Hol a pénz a zöldterületekre?

Mindannyian megszenvedjük a zöldterületek hiányát a fővárosban. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legújabb jelentése számszerűsíti is a zöldterületek fogyását és azt, hogy az önkormányzatok milyen kevés pénzt különítenek el a fák karbantartásra. Mindez annak ellenére történik, hogy naponta újabb vizsgálatok jelennek meg a nemzetközi sajtóban arról, hogy a zöldterületek a város élhetőségének meghatározó elemei. A 2003-2008. évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program előírta a közhasználatú zöldterületek nagyságának lakosonként 16%-kal történő növelését. Ezzel szemben csökkentek a zöldterületek a program időszakában. Az ÁSZ zöldterületet védő törvényt tart szükségesnek. Ezt a Levegő Munkacsoport is régóta szorgalmazza, továbbá szükségesnek tartja a területek nyilvántartásának rendezését, mert a jelenlegi zűrzavar megkönnyíti a zöldterületek beépítését, a közterületek magánkézbe adását.

A Lélegzet Alapítvány és a Levegő Munkacsoport – a Szerencsejáték Zrt. 7 millió forintos adománya révén – a Városligeti fasor hiányzó fáinak egy részét pótolta. A programunk szerinti utolsó fák ültetése alkalmából a résztvevők sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy mit kellene tenni, hogy a kedvezőtlen folyamatot, a zöldterületek csökkenését megállítsuk és a karbantartási hiányosságokat megszüntessük.

Mindannyian megszenvedjük a zöldterületek hiányát a fővárosban. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szeptemberben befejezett vizsgálata szerint 2,5%-kal csökkentek a városi zöldterületek 2003-2008 között. Ez annak ellenére történt, hogy a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program előírta a közhasználatú zöldterületek nagyságának lakosonként 16%-kal történő növelését. (Jelentés a települési önkormányzatok tulajdonában levő zöldterületek fejlesztésének és fenntartásának ellenőrzéséről http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/53D38D5BE2FD51A1C125763A0059B5D3/$File/0934J000.pdf) Emellett az önkormányzatok átlagosan költségvetésüknek csak mintegy másfél százalékát fordítják zöldterület karbantartásra. Az ÁSZ zöldterületet védő törvényt tart szükségesnek. Ezt a Levegő Munkacsoport is régóta szorgalmazza, továbbá szükségesnek tartja a területek nyilvántartásának rendezését, mert a jelenlegi zűrzavar megkönnyíti a zöldterületek beépítését, a közterületek magánkézbe adását.
Nem sikerült megvédeni a lakosságnak például a Nagy Lajos krt. útja és Egressy út sarkán álló kedvelt játszóteret – gyorsétterem van a helyén – mivel a nyilvántartásban építési területként szerepelt. Gyorsforgalmi utak mellé illő, óriási benzinkutak tucatjait építették parkok területére a kilencvenes években, a fővárosban és vidéken egyaránt (Gutenberg tér, Teleki tér, Szombathely stb.), nem törődve a tiltakozásokkal.
A főváros még szabad vízpartjai, mezőgazdasági célra nem hasznosított zöldterületei, gazdátlannak kinéző fás ligetei most is veszélyben vannak. A Kőbánya-Kispest állomás mellett 7 hektár beépítésénél 1 hektár kiserdő, 1,5 hektár sportpálya esik a fejlesztés áldozatául. A rozsdaterületek revitalizációja helyett a zöldterületeket minősítik át fejlesztési területté, amelyekre esetenként akár egy millió m2 irodaterület, kereskedelmi központ egyidejű megépítését tervezik. Többek között Csepel északi csúcsán, a Soroksári út mentén a Duna parton, a Római part folytatásában rendkívül intenzív beépítéseket terveznek, csakúgy, mint a Kelenföldi Hőerőmű szomszédságában. Las Vegas a sivatagban, művelhetetlen területen fekszik, nálunk füstös játékkaszinó céljára a Hajógyári szigetet szemelték ki a befektetők. Ezek a példák a hosszú távú, közösségi várostervezés hiányát is jelzik.
Ezzel szemben a velünk versengő nyugati városok éppen nagyobb összefüggő zöldterületek, parkok kialakítását, patakpartok újjáélesztését, sőt a múlt század elején elterjedt, bérelhető városi zöldségeskertek gyakorlatának felelevenítését szorgalmazzák.

Sokat beszélünk a zöldterületek oxigéntermelő, por- és zaj csökkentő hatásukról, a légmozgást, az átszellőzést elősegítő képességükről. Teret adnak a nélkülözhetetlen mozgásnak, testedzésnek, az egészséges környezetben való pihenésének ott, ahol a lakosság fele a szabadságát is kénytelen a lakókörzetében tölteni. A zöld környezet puszta látványa is növeli a koncentrációs képességet, a munkaintenzitást, a felgyógyulás esélyeit, csökkenti az egyre többeket fenyegető szorongást. Nem véletlen, hogy a fejlesztők látványterveiken igyekeznek még a falakat, tetőket is zöldes árnyalatra festeni, a hirdetésekben pedig elmaradhatatlan a madárdal és az árnyas ligetre utalás.
Magyarországon az egy főre eső városi zöldterület 0,5 és 144 m2 között mozog. Vidéki városokban újak létesítésére ritkán, de az ápolásra, őrzésre sok jó példát találunk. A fővárosban azonban elszomorító a helyzet. Állítsuk meg végre a zöldterületek, sportpályák beépítését, és biztosítsuk mindenki számára az egészséges élethez nélkülözhetetlen jól karbantartott, megfelelő mennyiségű zöldterületet!

A Levegő Munkacsoport évek óta szorgalmazza a zöldterületek pontos leltárba vételét és olyan területrendezési ill. építési előírásokat, hogy sorsunk ne az önkormányzati képviselők belátásától, a fejlesztők rövid távú érdekeitől függjön:
1) AZ OTÉK-ban (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) írják elő, hogy új lakások, irodák, kereskedelmi létesítmények stb. létrehozása esetén kötelező legyen lakásonként illetve területegységenként 7-7 m2 új játszóteret, pihenőkertet, parkot létrehozni a 300-500 m-es körzetben.
2) A minimális zöldterületet ne csak az új beépítésekre írják csak elő, hanem az egész településrészre vonatkozóan. Ahol eleve kevesebb, mint 1-2 m2 nyilvános zöldterület jut egy lakosra (teljes VI.-VII: kerület illetve egyes településrészek), az új beépítésekre telkenként előírt minimális zöldterület már nem segít. Más alapokra kell helyezni e területek szabályozását.
A Lélegzet Alapítvány és a Levegő Munkacsoport – a Szerencsejáték Zrt. 7 millió forintos adománya révén – a Városligeti fasor hiányzó fáinak egy részét pótolta. A FŐKERT Zrt kezelésében 33 ezer fasori fa és 100 ezer parkfa van. Beültethető fahely 6550 db van jelenleg. Emellett a kerületek faállománya is nagyon hiányos.
Budapest, 2009. 10. 12.
Levegő Munkacsoport Lélegzet Alapítvány

Hírfigyelő