A bíróság fog dönteni a budapesti levegőminőségi terv ügyében

A Levegő Munkacsoport a ClientEarth (Ügyfél a Föld) nevű nemzetközi környezetjogi szervezet támogatásával és a Környezeti Menedzsment és Jog Egyesület (EMLA) segítségével keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz annak érdekében, hogy a környezetvédelmi hatóság vizsgálja felül a Budapestre és környékére készített levegőminőségi tervet.

A civilek idén áprilisban fordultak az illetékes zöldhatósághoz, és kérték, hogy a térség légszennyezettségének határérték alá szorítására szolgáló tervet haladéktalanul vizsgálják felül és tegyék alkalmassá arra, hogy ezt a feladatot teljesíteni tudja. A jelenlegi levegőminőségi terv a szakmai civil szervezetek szerint ugyanis alkalmatlan arra, hogy javítson Európa egyik legszennyezettebb levegőjű fővárosának és környékének helyzetén, a benne megfogalmazott intézkedések következetlenek és kis hatékonyságúak, de még ezek is csak lassan vagy sehogyan sem kerülnek végrehajtásra. A hatóságnak a kérelemre adott válasza is beismeri, hogy „a Járási Hivatalnak nincs lehetősége bírság kiszabására vagy egyéb szankció alkalmazására a levegőminőségi tervben foglaltak végre nem hajtása esetén, ezért a levegőminőségi tervben a készítése során bevonásra került szereplők által tett javaslatok és határidők kerültek megadásra. A tervbe vett intézkedések megvalósítása azon múlik, hogy a szükséges anyagi források rendelkezésre állnak-e. A Járási Hivatal a tervezett beruházásokra forrást nem tud biztosítani, illetve nem írhat elő olyan, általa hatékonynak ítélt intézkedést, amelyre az intézkedés végrehajtására jogosult szereplő megfelelő forrással vagy szándékkal nem rendelkezik.”

Ezek után talán már nem is meglepő, hogy éppen a tehetetlenség beismerését használta érvnek a hatóság arra, hogy egy egyszerű tájékoztató levél formájában elutasítsa a Levegő Munkacsoport kérelmét a terv felülvizsgálatával kapcsolatban. A terv rendeltetésének és a hatóság szerepének ilyen szűk értelmezése azonban nem csak elszalasztott lehetőség arra, hogy a szakmai hatóság hazánk első számú környezet-egészségügyi problémáját érdemben enyhítse, hanem jogsértő is, hiszen az uniós jogszabályok és a bírósági gyakorlat egyértelműen arra utal, hogy a tervnek kötelezően előírt, rövid határidővel végrehajtott és ellenőrzött szennyezéscsökkentő intézkedéseket kellene tartalmaznia.

A ClientEarth már több európai országban, így például az Egyesült Királyságban, Németországban és Csehországban is koordinált hasonló jogi eljárásokat, amelyek eredményei megerősítik azt, hogy a terv feladata a légszennyezettség határérték alá csökkentése az érintett országokban élő emberek egészségének védelme érdekében a lehető legrövidebb idő alatt. A helyzet azonban egyelőre nem tűnik egyszerűnek hazai környezetben, az illetékes zöldhatóság és annak felettes szerve (azaz a hazai környezetvédelmi csúcshatóság) sem gondolja úgy, hogy a levegőminőségi terv megalkotásának közigazgatási eljárásban kellene megtörténnie, sőt a civilek kérelmének rövid úton történő elhessentését sem tekinti annak. Ez persze magával vonja azt is, hogy hiányoznak a közigazgatási eljárásokban megszokott garanciális szabályok, a civil szervezetek részvételi lehetőségei, és így maga a bírósághoz fordulás lehetősége is nehézkesebb. A környezetvédők ennek ellenére bíznak abban, hogy a bíróság a hatóságoktól eltérően, a helyzet jogi és környezetvédelmi súlyának megfelelően fogja kezelni az ügyet, és lehetőség lesz az érdemi, tartalmi kérdések megvitatására is az eljárás során, amelynek végén a jelenleginél jóval hatékonyabb és gyorsabb intézkedések fognak születni a szennyezettség csökkentése érdekében.

Hírfigyelő