Csernobil, Fukusima és Paks üzenete: új energiapolitikára van szükség

Huszonöt évvel a csernobili katasztrófa, nyolc évvel a súlyos paksi üzemzavar és a hét hete bekövetkezett súlyos fukusimai baleset után a világ sok országában újraértelmezik az energetika kérdéseit. Április 26-án délelőtt, a csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából rendezett utcaszínház keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace Magyarország energiapolitikai állásfoglalást adott át Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter részére. A nyilatkozatot 10 környezetvédő szervezet [1] készítette és 128 civil szervezet csatlakozott hozzá. A javaslati anyag arra hívja fel a figyelmet, hogy hazánknak is át kell értékelnie az atomenergiához, illetve az energiatermelés és -fogyasztás rendszeréhez való hozzáállását. Ma délelőtt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épülete előtt környezetvédő aktivisták egy Csernobil közelében játszódó piaci jeleneten keresztül világítottak rá az atomenergia veszélyeire és megemlékeztek a 25 évvel ezelőtt történt katasztrófáról. Az imitált zöldséges standnál „helyi lakosok” vásároltak, fogyasztottak szennyezett élelmiszereket és kifejezték aggodalmukat többek között a sugárszennyezés, a félelemben eltöltött évek és általában az atomenergia veszélyei miatt. A környezetvédő szervezetek által készített javaslat hat fő ponton tárgyalja az energiapolitika helyzetének javítását: 1. Magyarország tűzze ki célul az össztársadalmi energiafelhasználás csökkentését. 2. Az elfogadhatatlan társadalmi kockázatok és a jövő nemzedékekre háruló terhek miatt el kell vetni az atomenergia használatát. 3. Magyarország nem maradhat a fosszilis korszakban, a fenntartható energiagazdaság építőköveire, köztük a megújuló energiákra kell alapozni jövőnket. 4. Az energiafelhasználás csökkentésének legnagyobb hazai potenciálja az épületenergetikában és a közlekedésben van. 5. Szemléletformáló programok, tanácsadó hálózatok segítségével érdemi támogatást kell nyújtani a lakosságnak és a közösségeknek a szükséges beruházások hatékony megvalósításához és az életmódváltáshoz. 6. Új szemléletű energiapolitikára van szükség, ezért a kormányzatnak a társadalom széles körű bevonásával újra kell gondolnia a készülő energiastratégiát. „Minél előbb szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy nem létezik a „bölcsek köve”, az olcsó, biztonságos és tiszta energia, amely segítségével a végtelenségig fokozhatjuk fogyasztásunkat egy véges Földön. Át kell alakítanunk életmódunkat: a „kevesebből jobbat” társadalmába kell lépnünk. Az energiafelhasználás csökkentéséhez hatékony gazdasági eszközökre van szükség, amelyek a társadalmi igazságosság figyelembevételével szabályozzák az energiafelhasználást, és a nemzetgazdaságot a takarékosság, a hatékonyság és a megújuló energiák irányába terelik” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője. „Az elmúlt években és hetekben történt atomkatasztrófák hatására el kell vetni az új reaktorokról szóló terveket. Ilyen beruházások nem támogathatók a biztonsági kockázatok, a hulladékkezelés megoldatlansága miatt, de már csak azért sem, mert megvalósulásuk politikai, gazdasági és fizikai hálózatfejlesztési területeken is megakadályozzák egy fenntartható energiagazdálkodás kialakítását és a valódi klímavédelmet. A paksi blokkok élettartam-hosszabbításához nem lehet elég a csupán papírmunkával járó tervezett stressz-teszt, mielőbb szükség van független, átlátható nemzetközi felülvizsgálatra, az elnyűtt blokkok és biztonsági rendszereik fizikai terhelés-ellenőrzéseire is” – hangsúlyozta Rohonyi Péter, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse. „Az energiapolitikának a társadalmi igazságosságot is figyelembe kell vennie, ezért csatlakozott az állásfoglaláshoz számos szociális szervezet is. A lakosság igényli az olyan gazdasági eszközöket, amelyekkel a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb mértékben, hatékonyan lehet megvalósítani az energiafelhasználást és az energiaszegénységet csökkentő épületenergetikai beruházásokat. Az utóbbiakra vonatkozó támogatási programokat ki kell terjeszteni a Magyarországon a lakóépületek kétharmadát adó családi házakra is. Emellett szükséges az állandó tájékoztatás, hogy a mindennapi élet során a leginkább rászoruló emberek is élni tudjanak a lehetőségekkel” – tette hozzá Gosztonyi Géza, a Budapesti Szociális Forrásközpont igazgatója.

[1] Az állásfoglalást készítő 10 környezetvédő szervezet: E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Greenpeace Magyarország, Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Levegő Munkacsoport, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért, Reflex Környezetvédő Egyesület, Védegylet Egyesület, Zöld Kapcsolat Egyesület

A 138 szervezet által aláírt energiapolitikai állásfoglalás itt olvasható.

A Levegő Munkacsoportot a MagNet Bank támogatja a KAP programban

Ozone Network