Az utóbbi időszakban több olyan tanulmány és szakcikk látott napvilágot, amely a szilárd részecskék (PM), illetve azon belül a korom különböző hatásait vizsgálja. Az újabb kutatások megerősítik és további ismeretekkel bővítik tudásunkat a koromkibocsátás komoly egészségügyi és éghajlatváltozási hatásait illetően.
A levegőben levő szilárd részecskék egyrészt közvetlen kibocsátásokra, másrészt másodlagos módon a kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx), ammónia (NH3) és illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátására (emissziójára), továbbá azok összetett egymásra hatására vezethetők vissza.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint Európában a levegőminőség az elmúlt két évtized során javulásnak indult több szennyező anyag csökkenő kibocsátása következtében. A legfrissebb európai adatok1 szerint az EEA által lefedett 32 országban 1990 és 2009 között 27%-kal csökkent a PM10-emisszió2. Mint az az 1. ábra alapján is látszik, Magyarország is beletartozik ebbe a trendbe. A csökkenés elsősorban a javuló technológiának köszönhető az energetikában, a közúti közlekedésben és az iparban. Ehhez járult hozzá az elmozdulás az alacsonyabb kéntartalmú tüzelőanyagok használata felé (mint például szénről a földgázra való átállás), amely révén a másodlagos részecskeképződés mérséklődött.
Az EEA levegőminőségi jelentése (EEA, 2011: Air quality in Europe – 2011 report, http://www.eea.europa.eu/publications/air-quality-in-europe-2011) ismerteti, hogy ugyan az elsődleges és másodlagos PM-kibocsátások is csökkenő tendenciát mutatnak az EU-ban, a légköri koncentráció alig csökken. A jelentés megállapítja, hogy az EU városi lakosságának nagyjából 20 százaléka olyan területen lakik, ahol a PM10-re vonatkozó 24 órás levegőtisztasági EU-s határértéket (50 mikrogramm/köbméter) túllépte a koncentráció 2009-ben. Amennyiben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéket vesszük alapul (20 mikrogramm/ köbméter), akkor ez az arány akár a 80-90 %-ot is elérheti.
Magyarország esetében fontos megjegyeznünk, hogy az éves átlag hazánkban azért jobb, mert a meteorológiai körülmények miatt áprilistól-augusztusig alacsony a PM-immisszió (vagyis a levegőben kisebb a koncentrációja), és ez leviszi az éves átlagot. Ugyanakkor azért magas az életvesztés nálunk, mert novembertől március közepéig a medencejelleg (Kárpát-medence) hátráltatja a levegő tisztulását.
1. ábra Az elsődleges PM2,5 és PM10 kibocsátás változása az egyes országokban
1990 és 2009 között
Forrás: EEA, 2011 http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/percentage-change-in-pm2.5-and-1
2. ábra AZ EU városi lakosságának azon százaléka, amely ki van téve az EU, illetve a WHO által meghatározott egészségügyi határértéket meghaladó levegőszennyezésnek
Forrás: EEA, 2011: Air quality in Europe – 2011 report
Az éghajlatváltozást okozó koromemisszió jelentős részben a gépjárművek számlájára írható. Egy kínai tanulmány nemrég 385 szakirodalmat dolgozott fel azzal kapcsolatban, hogy milyen összefüggés van az üzemanyag-felhasználás és koromkibocsátás között (ez az ún. emissziós faktor). A kutatók azt találták, hogy az adott ország emissziós faktorát az egy főre jutó GDP, az átlaghőmérséklet, továbbá azon év alapján lehet megbecsülni, amikor az egy főre jutó GDP-je átlépi a 3000 dollárt. Ezek alapján fel lehet állítani a közúti közlekedésre egy időbeni és térbeli modellt, amely a koromkibocsátások eloszlását mutatja (3. ábra).
3. ábra A gépjárművek koromkibocsátásának globális eloszlása 1976-ban és 2006-ban
Forrás: Wang és szerzőtársai, 20123
Megjegyzés: Minél pirosabb, annál nagyobb a kibocsátás sűrűsége
Egy spanyol kutatás4 ehhez hasonló témára kereste a választ: milyen a PM-kibocsátás hatása a halandóságra, és ezeknek a részecskéknek mi a forrása? Régóta ismert a PM-kibocsátások egészségügyi hatása, azonban kevesebbet tudunk arról, mely PM-részecskék a megbetegedések és halálozások fő okozói, és ezeknek mi a forrása. Ostro és szerzőtársai 2003 és 2007 között vizsgálódtak Barcelonában, és azt találták, hogy a közlekedési eredetű (az erőteljes kénkibocsátással járó hajózás és a nagy távolságú közúti fuvarozás), valamint az építkezések miatti por a legfontosabbak ebben a tekintetben.
A Science tudományos folyóiratban nemrég megjelent egy cikk, amely szerint néhány levegőtisztasági intézkedés meghozatala jelentősen javítaná egyrészt az emberi egészséget, másrészt mérsékelné az éghajlatváltozást, harmadrészt pedig javítana a mezőgazdaság helyzetén is. Shindell és szerzőtársai5 azt vizsgálták, hogy a szén-dioxidon kívüli üvegházhatást okozó anyagok kibocsátásának mérséklésével milyen mértékben lehet csökkenteni a globális földfelszíni hőmérséklet emelkedését. Ilyen két fontos anyag a metán (CH4) és a korom. A 4. ábra azt mutatja, hogy a korom kibocsátásának visszafogásával jelentős eredményeket lehet elérni. A szerzők következtetése az, hogy a metán és a korom kibocsátásának csökkentésére jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek az intézkedések természetesen az eddigi széndioxid-emisszió csökkentésre vonatkozó törekvéseken felül értendők, nem pedig helyettesítik azokat. A metán- és a koromkibocsátás csökkentésre vonatkozó intézkedések révén 2050-ig 0,5 Celsius fokos melegedést lehetne elkerülni. Ezen kívül globálisan 700 ezer és 4,7 millió közötti idő előtti halált lehetne évente elkerülni a meglevő technológiák alkalmazásával, és 135 millió tonnával nagyobb termést lehetne elérni a főbb termények esetén (a talajközeli ózon csökkenti a terméshozamokat). A koromra vonatkozó intézkedésekre példa a dízelszűrők felszerelése, a nem hatékony biomassza-tűzhelyek cseréje, vagy a mezőgazdasági hulladék égetésének szabályozása.
4. ábra A 2009-ig megfigyelt és a különböző szcenáriók alapján várt globális hőmérséklet
Forrás: Shindell és szerzőtársai, 2012
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szintén az úgynevezett rövid távú éghajlati tényezők (Short-Lived Climate Forcers) szerepét hangsúlyozza. A szervezet tanulmánya6 szerint 16 intézkedéssel, amelyek a koromra, a metánra és a talajközeli ózonra vonatkoznak, globálisan fél fokkal lehetne mérsékelni az éghajlatváltozás mértékét, és évente két millió életévet lehetne megmenteni, továbbá javulna az élelmiszerbiztonság is.
A Koromkampány az éghajlatért projekt keretében januárban a Levegő Munkacsoport levelet küldött az Európai Parlament illetékes magyar képviselőinek, amelyben – összhangban számos más európai civil környezetvédő szervezettel – felhívta a figyelmet a tengerhajózási üzemanyagok kéntartalmának csökkentésének fontosságára, és arra bíztatta a képviselőket, hogy a környezet védelmét erősítő változat mellett szavazzanak az Európai Parlamentben.
Budapest, 2012. február 1.
Szabó Zoltán
a Levegő Munkacsoport témavezetője
1 http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/indicators/emissions-of-primary-particles-and-5/assessment-1
2 PM10: a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék; PM2.5: a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék
3 Rong Wang, Shu Tao, Huizhong Shen, Xilong Wang, Bengang Li, Guofeng Shen, Bin Wang, Wei Li, Xiaopeng Liu, Ye Huang, Yanyan Zhang, Yan Lu, and Huiling Ouyang, 2011: Global Emission of Black Carbon from Motor Vehicles from 1960 to 2006. Environ. Sci. Technol., 2012, 46 (2), pp 1278–1284