30 km/órával az életért

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése alapján a Föld jelenlegi népességének fele városokban él, 2050-re pedig ez az arány 70%-ra fog nőni. A nagyvárosok napi logisztikáját a sok munkába járó tovább nehezíti. Egyszerre a lakosok és a saját életüket is megkeserítik azzal, hogy 4x3 méteres járművükben ülve araszolnak, a drága idejüket és az üzemanyagot pazarolják, miközben a környezetre is károsak, és számos baleset okozását, ill. elszenvedését kockáztatják. A legújabb felmérések szerint a halálos balesetek többnyire 48 km/órás sebességnél történnek, és ez azt jelzi, hogy a manapság Európában legelterjedtebb sebességkorlátozás (városon belül 50 km/óra) nem megfelelő. A vizsgálatok megállapították továbbá, hogy 60 km/óra körüli sebességnél az elütött gyalogosok 90 százaléka szenved halálos balesetet, 48 km/óránál ez az arány 20%-ra esik vissza, míg a 30 km/órás sebességnél mindössze a gyalogosok 3 százaléka veszti életét.

Még mindig itt csatlakozhat az uniós aláírásgyűjtéshez a 30 km/ órás sebességkorlátozásért!

Egy norvég tanulmány szerint a sebességkorlátozás 10 százalékos szigorítása a halálos kimenetelű közúti balesetek 37,8 százalékos csökkenést eredményezné.

A már közel 20 év tapasztalattal rendelkező Angliában 1996-tól 2006-ig tartó időszakra készítettek baleseti statisztikát, mely megmutatta, hogy főleg a gyermekek és leginkább a 15 évesnél fiatalabbak életben maradási esélyeit növelte a 1996-ban bevezetett 30 km/órás (20 mérföld/óra) zónák kialakítása. A vizsgált időszakban éppen fele annyi 15 évesnél fiatalabb gyerek halt meg vagy sérült meg súlyosan a városi utakon, mint korábban.

Grác (Graz) városa a legjobb példa a sebességkorlátozás szigorítására és annak jótékony hatásaira, mert ebben a városban, mely elsőként vezette be a 30 km/órás zónákat, 24 százalékkal csökkent a súlyos balesetek száma pusztán 6 hónap alatt. Másik kedvező hatásként a kerékpáros és a gyalogos közlekedés is fellendült, hiszen már nem kellett a gyors gépjárművektől tartaniuk.

A városi közlekedés újragondolása komoly erőfeszítéseket igényel, de fontos feladat. Városlakóként a legnagyobb veszélyben közlekedés közben vagyunk, nagyobb veszélyt jelent ez a tűznél, a munkahelyi baleseteknél. Ezt az ellentmondást enyhíti, ha bevezetjük városainkban a 30 km/órás sebességkorlátozást. amelynek nyomán új típusú közlekedési viselkedés is kialakulhat

Az új KRESZ a gyermekek élete védelmében éppen most tett egy lépést ebbe az irányban, amikor gyermekintézmények körzetében előírta a sebességkorlátozást. Ezt az előírást kellene tovább szélesíteni, hiszen a gyermekek és mindannyiunk biztonsága javul lényegesen ezzel a módszerrel.

Számos tévhit kering azzal kapcsolatban, miszerint alacsonyabb sebességnél növekszik a gépjárművek légszennyezése. A városban éppen ennek az ellenkezője igaz, hiszen ott rengeteg a fékezés és a gyorsítás, ami jelentős többletkibocsátással jár. A 30km/órás korlátozás viszont sokkal egyenletesebb haladást eredményez. Több vizsgálat is kimutatta, ha 50-ről 30 km/h-ra csökkentik a városban a járművek megengedett legnagyobb sebességét, mérséklődik a szén-dioxid (mintegy 15%-kal), a nitrogén-oxidok (40%-kal) és a szén-monoxid (45%-kal) kibocsátása. Egyedül a szén-hidrogén-kibocsátás növekszik kis mértékben (4%-kal).

Forrás: http://en.30kmh.eu/2013/04/22/the-power-of-30k-speed-limit/

                http://www.who.int/gho/urban_health/situation_trends/urban_population_growth_text/en/

                http://www.transportenvironment.org/sites/default/files/media/11-01-T30.pdf

 

Kapcsolódó anyagok:

Uniós aláírásgyűjtés a 30 km/órás sebességkorlátozásért

Közérdekű bejelentés a közúti közlekedés energia-megtakarítási lehetőségeiről

A Grazban bevezetett 30 km/h sebességszabályozás első tapasztalatai

A 30 km/h-s sebességkorlátozás és várható hatása a közlekedésbiztonságra

30 kilométeres övezetek – Az utca ismét az embereké

Néhány közkeletű tévhit eloszlatása – Legfeljebb 30 kilométerrel óránként

A gépkocsi-közlekedés megzavarja a gyermekek fejlődését

Hírfigyelő