A reklámadó előnyös lehet a gazdaságnak

A reklámadóból származó bevételt juttassák vissza társadalmi célú reklámok megjelentetése céljára azoknak, akik az adót befizették. Ezt javasolja a Levegő Munkacsoport arra reagálva, hogy az országgyűlés elé került a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat. Egyúttal sürgeti, hogy a törvényjavaslathoz készüljön gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi elemzés, és azt hozzák nyilvánosságra, biztosítva a széles körű társadalmi egyeztetés lehetőségét.

A Levegő Munkacsoport már régóta javasolja adó kivetését a gazdasági reklámokra. A gazdasági reklámok ugyanis természetükből adódóan a hirdetett terméknek vagy szolgáltatásnak kizárólag az előnyös oldalát mutatják be. Egy autóreklám például sohasem hívja fel a figyelmet a gépjármű-közlekedés súlyos környezeti és egészségügyi következményeire. A mosópor-reklámok soha nem említik azt a környezeti kárt, amelyet ezek a termékek okoznak az élővizek elszennyezésével. Az élelmiszer-reklámok általában nem adnak tájékoztatást arról, hogy az adott étel vagy ital fogyasztása esetleg mennyire káros az emberi szervezetre. A példákat még hosszan sorolhatnánk. Tehát jelenleg a gazdasági reklámok következtében sérülnek a fogyasztói érdekek, torzul a piaci verseny, elmarad a fogyasztók tisztességes tájékoztatása. Közgazdaságilag tehát a reklámok adóját úgy is tekinthetjük, mint a gazdasági reklámozás hatására létrejövő negatív externáliák kiküszöbölésének a költségét. Egyébként a reklámadó nem magyar találmány, már hosszú évek óta létezik Ausztriában, Svédországban és más országokban.

A gazdasági reklámok által okozott társadalmi és gazdasági károkat tehát úgy lehetne csökkenteni, ha a reklámozó megfizetné az említett károknak a költségeit. Ehhez jó eszköz a reklámadó. Ez azonban nem elegendő: megfelelő forrásokat kell biztosítani a gazdasági reklámozóktól független szervezetek által közzétett társadalmi (fogyasztóvédelmi, egészségvédelmi, környezetvédelmi, közbiztonsági stb.) célú reklámokra. Nemzetközi példák sora bizonyítja ugyanis, hogy azokban az országokban, ahol kedvező feltételeket biztosítottak a társadalmi célú reklámok közzétételére, ott az jelentősen hozzájárult a családvédelemhez, az élet- és vagyonbiztonsághoz, a baleset-megelőzéshez, a fogyasztók védelméhez, a lakosság egészségének javulásához, az egészséges életmód elterjedéséhez, a tisztább környezethez és az energiatakarékossághoz. Komoly megtakarításokat ért el az államháztartás is (többek között a lakosság egészségi állapotának javulása miatt). A nemzetgazdaság hatékonysága is növekedett (többek között az energia hatékonyabb felhasználása révén). Egyúttal javult a lakosság közérzete, és növekedett a kormányzat népszerűsége, elfogadottsága.

A fenti okok miatt a Levegő Munkacsoport azt javasolja, hogy az állam juttassa vissza a reklámadó arányos részét az azt befizető vállalkozásnak, amennyiben az társadalmi célú reklám közzétételére használja fel az adott összeget. Ugyanakkor szükséges minden parlamenti párt egyetértésével felállítani egy olyan szakértői testületet, amely megfelelő szankciókat alkalmazhatna a társadalmi célú reklámokkal történő visszaélés esetén. Ilyen eset például ha a mindenkori kormány azt egy vitatott döntése egyoldalú népszerűsítésére kívánná használni, vagy pedig egy vállalkozás tisztességtelen módon igyekezne ily módon reklámozni a termékeit, szolgáltatásait. (Ez utóbbira példa a dohánycégek jó néhány évvel ezelőtti „társadalmi célú” reklámja, amely állítólag a fiatalok dohányzását kívánta visszaszorítani, és amely így hangzott: „A dohányzás felnőtt szokás.”)

A jól előkészített és bevezetett reklámadó a megfelelő kiegészítő intézkedésekkel együtt így előnyös lehet a társadalom és a gazdaság számára.

Hírfigyelő