Kimarad az energiahatékonyság a mai csúcstalálkozón?
Európai uniós elnökségünk első nagy eseménye a mai informális brüsszeli csúcstalálkozó. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének meghívójában az áll, hogy az Európai Parlament elnökének hagyományos megnyitóját követően elsőként az Unió energiapolitikájának jövőjéről szóló vitára kerül sor. Van Rompuy szerint a kulcskérdés az energiabiztonság. Ehhez a belső piac kiteljesedésére, az infrastruktúra teljes kiépítésére, valamint a szabályozás összehangolására van szükség. Ugyanakkor az EU ellátásbiztonsága a külső partnereinkkel való kapcsolatoktól, a beszállítás és a források diverzifikációjától is nagyban függ, ezért az egyeztetésen megkülönböztetett figyelmet fordítanak Oroszországra is. A találkozó további részében a kialakult gazdasági válsággal és az euróövezettel kapcsolatos stratégia részleteivel foglalkoznak majd. Meghallgatják a tagországok véleményét az egyiptomi és tunéziai válságnak az Unióra gyakorolt hatásáról is. Végül a délutáni órákban konkrét javaslatokat vitatnak meg arról, hogyan lehet az innovációt a polgárok, a vállalkozások és a kutatók hasznára tovább erősíteni.
A brüsszeli székhelyű európai zöld szervezetek és tagszervezeteik (köztük a Levegő Munkacsoport), a fogyasztóvédő civil szervezetek és több ipari szereplő csalódással vette tudomásul, hogy annak ellenére sem sikerült az energiahatékonyság növelését, illetve az energiamegtakarítást a tárgyalások középpontjába állítani, hogy az Európai Parlament erre szavazott 2010 decemberében. Az előzetes puhatolózások ugyanis azt mutatták, hogy a tagországok legalább fele elutasítaná a kötelező 20 százalékos megtakarítási célértéket 2020-ra. Az erős régi tagországok sokkal inkább az energetikai infrastruktúra további kiépítésében érdekeltek. Az ipar képviselői szerint rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyekkel lényegesen javulhat az energiahatékonyság. A jelenlegi piaci környezetben azonban ezek nem versenyképesek, azaz drágábbak, mint a fosszilis energiák használata. Ha a 20 százalékos energiamegtakarítás kötelező lenne a tagállamok számára, akkor vélhetően ugyanolyan látványos fejlődés történne az energiahatékonyságban is, mint ami a megújulóknál történt a kötelező célértékek bejelentése után.
Az idő sürget, hiszen ha a válság elmúltával újra lendületbe jön a gazdaság, akkor célszerű lenne már a hatékonyabb szerkezeteket, berendezéseket alkalmazni. Ezeknek az élettartama sokszor évtizedekben mérhető, így egyáltalán nem mindegy, mit helyezünk üzembe az elkövetkező időszakban, mert az még hosszú évekig, évtizedekig velünk marad. Az előzetes nyilatkozattervezet szerint most csak a közbeszerzés alapján létesülő új épületek és szolgáltatások szigorúbb hatékonysági előírásait kívánják elfogadtatni 2012. évi kezdettel. Tehát a meglevő épületállományra nem vonatkoznak majd az új előírások.
Mindez nem lehet az akadálya annak, hogy Magyarország a hatékonyságot, illetve a megtakarítást állítsa energiapolitikai stratégiája középpontjába, összhangban az Új Széchenyi Terv prioritásaival, a foglalkoztatás növelésével és az innováció, a kutatás-fejlesztés felgyorsításával. Ez az importenergia-igény mérséklődése miatt nemzetbiztonsági szempontból is kedvező lenne.