Egyre kevesebb az adóbevétel az üzemanyagok után

2004 és 2014 között a 95-ös benzin adója reálértéken 37, a gázolajé pedig 29 százalékkal csökkent Magyarországon. Ezt mutatta egy új tanulmány, ami szerint Európa-szerte folyamatosan csökken az üzemanyagadó, ami jelentősen ösztönzi a közúti közlekedés növekedését.

Igen nagylelkűek az Európai Unió tagállamai az autósokkal, hagyják erodálódni az üzemanyagok adóját. Ez az egyik oka annak, hogy nem csökken a közúti közlekedés okozta környezetszennyezés. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E, aminek tagja a Levegő Munkacsoport is) legújabb tanulmányából az derül ki, hogy reálértéken számolva 15 éve folyamatosan csökken az üzemanyagok jövedéki adója az Európai Unió országaiban: 2000-ben már átlagosan 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2014-ben.

Tetézi a bajt, hogy a jövedéki adó a legtöbb tagállamban még mindig a dízeljárművek használatára és ezzel a sokkal nagyobb szennyezésre ösztönöz. Az Európai Unió polgárai reálértéken átlagosan 14 eurócenttel – mintegy 42 forinttal – több adót a fizettek 2014-ben az 95-ös benzin, mint a gázolaj literje után annak ellenére, hogy az utóbbinak nagyobb az energiatartalma. Magyarországon is sokáig hasonló volt a helyzet, de szerencsére ma már nincs lényeges különbség a kétféle üzemanyag jövedéki adója között.

Viszont azok, akik leginkább igénybe veszik a magyarországi utakat, külön kedvezményben részesülnek. Főként a személygépkocsik mennek tönkre a rossz minőségű utakon, miközben azokat a kedvezményes adótartalmú kereskedelmi gázolajat égető nehéz tehergépkocsik teszik tönkre. A tehergépkocsik adóvisszatérítése, a kereskedelmi gázolaj több tagállamban működik, és évente immár több mint négymilliárd euróval ajándékozza meg az utakat leginkább igénybevevő közúti áruszállítást, miközben a társadalom egyéb adókkal kénytelen pótolni a kieső állami bevételt.

Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség elemzéseiből az is kiderül, hogy a jövedéki adó értéken tartásának elmulasztása komoly bevételcsökkenéssel járt az elmúlt tíz évben. Magyarországon 2014-ben, azévi áron számolva, 300 milliárd forintot hagyott az állam a gépkocsitulajdonosok zsebében ahhoz képest, mint amennyit 2004-ben jövedéki adóként beszedett tőlük.

Ez az adóztatási stratégia több szempontból is káros, különösen olyankor, amikor az olajárak évtizedes mélységben vannak. Növeli a forgalmat, ezáltal több lesz az éghajlati katasztrófát okozó széndioxid, korom és egyéb veszélyes méreg a levegőben. Így többen betegszenek meg, nőnek az állam egészségügyi kiadásai, és több lesz a kiesett munkanap, ami bevételkieséssel jár.

„Egészen másfajta, a közúti közlekedést visszafogó, az általa okozott társadalmi költségeket csökkentő, nem a gépkocsihasználatot, hanem a környezetbarát közlekedést ösztönző, kiszámítható, következetes adópolitikával érhető csak el, hogy az Európai Unió és benne Magyarország elérje a közlekedéspolitika kitűzött célját, az éghajlatváltozást és egészségkárosodást okozó káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentését” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

További tájékoztatás (grafikonokkal) a Levegő Munkacsoport blogján (http://levegomunkacsoport.blog.hu/), valamint (angolul) a http://www.transportenvironment.org/publications/dont-breathe-here-tackling-air-pollution-vehicles oldalon találhat.

Hírfigyelő