Hogyan védik jogszabályaink a termőföldet…

Bár a jogszabályok elvileg megadnák a lehetőséget a termőföld és a természet védelmére, de gyakran mégis a kavicsbányász cégek érdekei érvényesülnek. Pedig most már a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az ásványi kinccsel való felelőtlen gazdálkodás tovább nem folytatható Pest megye déli részén. A Levegő Munkacsoport a lakossággal együtt küzd a térség jövőjéért.

Van ítélet vagy nincs?

A Levegő Munkacsoport elnökhelyettese jegyzőkönyvbe vett egyetlen hallgatóságként volt jelen a Budapest Környéki Közigazgatási Bíróság 2013. november 18-i tárgyalásán, amelyen kihirdették azt az ítéletet, miszerint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség nyerte meg a pert a felperes Lasselsberger Hungária Kft.-vel szemben. Ez azt jelenti, hogy nem létesíthető kavicsbánya a „Dunavarsány V. védnevű” területen. Az ítéletet öten hallották: a bíró, aki meghozta azt, a felperes jogi képviselője, az alperes két jogi képviselője, és az egyszemélyes hallgatóság. Az ítélet azóta is a szóbeliség szintjén maradt, mivel a bíróság ügyiratkezelőjében csak a peres felek tekinthetik meg, és amikor a Levegő Munkacsoport levélben kérte a pernyertes Főfelügyelőségtől hogy kaphasson másolatot belőle – hiszen véleményezésével részt vett a pert megelőző környezetvédelmi eljárásban – válaszlevélben közölték (2014. január 23-án), hogy „az ítéletet a Főfelügyelőség nem kapta kézhez, így ebből kifolyólag hivatalos tudomásuk nincs az ügy lezárultáról sem”. Ebből kifolyólag természetesen az I. fokú környezetvédelmi hatóság sem kapott semmi értesítést, így nem jelentethette meg honlapján hirdetményként, ahogyan ezt hasonló esetekben mindig megtette. Emiatt a Levegő Munkacsoport telefoni értesítése nélkül nem tudna a Főfelügyelőség pernyertességéről sem az érintett Dunavarsány település önkormányzata, sem a környezetvédelmi eljárásban részt vevő helyi társadalmi szervezetek, és az aggódó lakosság sem.

A Levegő Munkacsoport levélben kérte a Bíróság elnökét, tegye lehetővé, hogy az ítéletről az I. fokú és II. fokú környezetvédelmi hatóság hivatalos tájékoztatást kapjon, ezáltal annak közzététele a nyilvánosság számára is megtörténhessen.

(Az ügy előzményeiről a Lélegzetnyi 2013. júniusi számákban részletesen írtunk.)

Mennyibe kerül egy környezetvédelmi határozat megfellebbezése?

Több mint három évig húzódó eljárás után az elsőfokú környezetvédelmi hatóság meglepetésszerűen megadta a környezetvédelmi engedélyt a Délegyháza 039/3-4, 6-7, 9-11, 21-25 helyrajzi számú telkeken, egy kertvárosi lakóterület szomszédságába tervezett 25 hektáros kavicsbányára. Az ügy előzményeiről beszámoltunk a Lélegzetnyi 2012. októberi és 2013. júniusi számában. Írtuk, hogy a tavaly májusi közmeghallgatáson a bányavállalkozó új szakértői csapatot vonultatott fel a lakosság meggyőzése céljából. Ez nem sikerült neki, amint a Levegő Munkacsoport jelenlévő képviselője is tapasztalta. Úgy tűnik azonban, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség értékelte az új szakértői stáb érveit határozatában, mely ellen a Levegő Munkacsoport, valamint az érintett kertvárosi lakosság egy szószólója benyújtotta fellebbezését. Ezzel egy időben mindketten átutaltuk az ilyenkor szokásos 12.000 Ft eljárási díjat a Felügyelőség számlájára.

Ezt követően, 2013 novemberében mind a Levegő Munkacsoport, mind a lakosság képviselője 3-3 végzést kapott az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől:

  • utaljunk át összesen 15.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala előirányzat felhasználási számlájára;

  • utaljunk át összesen 29.700 Ft igazgatási szolgáltatási díjat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal előirányzat felhasználási számlájára;

  • utaljunk át összesen 50.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság előirányzat felhasználási számlájára.

A Levegő Munkacsoport és az érintett lakosság, egymással egyeztetve, megfelelően átutalta ezeket az összegeket, amelyek jogosságát – a Végzésekben idézett jogszabályok alapján – elismertük. Ezek az összegek tulajdonképpen csak a lakosság és a civil szervezet számára jelentenek aránytalanul nagy megterhelést.

A Levegő Munkacsoport fellebbezésének egyik fontos érve a bányászat általi megsemmisítésre kiszemelt termőföld terület minőségi besorolása volt. Fellebbezésünk hatására a Földhivatal bejárást tartott. A bejáráson a fellebbező lakosság részéről sokan megjelentek. Bár a területet a bányavállalkozás már évekkel ezelőtt megvásárolta az önkormányzattól, javára írható, hogy nem hagyta parlagon, a bejárás időpontjában éppen őszi búzával volt bevetve…

A másodfokú környezetvédelmi hatóság döntéséről, vagyis fellebbezésünk elbírálásáról még nincs tudomásunk.

Konfliktus a Kiskunlacháza XII. védnevű kavicsbánya bővítésének közmeghallgatásán.

A 2013. december 10-én tartott közmeghallgatásra nem tudtunk elmenni, így hangfelvételről szerezünk tudomást az ott elhangzottakról. A tőkeerős bányavállalkozás Kiskunlacháza külterületén már több kavicsbányát nyitott. Ezek közül az egyiket, egy 80 hektárosat ugyanekkora földterülettel bővíteni kívánja. A Kiskunlacházán korábban tapasztalt érdektelenséggel ellentétben most megjelentek a tárgyi és a szomszédos terület gazdái, akik kijelentették, hogy ragaszkodnak a földjükhöz, a tanyájukhoz, és soha nem fogják azt eladni. Hangoztatták, hogy ezek értékes, 18 aranykoronás földek. Művelésük nem csak a saját, hanem mezőgazdasági tanulmányokat folytató gyermekeik jövőbeli megélhetésének alapja is, és a környéken sok embernek adhat munkát nemzedékeken keresztül, míg a kavicsbánya vállalkozás nem biztosít a helyieknek munkalehetőséget, hiszen a már kimerített bányákról telepíti át a gépi berendezéseket és kezelőiket az új bányákba. Vita alakult ki annak okáról is, hogy Kiskunlacháza külterülete miért van tele feltúrt, rekultiválatlan bányákkal, meddőhalmok csúfítják el a tájat. A bányavállalkozás képviselőjének válasza meglehetősen cinikus volt, utalt arra, hogy 2009 előtt nem volt kötelező banki letéttel biztosítani a rekultivációhoz szükséges pénzösszeget, így maradhattak rendezetlen területek a megszűnt vállalkozások nyomán. Mellékesen megjegyezte továbbá, hogy a 80 hektáros bánya újabb 80 hektárral való bővítési igénye a földvédelmi törvény szerint (Tfvt. 11§ (3) bekezdés ) „helyhez kötött igénybevétel”, ezzel arra célzott, hogy jogcíme van arra, hogy a jó minőségű termőföldeket is kiszemelje bányászati célra. Szerencsére azonban a törvény vitás esetekben a Földhivatal mérlegelésére bízza a döntést.

Mivel a Levegő Munkacsoportnak a közmeghallgatásra küldött állásfoglalása gyakorlatilag azonos volt a felszólaló gazdák véleményével, felvettük velük a kapcsolatot, hogy segítséget nyújthassunk küzdelmükben.

Kiskunlacházáról általában:

Bár a településen található összes szántóterület aranykorona értékének átlaga 19,82 Ak/ha, ami meglehetősen magas érték, Kiskunlacháza területén összesen majdnem 1346 hektár nagyságú területre van bejegyezve bányatelek jogi jelleg, és több mint 796 hektár nagyságú termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyezte a körzeti földhivatal. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala szerint már jelenleg is túlzott a bányászati tevékenység megvalósítási céljára felhasznált és felhasználni tervezett termőföld nagysága a településen!!

Utóbbi években tapasztaljuk, hogy a Vízügyi Igazgatóság egyre gyakrabban tagadja meg hozzájárulását új kavicsbányák nyitásához. Egy másik, szintén Kiskunlacházán kérelmezett bányanyitással kapcsolatban így indokolta elutasító álláspontját:

„A létesítendő bánya környezetében számos működő bánya van. A kavicsbányászat folytán jelenleg több mint 2000 ha nagyságú nyílt vízfelület szabdalja a Duna-menti síkság Délegyháza-Bugyi-Kiskunlacháza által határolt részét. … A nagy kiterjedésű mesterséges vízfelületek többlet párolgásának talajvíz-megcsapoló hatása igen jelentős. A térség talajvízszint adataiból szerkesztett térképeken jól kimutatható a Délegyháza-Bugyi-Kiskunlacháza térségében koncentrálódó bányatavak okozta depresszió. ….

… a térségben lévő bányatavak többszáz hektárnyi összfelületű szabad vízfelszínének párolgása, illetve jelentős mértékű vízelszívó hatása összeadódik. A bányatavak közvetlen környezetében, és - tekintettel a talajvíztartó rétegek vízpótlásához szükséges vízmennyiségre - a szomszédos területeken is káros vízelvonással jár. (Duna-Tisza közi hátság)”

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szerint: „A bányászati tevékenység következtében létrejövő nyílt vízfelület a felszín alatti vízre gyakorolt depressziós távolhatása révén hozzájárul a térségben meglévő mintegy 20 négyzetkilométer szabad bányató-felület talajvíz csökkentő hatásához, amely a környező védett és Natura 2000 területek élőhelyeinek, köztük Natura 2000 jelölő élőhelyek degradálását, természetességének átalakulását okozhatja.”

A bányatavak létesítésével és többletpárolgásukkal járó talajvízszint süllyedés távolhatása természetesen kihat a termőföldek minőségére is, ezért a Kiskunlacháza XII. védnevű bánya bővítése ellen küzdő gazdák nem csupán saját földjüket, hanem a térség többi termőföldjének minőségét is védik.

Hírfigyelő