A Levegő Munkacsoport (LM) és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szerint, a BKV viteldíjak legutóbbi áremelése megsért több jogszabályt, köztük az alkotmányt is - mondta el vasárnapi budapesti sajtótájékoztatójukon Hajtman Ágnes, az LM elnökhelyettese. Mint bejelentette, "a két civil szervezet a Közigazgatási Hivatalhoz fordult, hogy vizsgálja meg: megfelel-e a jogszabályoknak a Fővárosi Közgyűlés rendelete a BKV Zrt. viteldíjairól". Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke közölte: kifogásolják azt is, hogy a rendelet előkészítésében az érintett társadalmi szervezetek nem vettek részt, így nem élhettek véleménynyilvánítási jogukkal.

Kifejtette, szerinte a rendelet elkészítői csak azt vizsgálták, hogy a változás miként hat majd a BKV bevételeire, de nem készítettek hatástanulmányt, elemzést arról, hogy annak milyen társadalmi és környezetvédelmi hatásai lesznek, és miként hat majd a főváros gazdaságának egészére.

A NOE elnöke szerint így még a döntéshozók sem kaphatták meg a szükséges tájékoztatást, és mindezzel megsértették az alkotmányt. "Az elővárosi közlekedés tarifájának ilyen drasztikus, előre nem egyeztetett emelése különösen hátrányosan érinti a nagycsaládosokat, mivel a többgyermekes családoktól a BKV a családi pótlék emelésének mintegy négyszeresét csikarja ki.

Így egy a főváros agglomerációjában lakó négygyermekes családban a havi bérletár emelkedése elviszi az egyik gyerek után kapott családi pótlékot" - emelte ki a NOE elnöke. "Mi történik azzal a családdal, amelynek a lakásrezsi kifizetése után fejenként havi 9-12 ezer forintja marad, és egyszerűen bérletre nincs pénze? Ez esélyegyenlőség? Így segítik a többgyermekes családokat?" - tette fel a kérdéseket Szabó Endre.

Hajtman Ágnes szerint a fővárosi önkormányzat egyre kevésbé látja el a környezetvédelemmel és a tömegközlekedéssel kapcsolatos, az önkormányzati törvényben előírt feladatait. A rendelet hatására ugyanis tovább romlik a tömegközlekedés vonzereje, és fokozott hátrányba kerül a személygépkocsi-forgalommal szemben.

Utalt arra, hogy Budapest személyautó forgalmának mintegy kétharmadát a városhatáron belépő forgalom teszi ki. Ez az arány most várhatóan tovább romlik, és a drasztikus, 300-400 százalékos bérletemelési díj miatt éppen a leginkább környezetkímélő közlekedési eszköz, a HÉV igénybevétele csökken.

A drasztikus BKV-díjemelésekkel a fővárosi önkormányzat újabb lépést tett ahhoz, hogy Budapest a dugók városa legyen, mert az embereknek egyre inkább megéri autóval közlekedni, mint a tömegközlekedést használni. A civil szervezetek kifogásolják, hogy a rendelet előkészítésében és megalkotásában az érintett társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek nem vehettek részt, vélemény-nyilvánítási jogukkal nem élhettek. A rendelet előkészítői csak azt vizsgálták, hogy a változás miként hat majd a BKV bevételeire, de nem készítettek elemzést arról, hogy milyen társadalmi és környezetvédelmi hatásai lesznek, és miként hat majd a főváros gazdaságának egészére. Így még a döntéshozók sem kaphatták meg a szükséges tájékoztatást. Mindezzel az Alkotmányt is megsértették.

A magas tarifa tovább bátorítja a bliccelést, ami a szakértői becslések szerint már jelenleg is rendkívül magas – 15 és 30 százalék között lehet. A rendelet arra ösztönzi a lakosságot, ezen belül különösen a diákokat, hogy ne a tömegközlekedést vegyék igénybe. Az eddigi adatokból kiderül, hogy minden menetdíj-emeléskor csökkent az utasok – illetve a fizető utasok – száma, a BKV bevétele pedig egyáltalán nem, vagy alig nőtt. A megnövekedett gépjármű-forgalom miatt állandósulnak a dugók a fővárosban, ami a tömegközlekedést is sújtja. Tovább romlik a főváros környezeti állapota, pedig a levegőszennyezettség már jelenleg is olyan mértékű, hogy a hatályos jogszabályok szerint azonnali beavatkozásra lenne szükség. A gépjárművek által okozott károk Budapesten ma már meghaladják az évi 1000 milliárd forintot. A fővárosi döntés jóvoltából ez az összeg még magasabb lesz. Tehát az önkormányzat olyan módon próbálja áthárítani a kiadásait, hogy az a főváros lakossága számára jóval nagyobb költségeket okoz, mint amekkora „megtakarítást” az önkormányzat elér. A civil szervezetek úgy vélik, hogy ez ütközik az arányos közteherviselés alkotmányos elvével.

Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének alelnöke elmondta: a HÉV-bérlet árának drasztikus emelése több tízezer az agglomerációba ingázó hallgatót érint hátrányosan, így például a gödöllői egyetemre járókat. Ezért támogatják a két civil szervezet tiltakozását.

(Forrás: MTI, LMCS)

Kapcsolódó anyag:
A Levegő Munkacsoport és a NOE beadványa a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalhoz: