Az üzemanyagadó-csökkentések jogsértőek, állítják európai civilek

Kezdeményezze az Európai Bizottság, hogy a tagországok töröljék el a közelmúltban bevezetett üzemanyagadó csökkentéseket, mivel azok alapvető uniós jogszabályokat sértenek! Ezt sürgeti 24 európai civil szervezet a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek írt levelükben. Azt is kérik, hogy az orosz olajimportra vessenek ki jelentős vámot.

Az elmúlt hetekben 14 tagország csökkentette a benzin és a gázolaj adóját, illetve egyéb kedvezményeket vezetett be ezen termékekre. Ezáltal ösztönzik az üzemanyagok fogyasztását, pedig éppen az ellenkezőjére lenne szükség.

A növekvő üzemanyag-fogyasztás Oroszország bevételeit is gyarapítja, ami elősegíti háborús gépezetének finanszírozását. Ez ellentétes az EU azon alapelvével, hogy célja a béke előmozdítása és ütközik az EU éghajlatvédelmi célkitűzéseivel is. Sérti az EU azon előírásait is, amely szerint csökkenteni kell a társadalmi különbségeket, hiszen az adócsökkentés túlnyomó részben azokat a személyeket támogatja, akiknek erre semmilyen szükségük nincs (az EU-ban a lakosság leggazdagabb 10 százaléka nyolcszor annyi üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb 10 százalék).

A fosszilis üzemanyagok támogatása óriási mértékben torzítja a piacot, indokolatlan előnyt biztosítva a gazdaság egyes szereplőinek, miközben más szereplőket kirívóan hátrányos helyzetbe hoz. Ezen túlmenően az üzemanyagadó-támogatások meghosszabbíthatják azon vállalkozások agóniáját, amelyek már ma sem lennének versenyképesek, ha tevékenységük teljes árát kellene megfizetniük. Mindez ellentétes az EU piaci versenyképességre vonatkozó előírásaival.

Nem tekinthető az uniós pénzekkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak, ha a tagállamok hatalmas mennyiségű nemzeti közpénzt használnak fel olyan célokra, amelyek ellentmondanak azoknak a céloknak, amelyekre az uniós közpénzeket biztosítják. (A 14 tagállam által bejelentett intézkedések már most is közel 9 milliárd eurót tesznek ki.)

Miközben a fogyasztókat tájékoztatják a benzin és a gázolaj csökkentett árairól a benzinkutakon, a fogyasztók nem, vagy erősen alulinformáltak a csökkentett árakat lehetővé tevő támogatások szörnyű következményeiről. Ez sérti a tájékozódáshoz való jogot.

A civil szervezetek arra kérik az Európai Bizottságot, haladéktalanul lépjen fel annak érdekében, hogy a tagállamok visszavonják a közelmúltban bevezetett üzemanyagár-támogatásokat, illetve ne vezessenek be újakat. Ez azt is biztosítaná, hogy több közpénz álljon rendelkezésre, amellyel a kiszolgáltatott háztartásokat kompenzálni lehet.

A civilek azt is szorgalmazzák, hogy a Bizottság kezdeményezze vám kivetését az orosz olajimportra. Az uniós országok idén 27 milliárd eurót bevételre tudnának szert tenni az orosz olajra kivetett, hordónként 25 dolláros importvámmal. Az orosz olajiparnak pedig muszáj lesz felvállalnia a többletköltséget, mivel rövid távon nincs alternatívája az európai piacon történő értékesítésre.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „Bár lehet, hogy a javasolt intézkedések kellemetlenek lesznek sok európai polgár számára, de ennél sokkal fájdalmasabb lesz mindenkinek, ha folytatódik a háború: egekbe szökő energia- és élelmiszerárakkal, rég nem látott gazdasági válsággal kell majd szembesülnünk. Ennél is fontosabb, hogy a mi kellemetlenségeink semmiségek ahhoz a mérhetetlen szenvedéshez, amit szomszédunkban, Ukrajnában kell elszenvedniük az embereknek.”

Szükséges az is, hogy a tagállamok haladéktalanul indítsanak széles körű tájékoztató kampányt az energiatakarékosságról és az energiahatékonyság fontosságáról, tájékoztassák az embereket a fosszilis üzemanyagok támogatásának óriási hátrányairól, és kérjék a gépjárművezetőket és a vállalatokat, hogy csak akkor használják gépjárműveiket, ha ez feltétlenül szükséges, amíg Putyin be nem fejezi az Ukrajna elleni agresszióját.

A civilek eredeti, angol nyelvű levele sok hivatkozással itt található, magyar fordítása alább olvasható.

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Frans Timmermans, az Európai Zöld Megállapodásért felelős alelnök
Mairead McGuinness, a pénzügyi stabilitásért és a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos
Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos
Kadri Simson, az energiaügyekért felelős biztos
Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos

Brüsszel
2022. március 31.

 

Tisztelt von der Leyen Elnök asszony!
Tisztelt Timmermans Alelnök úr!
Tisztelt McGuinness, Gentiloni, Simson és Sinkevičius Biztosok!

Miközben a világ elborzadva nézi Putyin ukrajnai invázióját, az emberiség az elmúlt évtizedek legnagyobb válságával néz szembe. Az Ukrajnával való szolidaritás és együttérzés világszerte bátorító. Az EU már tett lépéseket, hogy reagáljon erre a szörnyű agresszióra, de ennél többre van szükség, és a tagállamoknak semmiképpen sem szabad olyan intézkedéseket bevezetniük, amelyek tovább rontják a helyzetet.

Az ukrán városokat romboló rakétákat többnyire abból a pénzből vásárolták, amelyet Oroszország az Európai Uniónak eladott olajból szerzett. Az európai olajpénzek - az orosz olaj- és gázexportból származó öt dollárból négyet az olaj tett ki - több mint két évtizeden keresztül Putyin katonai kiadásait támasztották alá. Az EU naponta 285 millió dollárt küld Oroszországnak olajvásárlásra. Az EU végső olaj- és kőolajtermék-keresletének több mint kétharmadát a közlekedési ágazat adja.

Az EU tagállamainak többsége azonban nemrégiben olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek ösztönzik az olajfogyasztást. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) üzemanyagadó-követési rendszere szerint a 27 tagállamból 14 csökkentette az üzemanyag jövedéki adóját, illetve egyéb üzemanyag-támogatásokat vezetett be. Írország a benzin jövedéki adóját literenként 20 eurócenttel, a gázolajét pedig literenként 15 centtel csökkentette. Franciaország miniszterelnöke bejelentette, hogy négy hónapra literenként 15 centes kedvezményt vezetnek be, ami több mint 2 milliárd euróba kerülne a kormánynak. Svédország azt tervezi, hogy csökkenti a benzin és a gázolaj adóját, és minden autótulajdonosnak 1000 svéd koronát ad egyszeri támogatásként. Még az orosz agresszió egyik leghangosabb ellenzője, Lengyelország is csökkentette a közlekedési üzemanyagok áfáját 23%-ról 8%-ra. A magyar kormány 1,26 eurós árplafont szabott a benzinre és a gázolajra, mintegy 7 centtel csökkentette a jövedéki adót, és literenként mintegy 5 centes támogatást nyújtott a kisebb töltőállomásoknak.

Bár ezek a támogatások politikailag érthetőek, mint a magasabb árakkal való megbirkózást célzó vészintézkedések, egyértelműen komoly hátrányaik vannak, mivel az árcsökkentés valójában a fosszilis üzemanyagok nagyobb mértékű felhasználására ösztönöz, és aláássa az alkalmazott eszköz célját, további fosszilis kötöttségekhez köt bennünket, és súlyosan aláássa az éghajlatvédelmi intézkedéseket, növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, és nemkívánatos piaci torzulásokhoz vezet. Pedig léteznek olyan valós megoldások, amelyek azonnali kedvező hatást gyakorolnak mindezekre a területekre.

Ha a közelmúltban bevezetett fosszilis üzemanyag-támogatásokat visszavonnák, és nem vezetnének be újakat, ugyanakkor megfelelő kompenzációt hajtanának végre a kiszolgáltatott háztartások számára, akkor a politikusoknak nem kellene aggódniuk egy új sárgamellényes mozgalom kísértetétől. Éppen ellenkezőleg, sokkal igazságosabb szociális rendszert lehetne létrehozni. Valójában hasonló támogatási reformok számos országban (például Ghánában, Indonéziában, Iránban és Kanadában) környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból nagyon hatékonynak bizonyultak. Ausztria most döntött egy ilyen reform elindításáról. 2019-ben több mint 3500 közgazdász, köztük 28 Nobel-díjas szólított fel egy szén-dioxid-díj és -osztalék rendszerének bevezetésére, és ezt számos szervezet (többek között a Citizens Climate Europe) is támogatta. Hasonló célú javaslatokat dolgoztak ki különböző szervezetek több uniós országban. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPPC) hatodik értékelő jelentése a következőket állapítja meg: „Az üvegházhatást okozó gázok, köztük a szén-dioxid árazása kulcsfontosságú eszköz minden költséghatékony éghajlatváltozási stratégiában, mivel ez egy olyan mechanizmust biztosít, amely összekapcsolja az éghajlatvédelmi intézkedéseket a gazdasági fejlődéssel. ... az adóbevételek felhasználása az aránytalanul érintett adófizetők számára történő visszafizetések kibocsátására vagy a tőke régiók közötti újraelosztására a szén-dioxid-adóztatási politikák egyik legfontosabb jellemzője lehet.”

Az üzemanyagár-csökkentés az üzemanyag-fogyasztás növekedését eredményezi. A közelmúltban bevezetett üzemanyagár-támogatások (beleértve az adótámogatásokat is) rövid távú intézkedésként is túlzók vitték a kiaknázást, és ellentétesek az Európai Unió számos, a Szerződésekben rögzített alapelvével:

1. „Az Unió célja a béke, az Unió értékeinek és népei jólétének előmozdítása.” – Egy szörnyű és teljesen igazságtalan háború finanszírozásának növelése nyilvánvalóan ellentmond ennek a célnak.

2. „Az Unió ... Európa fenntartható fejlődésére munkálkodik, amely ... a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul.” "Az Unió környezetvédelmi politikája az elővigyázatosság elvén és azon az elven alapul, hogy megelőző intézkedéseket kell hozni, a környezeti károkat elsődlegesen a forrásnál kell orvosolni, és a szennyezőnek kell fizetnie.” - A fosszilis üzemanyagok támogatásának növelése ellentmond ezeknek az alapelveknek, elősegíti a környezetszennyezést és fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ráadásul nyilvánvalóan ellentmond „a szennyező fizet” elvnek, mivel tovább növeli a fosszilis üzemanyag-támogatások már így is kolosszális összegét. Ezen túlmenően sérti a visszalépés tilalmának elvét is, amely mellett a Bizottság elkötelezte magát. Emellett csökkentheti az energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokba történő beruházásokra rendelkezésre álló forrásokat.

3. „Az Unió ... előmozdítja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót...” – A fosszilis üzemanyagok támogatása gyengíti a társadalmi kohéziót. Ezek a támogatások ugyanis elsősorban a gazdagoknak kedveznek: a lakosság leggazdagabb 10 százaléka nyolcszor annyi közlekedési üzemanyagot használ, mint a legszegényebb 10 százalék. Ez súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenségeket és az igazságtalanságot, és azokat a személyeket finanszírozza, akik messze a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz. (A világ lakosságának leggazdagabb 1%-a kétszer annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint a legszegényebb 50%.) Ráadásul gyakran nem a háztartások, hanem a vállalatok fizetnek az üzemanyagért, és a jelenleg Európa útjain közlekedő több millió céges autót túlnyomórészt a társadalom tehetősebb rétegei vezetik. Így az üzemanyagadó-támogatások ismét a leggazdagabbaknak nyújtják a legnagyobb adókedvezményt, sok esetben (pl. Belgiumban a háztartások mintegy 10%-a) egyenesen a legbőkezűbb bérjuttatásokkal rendelkező vállalatoknak nyújtanak adókedvezményt.

4. „Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió ... egy magas versenyképességű … szociális piacgazdaságon alapul.” – A fosszilis üzemanyagok támogatása óriási mértékben torzítja a piacot, indokolatlan előnyt biztosítva a gazdaság egyes szereplőinek, miközben más szereplőket kirívóan hátrányos helyzetbe hoz. (Többek között, mint a történelem bebizonyította, az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését az olajcégek áremeléssel kompenzálják.) Emellett virágozni fog az üzemanyag-turizmus (az egyik tagállamban az autósok egy másik országban vásárolják meg az üzemanyagot), és így olyan torz rendszert alakít ki, hogy az adóbevételek a legalacsonyabb adókkal rendelkező ország felé áramlanak. (Például a nemrégiben Magyarországon és Szlovéniában bevezetett üzemanyag-támogatások hatalmas üzemanyag-turizmust, sőt üzemanyag-csempészetet eredményeztek.) Ezen túlmenően az üzemanyagadó-támogatások nyújtása meghosszabbíthatja azon vállalkozások agóniáját, amelyek már ma sem lennének versenyképesek, ha tevékenységük teljes árát kellene megfizetniük. Mindez csökkenti az EU gazdaságának versenyképességét.

5. „Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely … kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson ...alapul” – A fosszilis üzemanyagok támogatásának növelése a fentiek szerint hozzájárul Oroszország agressziójának finanszírozásához és rontja a környezet állapotát. A háború és a környezetszennyezés azonban a legnagyobb inflációt okozza. Aligha van más, ami jobban növelné a költségeket, mint emberek tömegeinek megbetegedése és halála, valamint a gazdasági javak pusztulása. (Ha például Ukrajnában a háború miatt megszakad a mezőgazdasági termelés, akkor az élelmiszerárak világszerte az egekbe szöknek - ahogy ezt már most is kezdjük tapasztalni a mindennapjainkban.) Ráadásul a fosszilis üzemanyag-támogatásokat az adófizetőknek kell majd finanszírozniuk más termékek és szolgáltatások áremelkedésén, az állami kiadások csökkentésén, illetve az államadósság növelésén keresztül.

6. „Az [uniós] előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni.” – Nem tekinthető az uniós pénzekkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak, ha a tagállamok hatalmas mennyiségű nemzeti közpénzt használnak fel olyan célokra, amelyek ellentmondanak azoknak a céloknak, amelyekre az uniós közpénzeket biztosítják. (A 14 tagállam által bejelentett intézkedések már most is közel 9 milliárd eurót tesznek ki.)

7. „A jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, ezen Egyezményben Részes valamennyi Fél garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez...” – Miközben a fogyasztókat tájékoztatják a benzin és a gázolaj csökkentett árairól a benzinkutakon, a fogyasztók nem, vagy durván alulinformáltak a csökkentett árakat lehetővé tevő támogatások szörnyű következményeiről.

Arra kérjük Önt, hogy haladéktalanul támogassa az adócsökkentések és árplafonok helyett olyan alternatív megoldásokat, amelyekkel elkerülhető a fosszilis üzemanyagok további felhasználásának támogatása, és lépjen kapcsolatba azokkal a tagállamokkal, amelyek a közelmúltban növelték a fosszilis üzemanyagok támogatását (árplafonokat vezettek be, csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját stb.), és sürgesse őket, hogy tűzzenek ki egyértelmű, rövid távú határidőt ezen intézkedések megszüntetésére, és tegyék egyértelművé, hogy ezek sürgősségi, átmeneti intézkedések. Az adócsökkentések visszavonása azt is biztosítaná, hogy több közpénz álljon rendelkezésre, amely hasznos lehet a kiszolgáltatott háztartások kompenzálására.

Kérjük továbbá, hogy kezdeményezzék az orosz olajimportra vonatkozó vám bevezetését. Az uniós országok idén 27 milliárd eurót bevételre tudnának szert tenni az orosz olajra kivetett, hordónként 25 dolláros importvámmal. Az orosz olajiparnak muszáj lesz felvállalnia a többletköltséget, mivel rövid távon nincs alternatívája az európai piacon történő értékesítésre.

Kérjék továbbá a tagállamokat, hogy haladéktalanul indítsanak széles körű tájékoztató kampányt az energiatakarékosságról és az energiahatékonyság fontosságáról, tájékoztassák az embereket a fosszilis üzemanyagok támogatásának óriási hátrányairól, és kérjék a gépjárművezetőket és a vállalatokat, hogy csak akkor használják gépjárműveiket, ha ez feltétlenül szükséges, amíg Putyin be nem fejezi az Ukrajna elleni agresszióját. Tájékoztatást kellene nyújtaniuk az olyan egyszerű módszerekről is, amelyek hozzájárulnak az energiaigény (és ezáltal az áringadozás) csökkentéséhez, mint például a tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás, a környezetbarát vezetés alkalmazása, a telekocsi-használat, az otthoni munkavégzés, amikor csak lehet, a hétvégi kirándulások a közeli helyekre autó nélkül, a repülés mellőzése).

Várjuk válaszát és mielőbbi intézkedéseit.

 

Hírfigyelő