Az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak el kell döntenie, hogy a külföldi olajtársaságokat vagy a magyar munkavállalókat segíti. Az Országos Érdekegyeztető Tanács egyes tagjai ugyanis kifogásolták, hogy a kormány az üzemanyagok jövedéki adójának emelését tervezi. A Levegő Munkacsoport szerint ez struccpolitika, ezért nyílt levélben figyelmezteti az OÉT tagjait, hogy az üzemanyagok jövedéki adója 2002 óta nem emelkedett, pedig azóta az infláció csaknem 40 százalékos volt. A közúti közlekedés így közel 1000 milliárd forint többlettámogatást kapott ahhoz képest, mintha a jövedéki adó reálértéken a 2002. évi szinten maradt volna. Az OÉT tagjai azt sem mérlegelik, hogy amennyiben nem emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, akkor kevesebb lehetőség lesz a munkabéren lévő adóterhek csökkentésére.

A jövedéki adó folyamatos csökkenése mesterségesen gerjeszti az üzemanyagok iránti keresletet, konzerválva a jelenlegi gazdasági és fogyasztási szerkezetet, miközben éppen takarékosságra, az energia hatékonyabb felhasználásra kellene ösztönözni a lakosságot és a gazdaság szereplőit. Ezt sok ország vezetői felismerték, és ennek megfelelően cselekszenek.

Magyarországon a fosszilis energiahordozók ára korábban sem tükrözte és ma sem tükrözi azok valódi költségeit. Egyebek mellett azt sem jelzi megfelelően a felhasználók részére, hogy egy igen korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásról van szó. Ezek az árak tehát téves jelzéseket adnak a gazdaság szereplőinek, ami rendkívüli mértékben nehezíti a nemzetgazdaság szerkezetének korszerűsítését és gátolja az innovációt.

A kormány rossz energiapolitikájával ugyanazt a hibát követi el, mint az MSZMP vezetősége az 1973-74-es, majd 1979-es olajválság idején, amikor a határon akarta megállítani az olajárak emelkedésének begyűrűződését. Az eredmény közismert: torz fejlődés, az elavult gazdasági szerkezet továbbélése, óriási pazarlás és hatalmas államadósság.

Az OÉT-nak írt levél itt letölthető.