Mi történik Európában annak érdekében, hogy csökkenjen az éghajlatváltozáshoz jelentősen hozzájáruló koromkibocsátás? Erről tanácskoztak Berlinben 2011. november 9-10-én a Koromkampány az éghajlatért projekt résztvevői.
Az emberi tevékenység következtében a levegőbe kerülő korom és egyéb apró részecskék hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. Fekete színük miatt elnyelik a napsugárzást és felmelegítik környezetüket. A hóra, jégre lehullva, ezek a felületek kevésbé képesek visszaverni a napfényt. Továbbá ezek a részecskék a levegőben tartózkodva a csapadékviszonyokat is megváltoztatják, ami szintén befolyásolja az éghajlatot. Felismerve ezt a problémát, az Európai Parlament határozatot fogadott el, amely szerint az Északi-tengeren a hajók ne használjanak nehéz tüzelőolajat, mert az Északi-sarkhoz való közelség miatt az így kibocsátott szennyezés fokozottan hozzájárul a sarkvidék felmelegedéséhez.
A tanácskozáson ez is elhangzott, azonban a résztvevők elsősorban a városokban kibocsátott szennyezés csökkentési lehetőségeivel és mindenekelőtt az alacsony kibocsátási övezetekkel, a zöld zónákkal foglalkoztak.
Dorothee Saar, a Német Környezeti Segély (Deutsche Umwelthilfe, DUH), a kampányt koordináló civil szervezet képviselője elmondta, hogy sokat dolgoznak a zöld zónák kialakítása érdekében. Több mint 60 német városban léteznek már ilyen övezetek, ahová kizárólag az előírt környezetvédelmi követelményeknek megfelelő járművek hajthatnak be.
A civil szervezetek Németországban mostanra elérték, hogy jogi úton is beleszólhatnak bizonyos folyamatokba. A szövetségi bíróságok előtt több olyan eset is van, amelyben a helyi lakosok a rossz levegő miatt intézkedések végrehajtását kérik. Saar szerint fontos tanulság, hogy legyen a civil szervezeteknek jogi stratégiája, egy civil szervezet fordulhat ugyanis bírósághoz, képviselheti az embereket. Előfordulhat, hogy az emberek egy öt éves jogi folyamat alatt elköltöznek, de az ügy mégsem válik okafogyottá, hiszen elősegíti az intézkedések bevezetését. A levegő tisztaságát érintő perekben mára a mérőállomások adatait is fel lehet használni, egy stuttgarti esetben a bíróság elfogadta ezeket. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy Nagy-Britanniában is tanulságosak a jogi esetek, itt is egyének perelnek a jobb levegőminőségért.
Újabb németországi fejlemény, hogy minden újonnan beszerzett mozdonyt részecskeszűrővel látnak el, míg a régieket folyamatosan szerelik fel ezekkel. Erről egyeztek meg a civil szervezetek a Német Vasúttal (DB), amely ezt követően az intézkedést hivatalosan is bejelentette.
Érdekes kezdeményezés, hogy a civil szervezetek egyes városokat levegőminőségük alapján rangsorolnak. Márciusban sikeres parlamenti meghallgatást tartottak ezzel kapcsolatban Németországban. Szeptemberben közreadták az eredményeket (Kelet-Európa egyelőre nem vett ebben részt). A rangsorban elért lesújtó eredmény hatására szánta rá magát a cselekvésre a londoni a városvezetés. Érdekes, hogy a kezdeményezésnek Kolumbiában is volt sajtóvisszhangja, holott jelenleg csak Nyugat- és Észak-Európa szerepel a rangsorban. Bár fontolgatják a kezdeményezés Kelet-Európára történő kiterjesztését, de felmerült az is, hogy ez egyelőre nem lenne igazságos, hiszen mások a kiindulási viszonyok. Összességében a városok összehasonlításának nagyon jó médiavisszhangja volt.
Lengyelországban havonta rendeznek Kritikus Tömeg-felvonulást a bringások, amelyet civil szervezetek a koromkampány érdekében is kihasználtak. „Korommentes pólókat” készítettek, amelyek aztán nyereményjáték keretében kerültek kiosztásra. Megtudtuk, hogy a krakkói önkormányzatot beperelték a légszennyezettség miatt, és hamarosan Varsó következhet. Görögország után Lengyelországban lépi túl a legtöbbször a városi légszennyezettség az egészségügyi határértéket.
Ausztriában jelenleg nincs zöld zóna, és nincs behajtási díj sem. Viszont a korom eléggé ismert probléma, sokat felmerülő kérdés a médiában és a közvéleményben. A második legnagyobb osztrák városban, Grazban sajnos elakadtak a zöld zóna kialakítását célzó törekvések, mert a választások után új politikai helyzet alakult ki. Ez különösen azért szomorú, mert eközben Berlinben a mérőműszerek mérése alapján a zöld zónának köszönhetően három év alatt felére csökkent a koromkibocsátás.
A nem közlekedési célú gépekre (építőipari és egyéb gépek) több országban szigorú emissziós előírások vannak készülőben. Eddig Ausztria tette meg a legnagyobb előrelépést ezen a térén.
Csehországban jogi folyamat eredménye, hogy most már van lehetőség zöld zónák kialakítására. Vaclav Klaus cseh államfő ugyan sokáig küzdött a törekvés ellen, de a bíróság döntésével szeptemberben elhárultak az akadályok. Plzenben már elindították a Korommentes Plzen kampányt.
Sziléziában akad olyan város, ahol egy év alatt több mint 100 napon mutattak ki szennyezőanyag-határérték túllépést elsősorban az ipari kibocsátások miatt. A civilek ezért azt tervezik, hogy összeállítják, melyik városban van a legtöbb napi határérték-túllépés egy évben.
Franciaországban már vannak intézkedések a közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére. Azonban Axel Friedrich, a téma egyik elismert szakértője szerint a politikusok ismerete a témában még Kelet-Európához képest is alacsony.
Szlovákiában a miniszterelnök felszólította a közlekedési minisztert, hogy tegyen intézkedéseket a koromkibocsátás miatt. Probléma ugyanakkor, hogy a tranzitforgalom Magyarországhoz hasonlóan Szlovákiában is nagy, így újabb megoldások keresésére van szükség.
Dániában a korom kérdésével éghajlatvédelmi szempontból nem foglalkozik a média, hanem „csak” az emberi egészség szempontjából, és ezt a problémát már ismerik is az emberek.
Megtudtuk, hogy a mérőállomások elhelyezkedése is fontos, hiszen ha akár csak száz méterrel telepítik is arrébb, az már befolyásolhatja mérést. Németországban több ilyen eset is előfordult, ennek hatására jelenleg a civil szervezetek a mérések pontosságáért küzdenek.
Axel Friedrich szerint nagyon fontos lenne, hogy jobban ismerjük a részecskeszennyezés forrását, eloszlását. Ehhez többek között a forgalom nagyságát és sebességét kellene mérni. Bár az eljárás nem különösebben drága, sok helyen mégsem alkalmazzák. Berlinben olyan jó modellezési eljárást alkalmaznak, amelyre valóban lehet intézkedéseket alapozni. Információ hiányában ugyanis az intézkedések ellenzői azzal védekezhetnek, hogy a szennyezés külföldről érkezik (Szlovákiában például azt állítják, hogy a szennyezés 70%-a külföldről jön). Ugyanígy alig ismerjük a fűtés vagy az építkezési munkagépek szennyezőanyag-kibocsátását, ezek eloszlását.
Megtudtuk, hogy egyes városokban becslések szerint az építkezési munkagépek bocsáthatják ki az emisszió akár 30%-át. Ezen a területen gyors előrehaladást kellene elérni, hiszen meg kell tenni mindent a munkások egészségének védelme érdekében. (Ezt egy uniós irányelv is előírja.)
Tíz európai ország szerepel eddig azon a honlapon, amely a zöld zónákat alkalmazó városok naprakészen tartja nyilván. A zöld zónák kedvező hatása többek között, hogy csökken a részecske- és a nitrogénoxid-kibocsátás. A gépjárműpark is kénytelen korszerűsödni a kibocsátási szabályok miatt.
A berlini a zöld zóna (1. ábra) hatásait elemezte a Német Közlekedési Klub (VCD) nevű környezetvédelmi szervezet. A zöld matricás járművek aránya 3 év alatt megduplázódott. A dízel eredetű koromkibocsátás 58%-kal csökkent. A 2. ábra azt mutatja, hogy ugyan a zöld zóna életbe léptetése nélkül is csökkent volna valamelyest az emisszió (Trend 2010 without LEZ), de a zöld zóna még sokkal jobbá tette a helyzetet 2007 és 2010 között. A kibocsátás csökkenése az autók esetében volt a legnagyobb mértékű. A nitrogén-oxidok (NOx) esetében is jelentős, 20 százalékos csökkenés következett be három év alatt, ezt mutatja a 3. ábra.
Megjegyzés:
whole fleet: teljes gépjárműpark
cars: személygépkocsik
LGV
HGV > 3,5t: 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjárművek
Megjegyzés:
whole fleet: teljes gépjárműpark
cars: személygépkocsik
LGV
HGV > 3,5t: 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjárművek
A jelentős berlini siker feltételei a következők voltak:
- A lehető legnagyobbra tervezték a zöld zónát. (Különben csak megkerülik az övezetet a járművek, és annak szélén alakul ki a korábbinál nagyobb, az egész városra kedvezőtlenül ható szennyezés.)
- Jó volt a kommunikáció.
- A kivételeket nagyon leszűkítették (például csak távolsági buszoknak nem kellett megfelelniük a szigorú előírásoknak). A vállalkozásoknak, akik nehéz tehergépkocsit használnak, bizonyítaniuk kellett, hogy nem képesek finanszírozni a részecskeszűrők felszerelését. Ezt minden évben felülvizsgálják.
- A zónán belül a főutakra is ugyanazok a szigorú előírások vonatkoznak, mint a többi utcára.
- A Német Autóklub kétszer fordult bírósághoz, és a pert mindkét esetben elvesztette, mert a zöld zónák bizonyíthatóan működnek
- Hatékony ellenőrzést folytattak a közutakon.
- A levegőminőséget folyamatosan ellenőrizték.
A munkagépekre, hajókra és a mozdonyokra, valamint a tömegközlekedésben részt vevő buszokra ugyanakkor még nem vonatkoznak az előírások. A civilek szerint mindezekre ki kell terjeszteni a szigorú követelményeket.
Szabó Zoltán
a Levegő Munkacsoport témavezetője