Az országos védettség küszöbén a Tétényi-fennsík

A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelettervezete, mely a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítését célozza, elfogadás előtt áll. Ez egy sokéves vagy inkább évtizedes folyamatra tehet, ha nem is pontot, de vesszőt. A Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület a 90-es évek eleje óta szorgalmazta a Tétényi-fennsík védelmét az akkori környezetvédelmi tárcánál, illetve helyi védelmét a Fővárosi Önkormányzatnál. A feltáró, vizsgálati munka már akkor elkezdődött, és 96-ban megjelent a Természeti Kincsek Dél-Budán (Cserépfalvi - Zöld Jövő kiadás) mely egyértelművé tette a Tétényi-fennsík és mellette a Háros-sziget kiemelkedő és védelemre érdemes természeti értékeit.
A lobbimunka, a kezdeményezések is folytatódtak, felerősödtek, a Háros-sziget esetében viszonylag hamar, 1993 végére országos védettséget is eredményeztek, azonban a fennsíkon jóval nehezebb akadályokkal álltunk szemben. Az agglomerációs önkormányzatokban elindult a terület átsorolása, értékesítése, beépítése, az egykori honvédségi területek elkótyavetyélése. Ugyanakkor a tárca folyamatosan lerázta a témát, ill. a fővárosi és a helyi önkormányzatokra hárította a védettséget. A fővárosnál 1999-re sikerült elérni az akkor elfogadott nagy védettségi csomag keretében a fennsík fővárosi oldalán lévő mintegy 111 hektárnyi terület helyi védettségét.
Az összefüggő, több száz hektáros terület törökbálinti, diósdi, budaörsi elemekkel a Natura 2000 intézménye beléptével bekerült ebbe a védelmi körbe, ami azonban tudjuk, elég puha és inkább csak lehetőségeket tartalmaz. Ezért a 2000-2001-ben ismét erősödő agglomerációs beépítési nyomás kapcsán – ekkor sorolták át, adták el, majd parcellázták fel minden szakhatósági, nemzeti parki ellenkezés ellenére a Mechanikai Művektől északra eső ún. Nemax területet is, amit később a biztonság kedvéért le is dózeroltak az óriási henye boroszlán állományával együtt – a teljes terület országos védelem alá helyezésére adott be javaslatot a Zöld Jövő. Ebben benne volt a törökbálinti Nagypuszta bő 100 hektáros területe, a Nemax terület, a fővárosi már védett, illetve más, védelemre javasolt területek a Balatoni út város felé eső oldalán, a Csúcs utca és a Szabadkai út közötti sávban.
A Nagypuszta és a kapcsolódó kisebb, a lőtér környékén lévő fővárosi területek ügyében hosszú évekig tartott az alkudozás, ami most már a célegyenesben van. Bízunk benne, hogy az ellenérdekű felek, a nagy befektetők, lakóparképítők már visszavonultak. Ezt mutatta az idén év elején tartott fennsík kerekasztal is, ahol az agglomerációs települések is képviseltették magukat, és Turai polgármester úr egyértelműen támogatta a Nagypuszta védelmét. A jelen tervezet lényegében ennek és a kapcsolódó fővárosi, lőtér menti területeknek a védettségét mondja majd ki.
A fővárosi oldalon, a Balatoni út mentén történő védelem bővítésekre 2008-ban készített részletes tanulmányt a Zöld Jövő Egyesület, melyet a fővárosnak is benyújtott. Ez alapján most van tervben egy helyi védettségi rendelet számos más fővárosi területtel együtt, benne pl. a nagytétényi Duna parttal. Nyilván sok munkával jár majd ezen területek kezelése, tényleges védelme és bemutatása is. Ebben a helyi erők, a civilek, a civil szervezetek bevonása sokat segíthet.

A Levegő Munkacsoportot a MagNet Bank támogatja a KAP programban

Ozone Network