Az Európai Tanács sajtóközleményben (17963/13) hozta nyilvánosságra, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága (a 28 tagállam brüsszeli nagyköveteiből álló testület, amely Tanács döntéseit segít előkészíteni) december 18-án az Európai Parlamenttel megegyezve, egy kompromisszumos javaslatot hagyott jóvá a fluorozott üvegházgázok (F-gázok) szabályozására.

A leggyakoribb F-gázok a hidrofluorkarbonok (HFC-k). Ezeket alkalmazzák hűtésekhez és klímaberendezésekben, hőszivattyúkban, a kereskedelemben, az iparban és a háztartásokban, habosításra, tűzvédelemben, aeroszolos palackokban és oldószerekben.

A  döntéssel a Litván Elnökség, az Európai Tanács és az Európai Parlament képviselői által kötött december 16-i megegyezést hagyták jóvá. Ez a szabályozás 2030-ra az F-gáz-kibocsátás mennyiségét a jelenlegi egyharmadára csökkentené. Megtiltaná az F-gázok használatát új hűtő- és klímaberendezésben azokban az esetekben, ha már hozzáférhetők az éghajlatot kevésbé károsító alternatívák. Az új szabályozás nemcsak az éghajlatra kedvező, hanem üzleti lehetőséget is jelent az alternatív berendezéseket gyártó európai cégeknek. Szabályokat állít fel a gázok tárolására, használatára, visszaforgatására, megsemmisítésére. Az új törvény emellett az F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések piacra vitelével is foglalkozik, valamint mennyiségi korlátokat állít fel a HFC-k piacra kerülésére.

A szabályozás a következő termékekkel kapcsolatban vezet be korlátokat:

• HCF-t tartalmazó új házi hűtőszekrények és fagyasztók nem kerülhetnek 2015. január 1-től európai piacra, ha a hűtőközegük globális felmelegedési potenciálja (CO2-egyenértékben, GWP) 150 vagy nagyobb;
• új kereskedelmi célú hűtőket és fagyasztókat 2500 vagy magasabb GWP-tartalmú HFC hűtőközeggel nem szabad forgalmazni 2020. január 1-től, 2022. január 1-től pedig már 150 GWP esetén sem;
• beépített hűtőberendezések, amelyek működtetéséhez 2500 vagy annál magasabb felmelegedési potenciálú HFC közeget alkalmaznak, ugyancsak 2020. január 1-től betiltásra kerülnek;
• új kereskedelmi célú, központi hűtőrendszerek 40 kW kapacitástól felfelé, 150 vagy magasabb felmelegedési potenciálú HFC közeggel 2022. január 1. után nem forgalmazhatók;
• új mozgatható szobaklímák 150 vagy magasabb felmelegedési potenciálú HFC közeggel nem forgalmazhatók 2020. január 1. után;
• új kisméretű split klímák (3 kg alatti F-gáz tartalommal) 750 vagy annál magasabb felmelegedési potenciálú közeggel 2025. január 1-től betiltásra kerülnek;
• 150 vagy magasabb felmelegedési potenciálú HFC tartalmú habok közül az extrudált polisztirént 2020. január 1-től, a többi habot 2023. január 1-től tiltják ki;
• technikai aeroszolokat 150 vagy nagyobb GWP-tartalom esetén 2018. január 1-től nem szabad használni.

A szabályozás egy fokozatos kiszorítási mechanizmust vezet be, lépcsőzetesen csökkentve a HFC (CO2-egyenértékű) megengedett legnagyobb mennyiségét Európában. A befagyasztás 2015-ben kezdődik, és az első csökkentés 2016-2017-ben lesz úgy, hogy 2030-ra a mennyiség a 2009-12-ben eladott szint 21 százalékára csökkenjen.

A szöveget még a Parlamentnek is el kell fogadnia, előreláthatóan jövő év elején, és utána a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A szabályozás 2015. január 1-től lép életbe.

A nemzetközi környezetvédő szervezetek – köztük a Levegő Munkacsoport – és kutatóintézetek vegyes érzelmekkel fogadták a döntést. Véleményük szerint az egy éves vita során a tervezet végül bátortalanabbra sikerült, mint ami az éghajlat védelme és az EU gazdasági érdekei szempontjából kívánatos lett volna. Idézzük Nemes Gábor brüsszeli tudósítót, aki a nagy multinacionális cégek uniós parlamenti lobbizásáról ezt írta (HVG, 2013. november 30-i szám): „Volt ennél rosszabb arány is: Karl Schlyter svéd zöldpárti képviselő számításai szerint a fluortartalmú gázok szabályozásának alkalmazásánál a módosító javaslatok 95 százaléka származott az érintett ágazat lobbistáitól.”

Összeállította: Beliczay Erzsébet