Öko-szociális Alkotmányt!

A kormány – eredeti szándékait némileg megváltoztatva – már a jövő év elején el kívánja fogadni Magyarország új Alkotmányát, amely az 1949. évben megalkotott, majd a rendszerváltáskor alaposan átírt, de kimondottan ideiglenesnek tervezett szöveget váltja majd fel. Az új Alkotmány előkészítése érdekében az országgyűlés külön eseti bizottságot hozott létre. A bizottság idén szeptember végére, október elejére tervezte összeállítani az első tervezetet. Még nem normaszöveg-tervezetről van szó, csupán a várható fő irányvonalak alakulnak ki a napokban. A koncepció előkészítésének folyamatában résztvevő szervezetek listájára a parlamenti képviselőcsoportok tehettek javaslatot a nyári hónapokban. A Levegő Munkacsoportot – más szervezetekkel együtt – a Lehet Más a Politika frakciója javasolta a bizottságnak, amely ezt elfogadva lehetőséget biztosított a javaslattételre.
A Levegő Munkacsoport szeptember végén eljuttatta javaslatait a bizottság elnökének, Salamon Lászlónak.
Az első javaslat egy általános, elvi jelentőségű, mégis egyértelmű irányt kijelölő szókapcsolat beültetése az Alkotmányba. Az új Alkotmány preambulumában (bevezető, iránymutató szövegrészében) javasolja kimondani, hogy Magyarország öko-szociális piacgazdaságként kíván működni. A civil szervezet véleménye szerint ez az egyetlen lehetséges államberendezkedés a gazdasági-társadalmi válságból való kilábalásra és a fenntartható jólét biztosítására Európában. Nem véletlen, hogy az új elveken nyugvó rendszernek a célkitűzéseit már tartalmazza az Európai Unió nemrégiben elfogadott Európa 2020 stratégiája, követve számos ezzel foglalkozó publikáció alapgondolatát.
A rendszer lényege, hogy a szociális és környezetvédelmi szempontoknak egyaránt kellő súllyal kell szerepelniük a társadalmat és a gazdaságot érintő döntések meghozatalakor. Egyebek mellett a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon az oktatás és az egészségügy, továbbá a gyakorlatban is meg kell valósulnia az EU Alapszerződésében rögzített, „a szennyező fizet” elvnek, amely például az adórendszert is fokozatosan átalakítaná a munkaerőt terhelő adóktól a környezetterhelő tevékenységek és termékek adóztatásának irányába.
A Levegő Munkacsoport konkrét javaslatokat is megfogalmazott a fentiekkel összhangban. Szükségesnek tartja például az új Alkotmányban megerősíteni az egészséges környezethez való jog követelményét. Ennek alapvető elemeként fontos volna beültetni a szövegbe a 28/1994. (V. 20) AB határozatban elindított és azóta az alkotmánybírósági gyakorlat által kibontott és megerősített alapelvet, miszerint „az állam (és a helyi önkormányzatok) a környezet- és természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.” Ezzel az eszközzel megállítható az utóbbi években tapasztalt folyamat, melynek során az állam, illetve egyes önkormányzatok a korábbinál kedvezőtlenebb környezetvédelmi szabályok megalkotására, illetve a meglévő szabályok lerontására törekedtek.
A Levegő Munkacsoport fontosnak tartja az Alkotmányban előírni, hogy minden új törvény megalkotása, illetve egy meglévő törvény rendelkezéseinek jelentős módosítása esetén alapos, valamennyi szempontra kiterjedő, független szakértő által készített társadalmi-gazdasági-környezeti hatásvizsgálati elemzést kelljen elvégezni.
Szerepel a javaslatok között, hogy a köztulajdon védelmének alapvető szabályait is az Alkotmányban kell rögzíteni. A javaslat indoka, hogy jelenleg a köztulajdon védelme abszolút értelemben és a magántulajdon Polgári Törvénykönyvben biztosított védelmi szabályaihoz képest is szabályozatlan terület. A szabályozási réseket az utóbbi években-évtizedekben látványosan kihasználták egyes érdekcsoportok és a vagyontárgyakkal való rendelkezési lehetőséget birtokló politikusok. Ez a közvagyon jelentős csökkenéséhez vezetett. A közvagyon védelme érdekében lényeges továbbá rögzíteni a vagyontárgyakkal való rendelkezésre feljogosított szervezetet, amelynek a mindenkori kormánytól és a változó politikai szándékoktól független módon kell működnie.
A jogalkotásra és a hatósági jogalkalmazásra nehezedő politikai nyomás enyhítése érdekében a civil szervezet szigorítani javasolja az összeférhetetlenségi szabályokat. Ne fordulhasson elő például olyan eset, hogy egy országgyűlési képviselő egyben egy nagyváros polgármestere, és egy közbeszerzésekben részt vevő cég tulajdonosa is.
A Levegő Munkacsoport bízik benne, hogy javaslatait az Alkotmány-előkészítő bizottság beépíti a készülő koncepcióba, és a további folyamat során is nyitott lesz a civil javaslatokra.
Érdemes még megemlíteni, hogy a Levegő Munkacsoportéhoz hasonló jellegű, de sokkal részletesebb javaslatot készített a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Dr. Bendik Gábor
a Levegő Munkacsoport jogásza

Hírfigyelő