Városklíma: Budapest, a szeszélyes város

Az ősember még szinte teljesen ki volt szolgáltatva a természet szeszélyeinek. Idővel az emberek olyan anyagokat, öltözékeket és hajlékokat kísérleteztek ki, amelyek többé-kevésbé megvédtek az időjárás viszontagságaitól. Később a települések tervezésénél, az épületek, utcák kijelölésénél is figyelembe vették az áramlási viszonyokat, a nap járását, a vízfelületeket stb. Olyan módszereket fejlesztettek ki a beépítésre, az épületek tömegének, anyagának megválasztására, növényzet elhelyezésére, amelyekkel eredményesen lehetett az időjárás szélsőségeit tompítani.
Ma a tapasztalást, a természetes anyagokat és megoldásokat egyre inkább felváltják a bonyolult műszaki berendezések. Néha az a benyomásunk, hogy a főváros több kerületében nyugodt szívvel hagyják ki a várostervezésből az időjárási, illetve éghajlati szempontokat, mondván, hogy a klímaberendezések korában ez már teljesen felesleges.
Az intelligens épületekbe szerelt vezérlőegységek a nap 24 órájában érzékelik a változásokat, és azonnal reagálnak is annak érdekében, hogy minél kevesebbet érzékeljünk a külső időjárásból. De mi van, ha elmarad a szükséges karbantartás? Ha nincs pénz az alkatrészek cseréjére? Ha hiányzik a szaktudás a kezeléshez? Rosszabb esetben, és ez a gyakoribb, nem megfelelőek a berendezések: sokan reumát, illetve légúti betegségeket kapnak cserébe a hőség enyhítéséért.

Az intelligens épületek a teljes épületállomány töredékét jelentik, és nagyon költségesek. Kórházainkban sokszor az alapvető műszerekre, gyógyszerekre sem jut elég forrás. Elvétve fordul elő, hogy a kórtermeket megfelelően temperálnák. Az iskolák, öregotthonok sem klimatizált épületekben üzemelnek. Szerencsére erre a mi éghajlati viszonyaink között – elvben – nincs is szükség. Számos olyan „szelíd” beavatkozás létezik, amelyekkel az időjárás szeszélyei, elsősorban a nyári hőség kellemetlenségei fékezhetők.
A hetvenes évek elején Magyarországon nemzetközileg elismert szakemberek foglalkoztak a városklímával. Később ezek a kutatások források hiányában elmaradtak. Az ezredforduló után éledt fel a kutatás ismét, elsősorban Szegeden és a főváros különböző intézményeiben.

Jó lenne, ha a döntéshozók felismernék a városklíma jelentőségét, és a kutatások eredményei a gyakorlatban is hasznosulnának. A Levegő Munkacsoport Dr. Probáld Ferenccel, az MTA doktorával készített videointerjút a városklímáról, ezzel is támogatva a szemléletváltást.

A video itt tekinthető meg.

A Levegő Munkacsoportot a MagNet Bank támogatja a KAP programban

Ozone Network