Minden hónapban rövid összefoglalót teszünk közzé az előző hónapban végzett mun­kánkról.

 

Levegőminőség-védelem – A Mérj velünk! kampány folytatódik, még 140 mérőműszert ingyen biztosít a Levegő Munkacsoport iskoláknak.

Az orosz ERA Alapítvánnyal közös projekt keretében a következő Levegőminőség Séta lezajlott, bár a közben kitört ukrán háború miatt a projekt moszkvai tevékenységei lezárultak, és ez kérdésessé teszi az összehasonlításon alapuló felmérés eredményét.

A különböző levegőminőség-mérő eszközök adatait elemző szakdolgozati munka folytatódik a Corvinus Egyetem hallgatójával, hamarosan véglegessé válhat, s ha leadásra került, a Levegő Munkacsoport blogján is rövidebb cikk formájában megjelenik, új szakdolgozat is előkészülőben van.

A Tiszta Városok Kampány (CCC) nemzetközi gyűlésén, a Fővárosi Önkormányzat méréstechnikai egyeztetésen és a Kötháló éves közgyűlésén is részt vett a Levegő Munkacsoport.

Öt ország környezetvédő civil szervezete – köztük a Levegő Munkacsoport – levélben fordult az Európai Bizottsághoz, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettsége éppen azokon a helyeken lehet jóval magasabb, mint amit a hivatalos mérőállomások mutatnak, ahol az a legsérülékenyebb csoportokba tartozókat is érintheti. (Szegő Judit)

 

Közlekedés – Folytatódott a Tiszta Városok Kampány (CCC). Részt vettünk több egyeztetésen, webináriumon a külföldi partnerekkel. Európa szerte voltak „Utcák a Gyerekekért” (StreetForKids) tüntetések iskoláknál, melyben szülők, tanulók, tanárok együtt követelték az iskolaközeli autós forgalom tiltását, korlátozását. Magyarországon kapacitáshiány miatt nem vágtunk bele a szervezésbe, de hírt adtunk róla. Ha lesz elég érdeklődés, jövőre már mi is tüntethetünk.

Örömmel üdvözöltük a Fővárosi Önkormányzat rendeletét a mikromobilitási – Mobi – pontok kialakításáról. Meghallgattuk Lajos Béla előadását egy vonzó elképzelésről, egy budapesti „Sétáló körút”-ról (az autóforgalom teljes kitiltása a Székely Mihály–Kazinczy Ferenc–Szentkirályi utcában). Ott voltunk az Integrált Közlekedési Operatív Program májusi ülésén, ahol informálisan felhívtuk a figyelmét az Európai Bizottság képviselőjének a projektszintű környezeti indikátorok bevezetésére az uniós támogatással megvalósuló közlekedési nagyberuházásoknál. Érdekes előadásokat hallgathattunk meg a villanybuszra való áttérés nehézségeiről és sikereiről a Magyar Logisztikai Egyesület konferenciáján a Közlekedési Múzeumban. A pesti alsó rakpart átalakításáról szóló vitához kapcsolódóan közleményt adtunk ki „Más városok mintájára Budapestnek közel kell hoznia az embereket a vízparthoz” címmel. Ekés Andrásnak, a Mobilissimus Kft. ügyvezetőjének adtuk a 2022. évi Radó Dezső Díjat, amelyet 2013-ban közösen alapított a Levegő Munkacsoport és a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja (NLV Klub). (A díjat olyan hazai szakemberek kapják, akik kiemelkedő eredményeket értek el a teherszállítás okozta környezetszennyezés csökkentésének elősegítésében.)

Részt vettünk a BKK által szervezett „Kerékpárosbarát városfejlesztés és szemléletformálás Koppenhágában” című konferencián és a Balázs Mór Klub online rendezvényén. Levelet írtunk Óbuda és Újpest polgármestereinek, támogatva az Aquincumi híd megépítése elleni tiltakozásukat.

A Levegő Munkacsoport kezdeményezésére nyolc civil szervezet nyílt levélben hívta fel a fővárosi és kerületi önkormányzatok figyelmét a hatalmukban álló eszközökre, melyekkel elősegíthetik a budapesti kőolajfogyasztás gyors csökkentését – összhangban a Nemzetközi Energiaügynökség és az Európai Bizottság ajánlásaival. A témáról megbeszélést folytattunk Karácsony Gergely főpolgármesterrel. (Vargha Márton)

 

Településfejlesztés, zöldfelület védelem, földvédelem – Május 2-án e-mailben kérdést intéztünk Szaller Vilmos faállomány fejlesztési szakértőhöz, a FŐKERT Kertészeti Divízió Faállomány Főosztály tagjához azzal kapcsolatban, hogy az Irinyi utcai Posta épülete mögötti játszóteret körülvevő szép nagy fák miért vannak zöld festékpöttyel megjelölve. Erre a kérdésre ugyanis a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya nem tudott választ adni.

Május 10-én megküldtük észrevételeinket a Budapest XII. kerületi Polgármesteri Hivatal Városrendezési és Főépítészi Iroda vezetőjének Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló módosítások egyes tételeivel kapcsolatban. Ezek között szerepelt például, hogy ha bizonyos kertvárosias és intézményi övezetekben a lakás célú rendeltetési egységek átlagos bruttó területe eléri vagy meghaladja a 200 négyzetmétert, az építési övezet által előírt legnagyobb beépítettség 5%-kal növelhető. Észrevételeinkben elleneztük a beépítettség növelését, mivel az aláépítetlen zöldfelület rovására történne. Meggondolandónak minősítettük, hogy tervtanácsi vélemény vagy főépítészi szakmai konzultáció alapján dönteni lehessen egyes területek lombkorona-ellátottságának esetleges csökkentéséről. Az országos jelentőségű védett természeti területek határától számított 20 méteres távolságán belül eső telkek bármilyen – a módosítás által engedélyezni javasolt – beépíthetőségét elleneztük.

Pozitívan értékeltem a módosítási javaslatban szereplő, zöldterületeket védő intézkedési javaslatokat, valamint azt, hogy a kerületi Önkormányzat beépíthetőséget tartalmazó táblázatai alapján a megengedett legkisebb zöldfelületi arány aláépítetlen területen megvalósítható.

Május 20-án megküldtük a Budapest XII. kerületi Polgármesteri Hivatal Városrendezési és Főépítész Iroda vezetőjének a Dél-Hegyvidék Kerületi Építési Szabályzata, valamint Kissvábhegy Kerületi Építési Szabályzata egyes tételeinek módosításával kapcsolatos észrevételeinket. A módosítási tervek hasonló jellegűek voltak az Észak-Hegyvidék szabályzatainak módosítási terveihez. Észrevételeinket ezekkel kapcsolatban is a beépítettség növelése ellen tettük, értékelve a zöldfelületek védelmére irányuló módosítási, illetve szigorítási javaslatokat.

Május 23-án megküldtük észrevételeinket a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának a Bugyi 01489 helyrajzi szám alatti területen tervezett 12,9491 hektáros kavicsbánya előzetes vizsgálati dokumentációjával kapcsolatban. A dokumentáció azzal indokolta a bányászati kérelmet, hogy a hatósági engedéllyel megkutatott területen nagy mennyiségű és jó minőségi ásványi vagyon található. Kifejtettük ezzel kapcsolatban, hogy mennyire káros, hogy a dél-pest megyei térség az építőipari nyersanyag bányászat helyszínévé alakult át a mezőgazdasági termelés és a vidéki lakhatási körülmények rovására, természetvédelmi területeket is veszélyeztetve. A dokumentáció azzal indokolja a kavicsbányászatot, hogy a nemzetgazdaság működőképességének megőrzése az építőipari nyersanyagellátás közérdek… Ezzel kapcsolatban kifejtettük, hogy a túlépítettség elharapódzása és a klímaváltozás miatt inkább a zöldterületek növelése és a nemzetgazdaság élhetőség szempontú átszervezése lenne szükséges. Azzal kapcsolatban, hogy a dokumentáció bizonygatta, hogy a kérelmezett, 7 évig tartó kavicsbányászat anyagszállítási szükségletének útvonalai lakott területeket nem sértenek, megjegyeztük, hogy a kérelmezett tevékenységhez szükséges nehéztehergépjármű-forgalom súlyosan megterheli az 5202 számú és az 51. számú főutat. Bár a dokumentáció szerint a bányavállalkozó a 6-7 éves működés alatt folyamatosan rekultiválja a területet, és egyidejűleg csak 5 hektár nagyságú vízfelületet produkál, és végül gondoskodik a bányászattal megszüntetett erdő visszaállításáról, vagyis: „a végállapot koncepció nem környezetszennyező jellegű”, megjegyeztük, hogy a területen lévő, bányászat miatt megszüntetett erdő eredeti állapotának kifejlődéséhez megfelelően hosszú időre lenne szükség, amit a bányavállalkozó nem tud biztosítani. Az előzetes vizsgálati dokumentációban hivatkozott indoklás nemzetgazdasági szempontból való vitathatósága, a 7 évig tartó bányaművelés és a kitermelt anyagok elszállításához szükséges nehéztehergépjármű-forgalom lég- és zajszennyezése miatt, a közbeni és befejezés utáni ígért helyreállítási tervek ellenére sem javasoltuk tárgyi kavics- és homokbánya engedélyezését. (Schnier Mária)

 

Uniós költségvetés, államháztartás – Az ukrajnai háború drámai módon világította meg Európa energiafüggését Oroszországtól és az üzemanyagárakat az elmúlt évtized legmagasabb szintjére emelte. Az áremelkedésre reagálva az Európai Unióban 18 kormány csökkentette az üzemanyagok árát – állítólag azért, hogy enyhítse a polgáraikat sújtó hatásokat. Ismertettük a Tiszta Városok Kampány új tanulmányát, amely szerint az üzemanyagár-csökkentésnek sokkal több a kára, mint a haszna. A tanulmány több lehetőséget is felvázol a lakossági terhek igazságos csökkentésére. Több egyeztetést folytattunk a projektpartnerekkel.

Május 17-én és 30-án a projektben részt vevő nyolc külföldi partnerünkkel közösen kétrészes webináriumsorozatot tartottunk. Az első eseményen („Mennyire zöldek a nemzeti költségvetések Közép- és Kelet-Európában? A Partnerségi Megállapodások és operatív programok értékelése a közép- és kelet-európai régió 8 országában”) bemutattuk, hogy a részt vevő országokban a partnerségi megállapodások és az operatív programok terveinek elemzése alapján mennyire hatékonyaknak és klímabarátoknak bizonyulhat az uniós támogatások (a kohéziós és a helyreállítási alap forrásai) felhasználása. A második alkalommal („Az uniós források felhasználása Közép- és Kelet-Európában: Értékes példák”) néhány tanulságos gyakorlat bemutatásával világítottunk rá, hogy hogyan történik az uniós források felhasználása a gyakorlatban. Blogbejegyzést jelentettünk meg arról, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó egyik fejlesztési terv, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak. A projekt egyik tevékenységeként készülő „Tanulságos gyakorlatok adatbázisába” új példákat gyűjtöttünk a geotermikus energia és zéró emissziós buszbeszerzések témájában. Véleményeztük a Magyar Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz tervezetét a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek és a környezetpolitikai célkitűzéseknek való megfelelés tekintetében.

Május 31-én részt vettünk az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén tartott szemináriumon a 2022-es Magyarországról szóló Országjelentésről és az országspecifikus ajánlásokról. Az USA Nagykövetsége kezdeményezésére a nagykövetség munkatársaival egyeztettünk. (Lukács András, Tarr Katalin, Pogátsa Zoltán)

 

Tanácsadó iroda – Ebben a hónapban már csökkent a megkeresések száma a szomszédjukban tapasztalt hulladékégetés témában, vége a fűtési szezonnak, de sajnos vannak, akik a nyár folyamán is illegálisan égetnek. (Szegő Judit)