Tegnap helyezték el az FKF Zrt. Fővárosi Hulladékhasznosító Mű területén átalakítandó hőkiadó állomás alapkövét. A fejlesztés lehetővé teszi a hulladék elégetéséből származó hőenergia fokozott hasznosítását a fővárosi távhőrendszerben, ezzel jelentősen csökkentve a földgázfüggőséget és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Levegő Munkacsoport véleménye szerint a távhőszolgáltatás folyamatos bővítése nagyban hozzájárulhat a főváros levegőminőségének javításához.

A FŐTÁV Zrt. a Hulladékhasznosító Műben előállított hőt az Észak-pesti és az Újpalotai távhőrendszerben kívánja hasznosítani. A két vállalat korábban megkötött hosszú távú szerződése lehetővé teszi, hogy a távhőszolgáltatáshoz kedvezőbb áron tudjanak hőt vásárolni. A hőkiadó állomás korszerűsítésével a jelenleginél nagyobb hőmennyiség átadására lesz lehetőség. A beruházás az állomás korszerűsítése mellett az Észak-pesti és az Újpalotai távhőrendszer összekötését, továbbá a hőátadó állomás, az Észak-pesti vezetékhálózat és az erőmű még hiányzó összekötését, valamint egyes gőz- és kondenzvezetékek nagyobb keresztmetszetűre történő cseréjét is tartalmazza.

A forró víz keringtetéséhez szükséges szivattyúállomás építése már folyamatban van a IV. kerületben a Külső Szilágyi út és a Galopp utca sarkán. A 240 négyzetméteres szivattyúállomás a földfelszín alatt kerül megépítésre. Az építés befejezése után a területet az eredeti állapotnak megfelelően, parkosítva adják át.

A fejlesztés során a XV. kerület több önkormányzati intézményét is távfűtésre kapcsolják. Az új távhővezetékek nyomvonala egyes szakaszokon családi házas övezeten keresztül vezet. Egyelőre csak mintaprojektnek tekinthető, hogy három családi ház is jelentkezett a távhővezetékhez csatlakozásra. A távhőszolgáltatás versenyképességének javulásával – amit ez a beruházás is szolgál – várhatóan kisebb épületek is mérlegelni fogják, fűtéskorszerűsítés esetén ezt a fűtési alternatívát. 

A közel 5 milliárd forint összköltségű beruházáshoz a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program Keretében 10%-os támogatást nyert. A fejlesztés az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.