Gazdája lesz-e az építésügynek az Országos Építésügyi és Területrendezési Tanács?

Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezésére 2012. július 18-án megalakult az Országos Építésügyi és Területrendezési Tanács (OÉTT) dr. Szaló Péter belügyminisztériumi helyettes államtitkár elnökletével. Az ülések ugyan nem nyilvánosak, de az ígéretek szerint az OÉTT tevékenységét a honlapján nyomon tudjuk majd követni. A honlapon talált ismertetővel kapcsolatban mindjárt teszünk is két észrevételt.

Észrevételeink egyike a tanács összetételére vonatkozik. A rendszerváltás előtt az építésügynek külön minisztériuma volt. Utóbb ez megszűnt, és az építési törvényt, valamint a legfontosabb építési szabályokat gondozó „mag”, Szaló Péter államtitkársága gyakorlatilag négyévente más-más tárca alá került (környezetvédelemhez, agráriumhoz, önkormányzati minisztériumhoz és legutóbb a belügyhöz). Az átszervezések az érdemi munkától rengeteg energiát szívtak el. Az építésügy azonban sokkal több a településrendezésnél, és annál, hogy megbirságolják az épületekre vonatkozó előírásokat, szabályokat be nem tartókat. Számos területen épp azért nincs előrelépés, mert az építésügynek túl sok gazdája van. A megújuló energiát hasznosító berendezések, természetközeli megoldások terjedését például jelentősen hátráltatják a helyi építési szabályok és a jogharmonizáció hiányosságai. (Ezen a helyzeten az OTÉK ez évi újabb módosítása sem változtatott megnyugtatóan.) Az építést, építőipart alapvetően érintő kérdésekkel a Nemzetgazdasági, a Nemzeti Fejlesztési, az Emberi Erőforrás és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is foglalkozik. Jó lenne, ha az OÉTT tagjai kiegészülnének a többi tárca delegáltjaival.

A másik észrevételünk összetettebb. A tanács tevékenységéről, a tagokról, munkacsoportokról stb. a http://oett.e-epites.hu/ honlapon lehet tájékozódni. Ezen az áll, hogy a munkacsoportokhoz bárki fordulhat észrevételekkel, azonban nem kötelesek a levelekre válaszolni. Érthetően fél a tanács attól, hogy kezelhetetlenül sok panasz, észrevétel kerül majd eléjük, és nincs kapacitásuk minden ügy kivizsgálására. Jót tenne azonban az épített környezetünknek, ha a közigazgatásban az eddiginél több energia jutna a gyakorlatban dolgozó szakemberek és érintettek észrevételeinek megfontolására. Civil szervezetként azt tapasztaltuk az elmúlt évtizedekben, hogy szabályozási kérdésekben eddig hiába fordultunk a tárcához, nem kaptunk érdemi választ. A más országokban gyakorlattá vált innovációk, tudományosan alátámasztott megállapítások a kívánatosnál sokkal lassabban, néha évtizedes késéssel épülnek be a szabályozásba. Ezzel hátrányt okoznak a közösségeknek és a nemzetgazdaságnak is. Így például a kilencvenes években kidolgoztunk javaslatokat – a régi EU tagállamok gyakorlata alapján – a bevásárlóközpontok létesítésének szabályozására. Ugyancsak a tapasztaltabb tagállamok példája alapján észrevételeztük a zöldterületekre vonatkozó előírásokat, figyelmeztettünk az agglomerációs területek túlzott terjeszkedésére. Sürgettük az energiahatékonyság javítására vonatkozó uniós irányelvek mielőbbi maradéktalan átvételét, ami számos környezeti és szociális haszna mellett az építőipar számára is mentőövet nyújtana a válság idején.

Üdvözöljük az OÉTT megalakulását. Reménykedünk, hogy az elmúlt két évtized tanulságait levonva, hozzájárul az építésügy megújulásához, komplexebbé válásához, és lesz energiája a szakmagyakorlók, a civilek javaslatainak megtárgyalására.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Hírfigyelő