A II. kerületi Hűvösvölgyi út–Riadó utca–Pasaréti út–Hidász utca által határolt 12,6 hektáros, Akadémia Park beruházója, az SCD Group cégükre nézve több vonatkozásban is sértőnek és megalapozatlannak tartotta „A pasarétiek harca a tiszta levegőért” című cikkünk (Lélegzetnyi, 2010. november) állításait, ezért álláspontunk felülvizsgálatát, és cikkünk törlését vagy helyreigazítását kéri. Az SCD Group az alábbi kifogásokat említi:

• Társaságuk nem követett el törvénysértést a beruházás kapcsán, téves a cikknek az a sugalmazása, hogy a beruházásra nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően kerülne sor.
  A beruházást negatív fényben tüntettük fel
• Nem a valóságnak megfelelően írtuk le a lakosság felé történő tájékoztatási tevékenységüket.
• Nem állja meg a helyét az az állításunk, hogy „az utóbbi két évben igen zűrzavaros intézkedések és nyugtalanító jelenségek kapcsolódnak” a területhez.
• Tévedés a cikk azon sugalmazása, hogy a keretövezetek átsorolására kifejezetten a beruházások érdekében került volna sor.
• Helytelen a cikknek az a vélelmezése, hogy a beruházó ne venné figyelembe a terület adottságait, illetve ne kívánna az ősfás környezethez illeszkedő, az eredeti növényállományt minél jobban kímélő beruházást megvalósítani.
• A cikk állításával ellentétben a fővárosi szabályozás nem ad lehetőséget 175 ezer négyzetméter beépítésére a terület egyik felén. (A parkban jelenleg is közel 100 ezer négyzetméternyi beépített terület található.)
• Nem helyénvaló a területen a jelenleg folyó beruházásnak a leírására az „építkezés” szó használata.
• Valótlan, hogy az SCD Group védett épületekre kért volna bontási engedélyt. A kadétiskola 113 éves épületének homlokzata állt fővárosi védettség alatt.
• Határozottan cáfolják, hogy együttesen 190 ezer négyzetméteres irodakomplexumot és bevásárlóközpontot terveznek.
•  Nem felel meg a cikk azon sugalmazása, hogy a területen a Jövő Nemzedék Országgyűlési Biztosa állásfoglalásának ellenére folytatnának felújítási munkákat.

Az említett kifogások tisztázására 2010. december 3-án a cég vezetőségének több tagja, valamint a beruházás településrendezési tervének készítője bemutatót tartott a tervezett beruházásról a Levegő Munkacsoport irodájában. A beszélgetés barátságos, nyílt légkörben zajlott, szemléltető vetítéssel.

A tervező és a beruházó képviselői többek között arról tájékoztattak, hogy az építkezés során előforduló zavaró hatások először a Riadó utcai társasházak lakóit érték. A volt Hadapród iskola Riadó utcai, hátsó homlokzata előtt lebontott épületrészek helyett jelenleg épülő új épületrészek tervezett üvegfalának tükröző hatásával kapcsolatban megnyugtattak minket, hogy a beépítésre alkalmazott üvegtáblák prizmás szerkezetűek lesznek, és akadályozni fogják a tükrözést. A lebontandó téglakerítés helyén (az épület előtt), a meglévő utcai fasoron túl még további, fákat tartalmazó zöldfelületet telepítenek.

A volt Akadémia telkének főbejárata a Hűvösvölgyi útról nyílik, és a telek mélyparkolóit úgy lehet majd megközelíteni, hogy a homlokzat előtti értékes fák megmaradhatnak. A telek közepén lévő zöldfelület is aláépítetlen lesz.

A Hidász utca felőli Lovarda épülete (11607/4 hrsz.-ú telek) megmarad, és az előtte lévő terület szintén aláépítetlen lesz. A terepszint alatti és feletti funkcionális beépítés és az ahhoz előírt parkolóhelyek a telek Hűvösvölgyi út felé eső felét fogják elfoglalni. Itt lesznek a közcélú funkciók is, továbbá az irodák és a bevásárlóközpont. A fák nagy része megmarad, és az egymás fölötti szintterületek egy része terepszint alatt lesz, egy része pedig dombszerűen fog kiemelkedni. A dombot legalább 80 cm-es földrétegbe telepített növényzet fogja borítani. (A gépjármű-behajtás ide is a Hűvösvölgyi út felől lesz.) A Hidász utca pedig kiszélesedik, mivel az ott lévő irodaépületek lebontásra kerülnek.

A cég képviselői átnyújtottak egy sajtóanyag-gyűjteményt, mely bizonyítja, hogy 2009. január 12-én a Budai Polgár című kerületi lap hírt adott a beruházás céljáról: „Az SCD ajánlatában komplex városrészközpont megvalósítására tettek javaslatot, ami irodai és szolgáltató funkciók, sport- és szabadidős, valamint kulturális és idegenforgalmi létesítmények építését tenné lehetővé, a felszín alatt pedig a befektető bővítené a városrész parkolási kapacitását is.” Ezt követően – még ugyanabban a hónapban – több sajtóorgánumban is közzétették beruházásuk célját.

2009 decemberében a II. kerületi Önkormányzat tájékoztató levelet küldött a beruházásról a környéken élő mintegy 5-600 családnak. A Budai Polgár 2010. január 12-én tájékoztatott a munka első lépéseinek megkezdéséről, március 30-31-én pedig tájékoztató fórumot tartottak. 2010 áprilisában indították el www.akademiapark.hu címen elérhető honlapjukat, májustól pedig minden hónap első péntekén fogadóórát tartottak a tervezési területen.

 A Levegő Munkacsoport kiegészítései

 

Mindezek ismeretében a Levegő Munkacsoport az alábbi kiegészítéseket illetve helyreigazításokat teszi a kifogásolt cikk kapcsán:

2009 júliusában kaptuk az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. törvény 9.§ (2) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatást és véleménykérést a II. kerületi Önkormányzattól, mely a beruházásra vonatkozóan többek között az alábbi tájékoztatást adta: „A területre jelenleg a 14/2005.(VI.3.) önkormányzati rendelet … van hatályban.” „A vonatkozó KSZT-nek megfelelően, a területen található 11607/4 hrsz.-ú ingatlan IZ-II/12, míg a 11607/5 hrsz.-ú ingatlan K-HT-II/02 építési övezetbe van sorolva. Az ezen övezetekre vonatkozó városrendezési előírások – különös tekintettel a honvédelmi övezet speciális követelményeire – nem teszik lehetővé a terület fejlesztési koncepciójának megvalósíthatóságát.”

A II. kerületi Önkormányzat ezért keretövezet módosítási hatástanulmány benyújtásával kérelmezte a Fővárosi Közgyűléstől a K-HT keretövezetben lévő telek IZ (jelentős zöldfelületű intézményterületek), valamint a másik, IZ keretövezetben lévő teleknek a nagyobb beépíthetőségű I (intézményterületek) keretövezetbe való átsorolását. Megfelelő eljárás lefolytatásával a Fővárosi Közgyűlés megalkotta a keretövezet átsorolásról szóló rendeletét.

Ahhoz, hogy a tervezési területen az önkormányzat 2009. júliusi koncepciója szerinti beruházás elkezdődhessen, a II. kerületi Önkormányzatnak is le kellene folytatnia az építési törvény 9. § további bekezdései szerinti eljárást. Ez mindeddig még nem történt meg, és emiatt a tervezési terület még a 14/2005.(VI.3.) szerinti kerületi övezetekben van.

Tehát a helyzet jelenleg az, hogy a 12,6 hektáros területre vonatkozóan csak a keretövezet-átsorolási eljárás zárult le Fővárosi Közgyűlési határozattal, de az illetékes II. kerület még nem folytatta le a településrendezési eljárást. A II. kerületi Önkormányzat Főépítészi Irodája még csak az 1997. évi LXXVIII. építési törvény településrendezési eljárásról szóló 9. §-ának (2) bekezdése szerinti véleménykérő levelet küldte meg 2009. július 13-án a szakhatóságoknak és a kerületi településrendezési eljárásokba bejelentkezett társadalmi szervezeteknek a tervezési területre készítendő új kerületi szabályozási tervről, tehát még mindig a korábbi, 2005. évi Kerületi Szabályozási Terv van érvényben.

Mivel a tervezési terület 12,6 hektár, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 140. tétele alapján környezetvédelmi eljárás iránti kérelmet kellene benyújtani a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. A környezetvédelmi eljárást lezáró, a létesítmény megvalósítását lehetővé tevő határozat nélkül nem lehet kezdeményezni építési engedélyezési eljárást, érvényes építési engedély nélkül pedig nem lehet építkezni. A környezetvédelmi eljárást azonban csak a helyi önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott Kerületi Szabályozási Terv megléte alapján indíthatja el a környezetvédelmi hatóság.

Tehát mivel a kerületi Önkormányzat nem folytatta le a településrendezési eljárást, még a 14/2005. (VI.3.) önkormányzati rendelet van érvényben, a két telekből álló terület Riadó utcai telke még mindig K-HT-II/02 építési övezetbe van sorolva. Ezért – bár a beruházó az építéshatóságként eljáró XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat jegyzője által megadott IX-100/4/2010 iktatószámú bontási és építési engedély alapján kezdte meg a volt Hadapród iskola épületének bontását és a Pasavölgy Irodaház nevű, az építéshatósághoz benyújtott tervdokumentáció szerinti épületrész-bontásokat és épületátépítéseket, illetve -bővítéseket – tevékenysége mégsem volt jogszerű, mivel a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályozás (BVKSZ, a Fővárosi Közgyűlés 47/1998. számú rendelete) 49. §-a a célzott területfelhasználási módú területek előírásait tartalmazó 17. számú táblázata A) fejezetének a) pontja szerint a K-HT HONVÉDSÉGI TERÜLETEK keretövezetben „A terület a honvédelmi létesítmények, illetve az azokhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épületek, valamint a rendeltetésszerű használatát szolgáló intézmények, irodaházak elhelyezésére szolgál.”. Vagyis egyéb rendeltetésű építés, illetve a meglévő épület egyéb rendeltetés céljára való átalakításának megkezdése nem volt jogszerű. A jogszabálysértést az engedélyt kiadó hatóság követte el, de a vonatkozó jogszabályt a beruházónak is ismernie kellett.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, melynek 9. §-a a településrendezési eljárásokat szabályozza, kimondja az alábbiakat is:

„II. fejezet Településrendezés

8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak.

(2) b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének – a külön jogszabály alapján számított – biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékéhez képest nem csökkenhet.”

Ebből következik, hogy a települési önkormányzatoknak kell meghatározniuk a területek terhelhetőségét, és ennek alapján megszabni a beépítések nagyságrendjét, funkcióját.

Bár a Levegő Munkacsoport irodájában ismertetett terv és az azt bemutató SCD Group hozzáfűzött magyarázatai azt sugallták, hogy ez a terv meg kíván felelni ezeknek a kritériumoknak (ha időközben változás nem történik benne), a szabályos – törvény szerinti – eljárás mégiscsak az lett volna, hogy előbb a II. kerületi Önkormányzat elkészítteti a KSZT véleményezési anyagát, majd – az építési törvény által előírt eljárást lefolytatva – azt szakhatósági, társadalmi szervezeti véleményezésre és lakossági észrevételezésre bocsátja. Ezt követően alkothatja meg a képviselő-testület a Kerületi Szabályozási Tervről szóló rendeletet, melynek birtokában a beruházó azt megfelelő tartalommal tölti ki, és kérelmezi a környezetvédelmi eljárást. Ennek kedvező lezárása esetében lett volna elindítható bármilyen építési engedélyezési eljárás.

Ez a folyamat éppen fordítva indult, mert a beruházó határozta meg, hogy mi legyen a szabályozási tervben, ezért a Levegő Munkacsoport cikkében a „zűrzavaros intézkedések”-re tett utalás ez esetben találó volt.

Kérdésünkre a tervező biztosított minket arról, hogy a KSZT nemsokára elkészül. Véleményt annak hivatalos településrendezési eljárásában és környezetvédelmi eljárásában fogunk tudni mondani, mivel abban lesznek pontosítva az építendő szintterületek, építési helyek, kivágandó és megmaradó fák, illetve egyéb, alapvető körülmények.

A jövő nemzedék országgyűlési biztosa a lakosság ügyféli jogosultságát vizsgálta, ezt cikkünkben is így írtuk.

Schnier Mária
A Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Mivel lapzártánk után érkezett az említett KSZT, az Étv. 9.§ (3)bek. szerinti véleményezésre, ebben a cikkben már nem áll módunkban azt ismertetni.