Növényvédő szerek: Félrevezetők a Levegő Munkacsoportot ért vádak

2010 júniusában a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) Európai Tagozata – melynek magyar tagja a Levegő Munkacsoport – helyi zöld szervezetek bevonásával zöldség- és gyümölcsmintákat1 vizsgált négy közép- és kelet-európai országban: Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. A vizsgált 49 mintából 35-ben mutattak ki vegyszermaradékot. Ezt követően a FruitVeb, illetve az Agrárkamara a magyar termékek hitelének rontásával vádolta a Levegő Munkacsoportot.2 Ezek a vádak azonban teljesen megalapozatlanok és félrevezetők.
Az Agrárkamara közleményében megfogalmazott állításokkal szemben a Levegő Munkacsoport nem rangsorolta az egyes országokban vásárolható termékeket azok permetszer-szennyezettsége alapján. Sőt több korábbi sajtóanyagában és kiadványában – részben a növényvédő szerek jelentette kisebb kockázat miatt – a hazai zöldség- és gyümölcstermékek fogyasztására buzdította a fogyasztókat.
A Levegő Munkacsoport örömmel olvasta az Agrárkamara közleményében, hogy a „hivatalos magyar szervek évente 10 ezernél is nagyobb mintát vesznek az árusított zöldség és gyümölcsféleségekből”. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai ennek ellenére a korábban fellelt és hasznosított legfrissebb hatósági éves jelentésekben3 ennél csak lényegesen kevesebb vizsgálat (3635 db) eredményét összefoglaló jelentést ismertetnek, ezért szükséges lenne nyilvánosságra hozni az általuk még nem látott hatósági elemzések eredményeit is. Sajnos a korábbi évek jelentéseiben is csak ehhez hasonló számú minta összegző értékelése szerepelt.
Az Agrárkamara közleményében megjegyzi, hogy a magyar termékek minden kockázat nélkül fogyaszthatóak, viszont épp az általa is elismert hatósági vizsgálatokat összegző éves jelentésekben szerepel, hogy például abban az esetben, ha egy-egy termékben több különféle hatóanyag van, annak emberi szervezetre gyakorolt hatása nem tisztázott, a kockázatok becslésére alkalmas toxikológiai módszerek fejlesztés alatt állnak. A Levegő Munkacsoport szerint a kockázatok felmérésére való képtelenség és a tudományos bizonytalanságok nem jelentik a kockázatok hiányát.
A Levegő Munkacsoport témával kapcsolatos sajtóanyagában valóban nem szerepelt, hogy az egyes termékek milyen arányban hazai vagy import eredetűek, mivel ez a fogyasztók egészsége, illetve a sajtóközlemény mondanivalója szempontjából lényegtelen kérdés.
A sajtóanyagban a magyar jelző a hazánkban vásárolt termékeket jelölte. Az Agrárkamara kérésére elmondható, hogy a bolti tájékoztatás alapján minden kultúrából egy import eredetű volt.
A Levegő Munkacsoport értetlenül áll az Agrárkamara azon megállapításával szemben, hogy „hazai termékekben nem fordulhat elő ilyen arányban – 79 százalék – problémás, növényvédő szer maradványos zöldség, gyümölcs”. Egyrészt a környezetvédő szervezet sosem állította, hogy ezen termékek mindegyike problémás lenne, mindössze 1-2 termékkel kapcsolatban voltak aggályai (10%). Az a megállapítás viszont, hogy a termékek ilyen arányában is lehetnek növényvédő szerek, a hatósági vizsgálatokat összegző éves jelentéséből is leszűrhető, például a 2005-2008. években vizsgált almák 3 évben is mintegy 80 százalékos arányban tartalmaztak növényvédő szereket. A Levegő Munkacsoport valószínűtlennek tartja, hogy nagy számú zöldség- és gyümölcsminta esetén reális esély van arra, hogy ne találjanak egyetlen termékben sem szermaradékot, amint azt Mártonffy Béla, a FruitVeb ügyvezető igazgatója nyilatkozta.
Mivel a Levegő Munkacsoport nem is szándékozott reprezentatív vizsgálatokat végezni, természetesen a vizsgálatokból nem is szűrhető az le, hogy a hazai termékek milyen arányban tartalmaznak permetszer-maradványokat. A vizsgálat során azonban a kis mintaszám ellenére is előfordult kockázatosnak tartott vegyület.
A Levegő Munkacsoport a vizsgálatokat egy akkreditált laboratóriumban végeztette, és a mintavételezés, valamint a csomagolás-szállítás módja az ő elvárásaiknak megfelelően történt. Ez utóbbinak hivatalos ellenőrzése valóban nem volt, de ezt senki nem állította, és nem is ez volt a fogyasztói szempontú vizsgálat célja. A mintákkal kapcsolatos jegyzőkönyv megtalálható a https://www.levego.hu/sites/default/files/meresi_eredmenyek.pdf címen.
Sajnos a viták során elsikkadt a Levegő Munkacsoport – sajtóközleményében is említett – azon célja, hogy a hazánkban is jelen lévő multinacionális kereskedelmi láncok a fogyasztóvédelmi politikájuk során a nyugat-európaihoz hasonlóan járjanak el a vásárlókkal szemben, a termékeikben a hatóság által előírtnál kisebb szermaradék-értékeket garantálva. Fontos cél továbbá, hogy az uniós kötelezettségként 2012-ig elkészítendő hazai Növényvédelmi Akcióterv megfeleljen azon elvárásnak, hogy elősegíti a környezetkímélő és a fogyasztók szempontjából legbiztonságosabb növénytermesztési, illetve növényvédelmi gyakorlatok elterjedését.
A Levegő Munkacsoport bízik benne, hogy a témát érintő esetleges nézeteltéréseket szakmai vitákkal, majd a közös célok érdekében végzett együttműködéssel sikerül lezárni. Az elmúlt napok egyeztetései alapján úgy tűnik, hogy a fent említett szervezetek egy része egyetért abban, hogy több szempontból is kedvező lenne a környezetet és a fogyasztók egészségét kímélő integrált növényvédelmi megoldások elterjedése.

Budapest, 2010. augusztus 23.

Pál János, Simon Gergely
Levegő Munkacsoport

Hírfigyelő