Építőipari alapanyag kontra természetvédelem
A Levegő Munkacsoport egyik tagszervezete, a Harkányon működő Zöld Forrás Egyesület bányászati témákkal foglalkozó részlege arról adott tájékoztatást, hogy Nagymányokon és Váralján (Tolna megye déli része, Kelet-Mecsek északkeleti nyúlványa) bányavállalkozók külfejtést terveznek nyitni Natura 2000, valamint tájvédelmi körzet közeli területen. A zöldhatóság azonban egy védett állatfaj, a keleti ajtóscsiga élőhelyének védelme miatt aggályosnak tartja a bányanyitási kérelmet. Az egyesület aktivistái a hétvégén - véletlenül, egy új forrás felfedezése közben - ráakadtak egy körülbelül egy hektáros területen élő újabb populációra, amely a tervezett bányák között lelhető fel.
Az ország más tájain is tapasztalható, hogy az építőipari alapanyag külszíni bányászata természeti területeket veszélyeztet.
Pest megye déli részén, a Duna földtörténeti árterén 5-25 méter vastagságú homokos kavicsréteg terül el a humuszos felszíni réteg és néhány méternyi meddő alatt. Az utóbbi néhány évtizedben elharapódzott kavicsbányászat több ezer hektár termőföld területet semmisített meg. A visszamaradó bányatavak a talajvízszint süllyedését okozzák, így a megmaradó földek termőképessége és a természetvédelmi területek növényzete, élővilága is károsodik.
A bányanyitási kérelmekkel megtámadott Alsónémedi és Ócsa termőföldjei mellett rendkívül értékes természetvédelmi területek vannak. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság észlelési adatai szerint egyik különösen védett és érzékeny, gyönyörű madárfajunk, a túzok állományának az elmúlt néhány évben megkezdődött és jelenleg is folyó terjeszkedése Ócsa és Alsónémedi irányába esik.
Élő- és táplálkozó helye éppen a gyep és szántóterület. Földön fészkelő madárfaj, így érzékeny egy adott költőterület mindenkori vízháztartására. A környező gyep és szántó területek számos fokozottan védett és Natura 2000 jelölőfaj számára jelentenek táplálkozó helyet.
Egy tél végi időpontban, amikor az itt előforduló fajoknak csak szűk keresztmetszete fordult elő, a legeltetett gyepként hasznosított területen a következő fajokat figyelték meg: kékvércse, vörös vércse, búbos banka, nagy őrgébics, nagy kócsag, kerecsensólyom, barna rétihéja. Ezek a madárfajok a kavicsbányaként kiszemelt mezőgazdasági területektől 500-1500 méteren belül költenek, és a terület fontos táplálékbázisuk. A nagy kócsag, kerecsensólyom, barna rétihéja Natura 2000 jelölő fajok is egyben. Az Alsónémedi és Ócsa területén tervezett kavicsbányák tehát - a jó minőségű termőföld területek megszüntetése által - egyúttal fokozottan védett és védett állatfajok élő- és táplálkozó helyének megsemmisülését is eredményeznék.
Alsónémedin a termőföldjeiket a kavicsbányászat mohó terjeszkedése ellen védő gazdákból alakult helyi társadalmi szervezet felvállalta, hogy figyelmet fordítanak a földjeiken élő védett növényekre, állatokra és azok előfordulásának helyszínein szelíd tájhasználatot folytatnak. Az egyik, bányanyitásra tervezett területen például a zöldhatóság munkatársai több száz orchidea tövet és mellette más, ritkaságnak számító, védett növényt regisztráltak. Az egyesület tagjai közreműködnek a ritka természeti adottságok feltérképezésében.
Nem helytálló a bányanyitási kérelmeknek az a hivatkozása, miszerint az építőipar és útépítés alapanyagának előállításához feltétlenül szükséges a természeti és termőföld területeket megsemmisítő külszíni és kavicsbányászat. Hazánkban is fejlődő iparág az építmények bontásából származó építőipari másodnyersanyag előállítása, amely szerkezeti célokra is alkalmas.
A természeti erőforrások felelőtlen pusztítása helyett megfelelő mértékű bányajáradékkal lehetne közvetve helyzetbe hozni az építőanyagok újrahasznosítását.
Emellett felül kellene vizsgálni a NATURA 2000 területek és a természetvédelmi területek pufferzónáinak kompenzációját. Addig, amíg a tulajdonos úgy érzi, hogy hátrányt szenved a területe védett jellege miatt, igyekszik majd kibújni a védettség terhei alól. Logikus az lenne, hogy a földhasználatból eredő károk és hasznok egymást kiegyenlítenék. Vagyis a monokultúrák, az intenzív mezőgazdasági művelés megtérítené a társadalomnak az okozott károkat, amelyekből megfelelő alapok képződnének a védelemre érdemes területek megóvásához.
Kapcsolódó anyagok: néhány beadványunk a kavicsbánya nyitásokkal kapcsolatos környezetvédelmi eljárásokban.
https://www.levego.hu/kapcsolodo_anyagok/alsonemedi_elozetes
https://www.levego.hu/sites/default/files/bugyi_szabalyozasi_terv_velemenyezes.doc
https://www.levego.hu/sites/default/files/delegyhaza_0129_EVD.doc
https://www.levego.hu/sites/default/files/Dunaharaszti_0201_kavics__EVD.doc
https://www.levego.hu/sites/default/files/kiskunlachaza_kozmeghallgatas_utan.doc
https://www.levego.hu/sites/default/files/kiskunlachaza21_evd.doc
https://www.levego.hu/sites/default/files/ocsa_490_uj_eljaras_eszrevetel.doc
https://www.levego.hu/sites/default/files/taksony_V_khv_eszrevetel.doc