Az éghajlat-semleges EU felé: finanszírozás és ösztönzők az Európai Zöld Megállapodásban és Helyreállítási Tervben
Európa legnagyobb környezetvédelmi civil szervezete, az Európai Környezetvédelmi Iroda és a Levegő Munkacsoport) 2020 októberében új projektet indított, amelyben partnerként részt vesz a CEEWeb (53 tagszervezete van Kelet-Közép-Európában), a Gazdaságpolitikai Intézet (Bulgária), a Közlekedési és Energiaközpont (Csehország), a Zöld Szabadság (Lettország), a Lengyel Zöld Hálózat, a Focus Eco Center (Románia), a Fenntartható Alternatívák Központja (Szlovákia) és az Umanotera (Szlovénia). A projektet a Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMU) támogatja. A projekt célja elősegíteni, hogy a Többéves Pénzügyi Keret (azaz az EU 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetése), valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felhasználása összhangban legyen az EU éghajlatvédelmi, környezetvédelmi céljaival. Ezt a projekt javaslatok készítésével, a döntéshozók és a közvélemény tájékoztatásával kívánja elérni.
Mi a Többéves Pénzügyi Keret (MFF) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF)?
A Többéves Pénzügyi Keret az EU hosszú távú költségvetése. Ez az egyik legfontosabb pénzügyi eszköz a nemzeti kormányok kezében is.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt 2020 májusában az Európai Bizottság javasolta ideiglenes sürgősségi segítségként a koronavírus-járvány okozta károk kiküszöbölésére. Ez az eszköz 672,5 milliárd euró összegű támogatás és kölcsön formájában valósul meg az EU tagállamai számára. Ezeket a támogatásokat és kölcsönöket a következő többéves pénzügyi kerettel együtt lehet felhasználni a válság hatásainak kezelése és a zöldebb, digitálisabb, szociálisabb és ellenállóbb európai gazdaságba történő befektetés érdekében.
Miért fontos az MFF és az RRF az éghajlat szempontjából?
Ahhoz, hogy az EU elérje az éghajlat-semlegességet, jelentős változásra lesz szükség az állami finanszírozásban és az ösztönzőkben. A következő Többéves Pénzügyi Keret több mint 1000 milliárd eurót tesz ki, és így a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel együtt meghatározó jelentőségű lehet az éghajlatvédelemben. Egyúttal a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret az utolsó beruházási ciklus, amely érdemben elősegítheti a klímakatasztrófa elkerülését, az EU 2030-as éghajlatvédelmi céljainak az elérését.
Most egy óriási lehetőség nyílt a civil társadalom számára is: hatékonyan léphet fel az uniós költségvetés olyan átalakításáért, amely jelentősen hozzájárul az uniós éghajlatvédelmi, környezetvédelmi célok eléréséhez. Elősegíthetik, hogy megváltozzon az a jelenlegi uniós gyakorlat, hogy az uniós pénzeket sokszor alacsony hatékonysággal, pazarlóan használták fel, sőt sok esetben a környezetre káros beruházásokra költötték.
Korábbi munkák a témában
Ez a projekt folytatása a BMU Európai Éghajlati Kezdeményezés Programja (EUKI) által finanszírozott „Uniós költségvetés az éghajlatért” projektnek, valamint az EUKI és a Heinrich-Böll-Stiftung által finanszírozott „Éghajlatváltozás és az EU 2021–2027-es költségvetése” projektnek. A Levegő Munkacsoport mindkét projektben részt vett, az utóbbiban egyebek mellett felmérést készített civil szakértők körében az EU legtöbb országában arról, mi a véleményük az uniós pénzek felhasználásáról és milyen javaslataik vannak a 2021-2027-es pénzügyi ciklusra vonatkozóan annak érdekében, hogy a felhasználás hatékonyan, a környezetvédelmi, éghajlatvédelmi szempontok érvényesítésével történjen.
További részletek (angol nyelven) itt olvashatók.
A projekt támogatója:
