Minden hónapban rövid összefoglalót teszünk közzé az előző hónapban végzett mun­kánkról.

Levegőminőség-védelem – A Mérj velünk! kampányban rádió és tv megkeresésekre beszámoltunk a levegőminőségről a fűtési szezon beköszöntével, és felhívtuk a hallgatók, nézők figyelmét a lakossági mérőműszerre, mely szemléletformáló erővel mutatja meg a levegőminőség alakulását már több mint 200 magyar háztartásban.

Az orosz ERA Alapítvánnyal közös projekt keretében a Morgan Stanley 30 munkatársának tartottunk bevezetést a levegőminőség témakörébe, és a környezetünk jelenlegi állapotát ismertettük. A cég 30 levegőminőség-mérő készüléket vásárolt kollégái számára, melyek hamarosan kiosztásra kerülnek, majd összeszerelő workshopot tartunk az új tulajdonosok számára. (Szegő Judit)

Felvettük a kapcsolatot és megbeszéléseket szerveztünk a Budapesti Gazdasági Egyetemről szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatókkal. Csatlakoztunk a CNN „Felhívás a Földért” kezdeményezéséhez: rajzpályázatot hirdettünk alsós és felsős általános iskolai tanulóknak arról, mit tehetnek a légszennyezés csökkentéséért. (Wende Rebeka)

 

Közlekedés – Kiállítóként ott voltunk a II. Budapest Sustainability Exchange (BSE) rendezvényen, melyet a visegrádi országok közötti környezetvédő együttműködés lehetőségeit gyűjtő, népszerűsítő a — V4SDG nevet használó — Holnap Ifjúsági Alapítvány szervezett. Az érdeklődők figyelmét felhívtuk a V4 országokba áradó öreg használt gépkocsikra, és arra, hogy a V4 országoknak együtt kellene fellépniük ellene. Bemutattuk továbbá a házi pormérő eszközt, amelyet ablakba, erkélyre lehet fölszerelni. Ezeknek a mérőknek a hálózata jó egészíti ki a hivatalos levegőminőségmérő állomások hálózatát. Az általuk gyűjtött adatok árnyalják a hivatalos mérési eredményeket.

Részt vettünk — és veszünk — az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) által koordinált munkában azért, hogy a készülő Euro 7/VII szabályozás minél szigorúbban korlátozza a gépkocsik okozta levegőszennyezést Európában. Részt vettünk a Clean Cities Campaign havi rendes találkozóján az interneten, ahol sokat tanultunk a londoni ultraalacsony kibocsátási övezetről.

Annak kapcsán, hogy az Európai Parlament a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetését javasolta a lakott területeken, felhívtuk a figyelmet arra, hogy egy ilyen intézkedés számos előnnyel járna.

Radó Dezső Díjat adtunk át a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Konferenciáján a fenntartható budapesti teherszállítás élharcosának, Strang Tamásnak. (Vargha Márton)

 

Településfejlesztés, zöldfelület védelem, földvédelem – Október 8-án észrevételt nyújtottunk be a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához a SIDI City Projekt Budapest. X. kerület, Gyógyszergyár utca előzetes vizsgálati dokumentációjával kapcsolatban. Az előzetes vizsgálat anyagában ellentmondásosnak tartottuk, hogy míg a fejlesztés címe „SIDI City komplex lakó- kereskedelmi- és szolgáltató épületek”, az előzetes vizsgálat bevezetése is tartalmát ennek megfelelően határozza meg (irodaépületek kereskedelmi helyiségekkel az A és B területen, közfunkciójú – oktatási-nevelési vagy egészségügyi – épületek a C területen, 5 lakóépület a D01, D02, D03, D04 és D05 jelű területeken), megjegyzi, hogy a jelen előzetes vizsgálat tárgya a lakóépületekre vonatkozik. Vagyis az előzetes vizsgálati dokumentáció a tárgyában jelzett projektnek csak az egyik részével foglalkozik. Másik ellentmondás: A lakóépületek magasságáról több alkalommal azt írja, hogy: 32, 61 m magasak lesznek. A fejlesztés helyszínéről a valóságnak megfelelően megjegyzi, hogy Vi- L/7 (intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület). Ennek az övezetnek az építési szabályzatában pedig 20 méter maximális épületmagasság van meghatározva. Mégis ezt írja az Előzetes vizsgálati dokumentáció: „A tervezett beruházás az érvényes rendezési tervvel összhangban van.” Megjegyezzük, hogy az utóbbi évek divatjává vált intézményi övezetekbe gigantikus méretű lakóparkok létesítése. Észrevételeinkben javasoltuk környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készítésének előírását a komplex lakó- kereskedelmi és szolgáltató épületek létesítésére vonatkozóan, a tervezett beruházás által keltett járműforgalom csatlakozó úthálózatra kiterjedő hatását, az utak menti környezetre is figyelemmel. Észrevételeiket megküldtük a Budapest X. kerületi Polgármesteri Hivatal főépítészének és munkatársának is.

Október 13-án észrevételt küldtünk Budapest XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal Városrendezési és Főépítészi Irodája, Szabó-Kalmár Éva irodavezető részére a Kissvábhegy kerületi építési szabályzatának tervéről. Főleg a zöldfelületekkel és a tárgyi terület környezeti minőségének megőrzésével, illetve javításával kapcsolatban tettünk javaslatokat, ellenezve az építési övezetek előírt beépíthetőségének növelési lehetőségét. Szükségesnek tartottuk a zöldfelületeken létesíthető burkolt felületek arányának csökkentését, a védett természeti területek melletti építési telkek beépíthetőségének csökkentését, valamint a személygépkocsik elhelyezhetőségének korlátozását.

Október 15-én ügyféli észrevételt nyújtottunk be a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához a BIGGEORGE 27 Ingatlanfejlesztő és Ingatlanbefektetési Alap (kérelmező) által a Budapest XIII. kerület Szabolcs utca 7-13. szám alatti ingatlanokon tervezett lakópark létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásban. A 480 lakásos lakópark céljára engedélyt kérő cég a tervezési terület tulajdonosa. Két ütemben valósítaná meg a fejlesztést. Első ütemben 314 lakásos épületegyüttes, második ütemben egy 2550 nm-es alapterületen 1 épület. A fejlesztéshez 2 mélygarázst létesítene. Az előzetes vizsgálati dokumentáció „5.4. Levegőtisztaság védelem” című pontjában közli a környék és a tervezési terület állapotáról, hogy a nitrogén-dioxid meghaladja a tűréshatárt, a szén-monoxid a levegőterheltségi szint felső vizsgálati küszöbe és a határérték között van, a PM10 tartalom a tűréshatárt meghaladja. Ezért nem tartottuk ideálisnak a helyszínt lakóépületek létesítése céljára. A környezeti hatásvizsgálat szempontjainak előírását javasoltuk a kiválasztott helyszín és környezete alaposabb vizsgálata céljából és a tervezett épületek pontosabb ábrázolását, fontosnak tartva az aláépítetlen zöldfelület létesítésének lehetőségét. Észrevételeinket megküldtük a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal főépítészének is.

Október 19-én Barta Ferenchez, Budapest VIII. kerületi Polgármesteri Hivatal főépítészéhez észrevételt intéztünk Józsefváros új településkép-védelmi rendeletének tervezete és új Településképi Arculati Kézikönyve tervezetével kapcsolatban. A rendelet tervezetében javasoltuk, hogy a közterületeken létesített parkolókra jogszabály által előírt fák ne dézsás növények, hanem az eredeti altalajjal közvetlen vertikális kapcsolatban álló fák által teljesüljenek. Az Arculati Kézikönyv tartalmával kapcsolatban megjegyeztük, hogy Józsefvárosban vannak olyan szabad terek is, ahol nagylombú fák korlátozott kapacitású ültetőgödör nélkül is szabadon telepíthetők.

Október 29-én észrevételt nyújtottunk be a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához „Kiskunlacháza XXVI. – homok, kavics” védnevű bányára vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárásban. Három kavicsbánya-terület (Kiskunlacháza XIX., Kiskunlacháza XX., Kiskunlacháza XXI.)

egyesítéséből alakították ki a 303,4470 ha területű bányatelket, melynek kitermelését kiemelt beruházássá minősítették. Megjegyeztük, hogy a Levegő Munkacsoport korábban kifejtette véleményét a Kiskunlacháza XIX. Keleti részre vonatkozó környezetvédelmi eljárásban, amelyben nem javasolta a mezőgazdasági területhasználat megszüntetését és ellenezte a területen tervezett kavicsbányászatot. Megismételtük ebben az eljárásban kifejtett véleményünket, mely szerint szükséges a bányanyitások mennyiségének korlátozása és ennek eldöntését egy független szakmai szervezetre kellene bízni. A tárgyi eljárásban benyújtott hatásvizsgálati dokumentáció helytelen megállapításait kritikával illettük. Végül kifejtettük, hogy fontos lenne annak kivizsgálása, hogy a tárgyi terület és a környező térség mezőgazdasági területhasználatának megszüntetése kavicsbányászat céljából és a kitermelés befejezése után rekreációs területté alakítása milyen hatással lenne a nemzetgazdaságra. (Schnier Mária)

 

Uniós költségvetés – Soha nem volt még ennyire sürgős az energiafogyasztás csökkentése és a fenntartható megújuló energiaforrások, mint például a nap-, szél- és geotermikus energia elterjedésének fokozása, mivel ezek jelentik a valódi megoldást az éghajlati válság, de az energiaszámláinkat tápláló jelenlegi fosszilis gázválság kezelésére is. Ez volt a fő üzenete annak a levélnek, amelyet számos civil szervezet – köztük a Levegő Munkacsoport – írt a közép-kelet-európai uniós tagországok vezetőinek. Részt vettünk a CAN Europe tanácskozásán az EU pénzügyi kereteinek felülvizsgálatáról, a Civil Society Europe egyeztetésén a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről (HEE), valamint a CAN Europe EU Költségvetési Munkacsoportjának ülésén. Részt vettünk az illetékes minisztérium által szervezett rendezvényen, amelyen a KEHOP Pluszt ismertették. Részt vettünk a T&E egyeztetésén az Európai Bizottság azon javaslatáról, hogy az épületeket és a közlekedést is vonják be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, majd részletes észrevételeket írtunk a T&E vonatkozó állásfoglalástervezetéhez. Részt vettünk az Európai Bizottság ECFIN Főigazgatósága által szervezett webináriumon, amelyen civil szervezetekkel folytattak konzultációt a HEE-ről. Egyeztettünk az Európai Zöldek szakértőivel az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. (Lukács András)