Három európai civil szervezet – az Európai Zöld Költségvetés Szövetség, az Európai Környezetvédelmi Iroda és az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség – közös állásfoglalásban üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát egy új energiaadózási uniós jogszabályra. Az energiaadóknak a Bizottság által javasolt egységesítése és emelése jelentősen elősegítheti az Európai Unió éghajlatvédelmi céljainak elérését. Amennyiben pedig az így keletkező adóbevételeket környezetvédelmi célokra, illetve a munkát terhelő adók csökkentésére fordítják, akkor mindez hozzájárul a gazdasági fejlődéshez és a foglalkoztatottság növeléséhez is.
A Bizottság javaslata szerint az adó két összetevőt tartalmazna: az egyik a kibocsátott szén-dioxid mennyiségén, a másik pedig a termék energiatartalmán alapulna. A kibocsátás-kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények mentesülnének a széndioxid-adóelem megfizetése alól, de továbbra is fizetniük kellene az energiaadót. Ez versenysemlegesebb helyzetet teremt a kibocsátás-kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó, illetve oda nem tartozó vállalatok között.
A javaslat energetikai mértékegységre, azaz gigajoule-ra változtatná az energiaadó alapját, és ilyen módon a minimális adókulcsokat minden fosszilis eredetű tüzelőanyag-fajta esetén annak energiatartalmához kapcsolja, nem pedig az űrtartalomhoz vagy a tömeghez, mint korábban. Ezáltal versenysemleges helyzetet teremt a különböző energiaforrások között.
A javaslat előírná, hogy az energiaadózás tüzelőanyag-semlegessé váljon, és kötelezővé tenné, hogy 2023-tól kezdődően ugyanakkora széndioxid- és energia-adómértéket alkalmazzanak valamennyi tüzelőanyagra. A javasolt struktúra sokkal következetesebbé tenné az energiaadóztatást, és megerősítené az adózást mint a fenntartható fejlődés előmozdításának eszközét. Ennek egyik következménye az lenne, hogy a szén nem adózhatna olyan alacsony (vagy akár nulla) mértékkel, mint ahogyan az jelenleg gyakran történik. Egy további következmény lenne, hogy – magasabb energia- és széndioxid-tartalma miatt – a gázolaj literenként magasabb kulccsal adózna, mint a benzin.
A civil szervezetek szerint ugyanakkor a javasolt adómértékek messze nem elegendőek ahhoz, hogy az EU akár csak 20 százalékkal csökkentse a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátását, ami az unió kötelező érvényű célkitűzése. Ezért a civil szervezetek szigorúbb előírásokat szorgalmaznak.
A Levegő Munkacsoport az állásfoglalást eljuttatta Matolcsy György miniszterhez, kérve, hogy a magyar kormány annak figyelembevételével támogassa az Európai Bizottság javaslatát.