Levegő Munkacsoport 2009. szeptember 2. - Továbbra sem szakított a kormány az energiatakarékossági politikák eddigi gyakorlatával, és idén is folytatódott a kiszámíthatatlan, elbizonytalanító támogatási rendszer. A lakossági Energiatakarékossági Programot a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium idén csak augusztus elején írta ki, ugyanakkor egy hónap elteltével már be is zárta. A bezárásról augusztus 27-én adott ki egy sajtóközleményt, és 31-én, három munkanap múlva már nem is fogadtak be több pályázatot. Sem a pályázati rendszer meghirdetése, sem a bezárás híre nem lett különösebben megsajtózva, így a jól értesülteken kívül vélhetően nem sok emberhez jutott el az információ. Az idei gyakorlat sajnos nem lóg ki a sorból, hiszen az eddigi évek tapasztalata szerint teljesen kiszámíthatatlan, hogy lesz-e egyáltalán pályázati lehetőség, és ha történetesen lesz, akkor mikortól meddig lehet majd pályázni.

Tette idén mindezt úgy a minisztérium, hogy a CO2 kvóta eladás bevételeiből több tíz milliárd forintot fordíthatott volna erre a területre. Sőt, a belga és a spanyol adásvételek szerződései szerint kötelezően ilyen célokra kell a 28 milliárd forintot fordítani.
A lakossági pályázatok révén csökkenhetne hazánk üvegházhatású gáz kibocsátása, nőhetne a megújuló energiaforrás felhasználás aránya, megrendelésekhez lehetne juttatni a válságban levő építőipart, és munkahelyeket is lehetne teremteni. Mindez a jelek szerint a kormány számára nem prioritás. A pályázati lehetőségek bezárását a minisztérium sajtóközleménye azzal indokolja, hogy a forráskeret „hamarosan kimerül”. Ez az indok ugyanakkor nem felelhet meg a valóságnak, hiszen a kvótaeladás bevételeiből bőven lenne pénz napkollektorok felszerelésének, nyílászárócserének stb. támogatására.
Idén mindössze másfél milliárd (1535 millió) forintot szánt a minisztérium erre a célra, igaz, ez valamivel még nőhet, hiszen elképzelhető, hogy a sajtóközlemény megjelenését követő, a lezárásig hátralevő három munkanap alatt még érkeznek be pályázatok. Ez az összeg hozzávetőlegesen azonos az eddigi évek gyakorlatával. A Levegő Munkacsoport ezt hosszú évek óta kevesli, azonban az idei év különösen kirívónak számít, hiszen a kvótaeladások bevételeit a szerződések szerint éghajlatvédelmi intézkedésekre kell fordítani. Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen tervei lehetnek a kormánynak a 28 milliárd forint felhasználására, ha mint látszik, a lakossági energiatakarékosságra, megújuló energiaforrás felhasználásra nem kíván forrást biztosítani?
A lakó- és kommunális épületeink többségének műszaki állapota siralmas. Akkor érnénk el a nyugat-európai, hasonló éghajlati adottságokkal rendelkező országok átlagszintjét, ha a hazai épületállomány közel nyolcvan százalékának energiafogyasztását felére, harmadára csökkentenénk. A Levegő Munkacsoport javasolja a kormánynak, hogy tűzze ki célul évente 100 ezer lakás energiatakarékos felújítását, valamint 10 ezer napkollektor felszerelését. Garantálja törvényben, hogy a támogatást ehhez 10 éven át biztosítani fogja a költségvetésből. Ezekhez az intézkedésekhez idén meg lenne a forrás, 28 milliárd forintból sok mindent el lehetne indítani. Már csak a kormányzati akarat hiányzik.