Kevesebb parkoló autót, több zöldet Budapesten!
Legyen jobb a közösségi közlekedés, és fogadja több pad és növényzet az embereket a közterületeken. Ennek érdekében az is szükséges, hogy Budapest egész területén legyen díjköteles a közterületi parkolás – jelentős kedvezménnyel a helyben lakóknak.
A XX. század az autó nagy évszázada volt. A döntéshozók világszerte igyekeztek kiszolgálni az autósokat, többek között azzal is, hogy kényelmes gépkocsitárolási, parkolási lehetőségeket teremtettek. Sok helyen már a múlt század első felében jogszabályban írták elő, hogy az új épületekhez mennyi parkolóhely építése kötelező. Arra viszont kevés helyen van előírás, hogy mennyi zöldterület, játszótér kell egy új épülethez. A magyar jog fontosabbnak tartja a gépkocsitárolást, mint az emberek egészségét és jó közérzetét szolgáló zöldfelületeket, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy az egészséges környezethez való jog alapjog, a parkolás viszont nem az.
Sok városban már rájöttek, hogy az autótartást nem érdemes minden határon túl támogatni. Koppenhágában és Zürichben már az 1960-as, 70-es években felismerték, hogy a parkolási igényeket kritikátlanul kiszolgáló politika gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt nem kívánatos eredményekhez vezet. Rájöttek, hogy hiába építenek egyre több utat, alakítanak ki újabb parkolóhelyeket, a közlekedési és parkolási gondok nem javulnak, hanem súlyosbodnak. Észrevették, hogy a parkolási igények korlátlan kiszolgálásával tönkremennek a közterületek, és a megnövekedett gépjárműforgalom okozta légszennyezés, zaj, balesetek, torlódások jelentősen rontják az életkörülményeket. Azóta Koppenhágának, Zürichnek és más városoknak is megváltozott a képe.
Sajnos, Budapesten más a helyzet. A rendszerváltás után volt egy pillanat, amikor a városvezetés „Miénk itt a tér” jelszóval megpróbált ellenállni az autóáradatnak, de a gépkocsitulajdonhoz fűződő tévhitek és egyes közlekedésszervezők fatalizmusával szemben meghátrálásra kényszerült. A fizetős parkolás visszaállításával ugyan valamelyest mérséklődött a kilencvenes évek parkolási káosza, de a dugók továbbra is általánosak maradtak. Pedig sok módja van annak, hogy a torlódásokat megelőzzük, ezek egyike a város utcáin, közterületein parkoló autók számának csökkentése. Ahhoz, hogy egy várost ne tegyen élhetetlenné a forgalom, az autók számát a rendelkezésre álló helyhez kell igazítani. A Levegő Munkacsoport javaslata a kereslet-kínálat összehangolását célozza piaci eszközökkel.
Idén a parkolási nap egyik célja, hogy felhívja a figyelmet a közterületen kívüli kihasználatlan parkolási lehetőségekre. A Levegő Munkacsoport egyetért azzal, hogy ösztönözni kell az autósokat arra, hogy közterület helyett meglévő parkolóházba, mélygarázsba tegyék le járművüket. De határozottan kiáll az ellen, hogy a közösség fizesse az új gépkocsi-parkolóhelyek építését. Az ilyen beruházás történjen magánvállalkozásban, piaci áron megszerzett telken, és ott is csak akkor, ha az építők gondoskodnak róla, hogy a talajvíz mozgását ne zavarja meg a többszintű földalatti építmény, valamint amely bizonyítottan nem csökkenti az aktív talajkapcsolatos zöldfelületeket és a fák életterét a városban. A parkolási bevételeket pedig a pontos, kényelmes tömegközlekedés és biztonságos kerékpározás megteremtésére, az utak karbantartására, a közterületek megújítására, a zöldfelületek növelésére kell fordítani.
A részletes sajtóközlemény itt olvasható:
https://www.levego.hu/sites/default/files/sajtokozlemenyek/kevesebb_parkolo_autot_tobb_zoldet_budapesten_110919_kozlemeny_honlapra.pdf