A pasarétiek harca a tiszta levegőért, az Akadémia parkért

A cím önmagában is ellentmondásosnak tűnik, hiszen a Budapest zöldfelület-hiányos, belső városrészeiben, illetve nagy forgalmú utakkal sújtott lakótelepein élők elképzelése szerint Pasarét az ideális hegyvidéki lakóterületek közé tartozik. A Hűvösvölgyi úton villamosozva gyönyörködhetünk a szép fasorokban és az épületek kertjeinek nagy fáiban. A rengeteg autó persze itt is illúzióromboló, hiszen nemcsak a fővárosi hegyvidék lakói, hanem a jobb levegőért az agglomerációba kimenekültek is így ingáznak a belváros felé és vissza. Ám a cikk témája most nem a forgalmas Hűvösvölgyi út, hanem az említett hegyvidéki lakóövezet egyik része, az ún. Akadémiai park. A Hidász utca és Riadó utca közötti szakaszon, a Pasaréti útig elterülő 12 hektáros területen található a volt Hadapród Akadémia épületegyüttese a hozzá tartozó ősfás parkkal. Sajnos, ehhez a területhez az utóbbi két évben igen zűrzavaros intézkedések és nyugtalanító jelenségek kapcsolódnak.

A területtel kapcsolatos hivatalos eljárások

A Levegő Munkacsoport a II. kerületi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájától 2009 júliusában kapta meg az építési törvény 9. § (2) bekezdése szerinti értesítést arról, hogy a Pasaréti út–Riadó utca–Hűvösvölgyi út–Hidász utca által határolt területre szükséges a 2005. óta hatályos kerületi szabályozási terv módosítása, mert a terület övezeti besorolása nem teszi lehetővé a tervezett fejlesztési koncepció megvalósítását. A terület egyik fele IZ (jelentős zöldfelületű intézményterületek), másik fele K-HT (különleges honvédségi terület) keretövezetbe van sorolva. A honvédségi keretövezet speciális követelményei is akadályt jelentenek az esetleges további beruházásokhoz, mivel a Budapesti Városépítési Keretszabályozás szerint az ilyen besorolású terület „honvédelmi létesítmények, illetve azokhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épületek, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló intézmények, irodaházak elhelyezésére szolgál”. Az értesítés szerint az új koncepció kiemelt szempontja lesz a sportolási, szabadidős, egészségmegőrzési és kereskedelmi szolgáltatások érvényesítése.
A Levegő Munkacsoport ennek alapján jelentkezett be ügyfélként a településrendezési eljárásba.
Mivel a keretövezetek megváltoztatásához a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása szükséges, a Fővárosi Főépítészi Iroda a kerületi önkormányzat kérése alapján ez év elején elindította a Fővárosi Szabályozási Keretterv módosítási eljárását azzal a céllal, hogy a terület felét elfoglaló különleges célú honvédségi terület IZ keretövezetbe, az eddig IZ keretövezetben lévő másik fele pedig a jóval nagyobb beépíthetőségű I intézményi keretövezetbe kerüljön. (A keretövezet átsorolási hatástanulmánya méltatta a terület zöldfelületének jelentőségét, 1307 fa felmérésére került sor, amelyek – amellett, hogy köztük sok egyedileg is különleges értékű – együttes lombtömegük biológiai aktivitásával jelentős kondicionáló és táji értéket is képviselnek.)
A Levegő Munkacsoport ellenezte a nagyobb beépíthetőségű keretövezetbe való átsorolást, ám megakadályozni nem tudta. (A már 2009 nyarán az előzetes értesítéssel elindított kerületi településrendezési eljárásban talán még elérhető a beépítési tervek csökkentése és az építési helyek olyan meghatározása, hogy az ne okozza a fák veszélyeztetését, azonban a kerületi településrendezési eljárás folytatása még várat magára.) A Levegő Munkacsoport levélben kérte a kerületi szabályozási terv meghatározását annak tisztázása érdekében, hogy egyes tervezett építmények a terület mely részét foglalnák el. A telefonon érkezett válasz szerint azonban „még nincsenek tervek”. Mivel a keretövezet átsorolási tanulmányban körvonalazott közlekedési tervek forgalmi vonzata útszélesítéseket is megkövetel, bejelentkeztünk a tervezési területet körülvevő közterületi fasorokkal kapcsolatos eljárásba is a kerületi jegyzőnél. Erre a napokban kaptuk meg a hivatalos választ, miszerint a jegyző tárgyi fasorokkal kapcsolatban „sem iratokkal, sem kérelmekkel, sem pedig határozatokkal nem” rendelkezik.

Vajon mit gondol a lakosság?

A II. kerületi Önkormányzat helyi lapja, a Budai Polgár 2010. január 11-i számában adta hírül, hogy a kerületi Önkormányzat 6,8 milliárd forintért értékesítette ezt a területet. (A beruházás tulajdonosa 5 százalékban maga a II. kerületi Önkormányzat lett.) A helyi újság tájékoztatása alapján a lakosság azt is gondolhatta, hogy a beruházó meghagyja az ingatlan jelenlegi beépítettségét és a zöldfelületi arányt, és egy kulturális és sportlétesítményekkel beépített park marad a területen. A beruházó ugyanis a helyi újságon keresztül tesztelte a lakosság igényeit: vajh mit szeretnének a Pasaréten élő emberek látni a laktanya helyén? Az egyik helyi lakosnak feltűnt ez a szokatlan beruházói nagyvonalúság, valamint hogy a javasolt létesítmények (színház, uszoda stb.) nem biztosítanák a beruházó profitját. Ezért bejelentette fellebbezési szándékát a még el sem készült építési engedélyre. Hiszen a kérdőívek kitöltése még semmiféle beruházás megvalósulására nem jelent garanciát.
Közben a beruházó valódi terveiről szóló hírek is elkezdtek terjedni a lakosság körében: összesen 175 000 négyzetméter szintterületű építményegyüttes létrehozása a területnek azon a felén, amelyet IZ keretövezetből a nagyobb beépíthetőségű intézményi keretövezetbe soroltak. A funkciók nagy része irodai és kereskedelmi lenne, ami összességében távol áll a kerületi Főépítészi Iroda által tavaly közölt koncepciótól. A faállomány egy részét a keretövezet átsorolási hatástanulmány szerint is veszélyezteti a jogszabály által előírt 3000 parkoló elhelyezési kötelezettsége. A megnövekvő forgalom számára tervezett útszélesítéseknek pedig a védett fasorok is áldozatul esnek.
Év eleje óta érkeznek a Levegő Munkacsoporthoz az aggódó levelek, telefonok a környezetét féltő lakosságtól. Mivel a tervekkel kapcsolatos véleményünk megegyezett a lakosságéval, a Budapesti Városvédő Egyesülettel együtt képviseltük érdekeiket a Fővárosi Önkormányzatnál bonyolított keretövezet átsorolási eljárásban.

Helyszíni történések

Miközben az előzetes eljárásban beharangozott új kerületi szabályozási tervet egyelőre nyugtalanító homály fedi, a tervezési területen folyik építkezés, mondván, hogy az a régi terv alapján is lehetséges. Különös módon éppen a területnek azon a felén, ahol a K-HT besorolás miatt csak honvédelmi célú létesítményeket lehetne elhelyezni addig, amíg a kerületi szabályozási tervet nem módosítják a Fővárosi Közgyűlés által meghozott határozat szerint.
Az Akadémia védett épületegyüttesét bővítik, teljesen más építészeti stílusban. A Riadó utcával szomszédos telekrészen nagyarányú bontások, építkezések zajlanak. Erre a XII. kerületi Polgármesteri Hivatal adott engedélyt (mivel a II. kerületi Önkormányzat a projekt részese, ezért nem lehet egyben építéshatóság is), bontási engedélyeket viszont, hasonló jogszabályi okból kifolyólag a III. kerületi Önkormányzat is adott ki. Mindezt a régi, módosítandó kerületi szabályozási terv alapján. Mindehhez a településrendezési eljárásra kötelezett II. kerületi Önkormányzat úgy asszisztál, hogy nem siet tisztázni a beruházói terveket az új településrendezési eljárással. A homály és zűrzavar, úgy tűnik, kedvezőbb körülmény a beruházások megvalósítására.

Mit tesz a lakosság?

A még érvényben lévő kerületi szabályozási terv szerint honvédségi területen a XII. kerületi jegyző bontási és építési engedélyével egy nettó 15 750 négyzetméter alapterületű iroda-komplexum építése folyik. Ez a helyi újság leírásában nem is szerepelt, ahogy a kiküldött tesztlapon sem. A helyi lakosságnak ez volt az első pofon, mivel egyáltalán nem az látszik megvalósulni, amihez a beleegyezésüket kérték. A lakosság által megkérdezett szakemberek egybehangzó állítása szerint az építési engedély törvénysértő, mivel annak kiadásakor a terület még honvédségi besorolású volt. Továbbá olyan épületre (az Akadémia főépületére) adta ki a hatóság a bontási és átépítési engedélyt, amely a kerületi szabályozási terv szerint védendő és a helyi rendelet szerint kizárólag az eredeti tervek alapján kerülhet felújításra.
A kiadott építési engedélyt több helyi lakos teljesen szabályosan ismét megfellebbezte. Az eljáró hatóság csak hónapok múlva reagált, amikor is határozatban utasította el a helyi lakosok ügyféli jogosultságát. (Mivel a lakosság házai nem közvetlen telekszomszédosak az építkezés telkével, hanem közöttük van közterületként a Riadó utca.) Az ügyféli jogállást elutasító határozatot is megfellebbezték a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalnál. Ehhez a fellebbezéshez 57 helyi lakos csatlakozott ügyféli bejelentkezéssel. Az eljáró hivatalok ismét kijelentették, hogy a nem közvetlenül a beruházás mellett élő emberek nem ügyfelek, sőt betekintési joguk sincs a tervekbe!
A lakosság véleménye szerint az ügyben jellemző a hivatalok szándékos jogsértése, már ami a határidőket illeti, mert így biztosítják a beruházónak az időt a jogsértő építkezéshez. A lakosság igyekezett is hangot adni nemtetszésének, és már 66 aláírással kérte, hogy tartson a kerület polgármestere, dr. Láng Zsolt közmeghallgatást az ügyben. A polgármester természetesen nem tartott közmeghallgatást, csak a fogadóórájára hívta meg az aláírók egy részét. A lakosságnak arra a kérdésére, hogy mi épül az Akadémia parkban, a polgármester –
a már kiadott építési engedély ellenére! – nem tudott válaszolni. Ugyanakkor a fogadóórát megelőzően több sajtóorgánumnak is azt nyilatkozta, hogy ő a volt laktanya helyén egy városmagot képzel el. A lakosság ezzel szemben kinyilvánította, hogy továbbra is ragaszkodik a kertvárosi környezethez, amiben él. A Levegő Munkacsoport szakmai segítségével észrevételeket nyújtott be a Fővárosi Közgyűléshez a nagyobb beépítést lehetővé tevő, intézményi keretövezetbe való átsorolás ellen. A Fővárosi Közgyűlés azonban megszavazta az átsorolást.

Lehullt a lepel

Ha összeadjuk a 12 hektáros terület két telkére tervezett beruházás összes szintterületét, látható, hogy 190 000 négyzetméter megvalósítását tervezi a beruházó, a mostanában divatos, profitot hozó irodakomplexum és bevásárlóközpont formájában. Ehhez jön még a 3000 parkolóhely. A lakosság fontosnak tartja kiemelni azt a tényt, hogy ez az építkezés nem közérdek, hanem magánberuházás, melynek érdekérvényesítése súlyos törvénysértések mellett a lakosság életminőségének kárára történik. A helyi lakosok tehát joggal érezhetik úgy, hogy a tiszta levegőhöz való alapvető jogukat falevélként sodorta el az arrogáns beruházói érdek. Ezért bejelentették a jogsértéseket a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatalához. Az ombudsman – miután felülvizsgálta az ügyet – 2010. szeptember 10-én állásfoglalást adott ki, melyben felhívta a másodfokon eljáró Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalát, hogy az ügyféli jogosultság tekintetében folytasson le új eljárást ebben az ügyben, és az ombudsman által kiadott állásfoglalást vegye figyelembe az új eljárásban. Az ombudsman állásfoglalása tehát egyértelművé tette, hogy a beruházás környezetében élő emberek ügyfelek. Az eljárás lefolytatására 30 napot határozott meg. Bár ez az időpont már lejárt, a fellebbezések ellenére tovább folyik az építkezés.

A lakosság bejelentéseinek felhasználásával összeállította:
Schnier Mária
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Hírfigyelő