Lignitárusítással az egészségünkre tör a Mátrai Erőmű

Évente több mint 300 ezer tonna lignitet ad el háztartási tüzelésre a rendkívül környezetszennyező és alacsony fűtőértékű lignitből a Mátrai Erőmű. A Levegő Munkacsoport a kormánynak írt levelében sürgette a súlyosan egészségkárosító fűtőanyagok lakossági értékesítésének haladéktalan betiltását.

A Mátrai Erőmű Zrt. már négy éve árusít a lakosság részére Bükkábrányban kitermelt lignitet. 2008-ban még csak 63 ezer tonnát, tavaly már 325 ezer tonnát adott el ebből a szénféleségből. Az árusítás közvetlenül a kitermelés után, a szállítószalagról történik. A gyakran 40% feletti víztartalmú lignit kályhákban, lakossági kazánokban csak nagy légszennyezés mellett égethető el. A cég szerint „a lignit minőségét viszonylag alacsony fűtőérték, magas hamu- és nedvességtartalom jellemzi”. Ráadásul a mátrai lignit kéntartalma nagyon magas 1,42,2% (egyes mérések szerint akár 7%), égésekor kénsav és kénessav képződik, mely marja, roncsolja a nyálkahártyát, tüdőt, légutakat, de magát a tüzelőberendezést és a falazott kéményt is néhány év alatt „megeszi”. Ennél sokkal veszélyesebb a lakossági égetés miatt a levegőbe kerülő illékony szervesanyag és részecskeszennyezés (PM10, illetve PM2,5), ami nagy számú idő előtti elhalálozást okozhat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Rákkutató Intézete (IARC) egy tanulmányt készített a kínai és indiai szénféleségek, köztük a lignit lakossági égetésének hatásairól. A tanulmány szerint a szén lakossági égetése bizonyítottan tüdőrákot okoz. A halálos betegséget az égetés során felszabaduló poliaromás ciklusos szénhidrogének (PAH-ok) és a részecskék felszínén megkötött mérgező fémek (többek között ólom és higany), továbbá arzén és fluor okozzák. A részecskeszennyezés ugyanakkor tömegesen szív- és érrendszeri megbetegedéseket (infarktus, agyi katasztrófa) is előidéz.

Az erőművi égetés során a kazánokban magas hőmérsékleten, jó hatásfokkal szabályozott körülmények között ég el a lignit, utána a füstgázokból a szilárd részecskék nagy részét szűrőkkel, a savas gázokat pedig füstgázmosóval távolítják el. Így az erőmű által évente elégetett 8 millió tonna lignit 4 087 tonna kén-dioxid (SO2) kibocsátásával jár. A lakosság által elégetett 0,325 millió tonna lignit füstgázai viszont szűretlenül jutnak a levegőbe, és ez szerény, 1,4%-os kéntartalommal számolva is évi 9 100 tonna kibocsátást jelent, tehát legalább kétszer többet, mint amennyit az erőmű enged ki. Egy amerikai-kínai közös tanulmány szerint a lakossági kályhákból nagyságrendileg 100-szor több széntartalmú részecske szennyezés jut a levegőbe, mint az erőművi égetés során. Ez azt jelenti, hogy a Mátrai Erőmű 154 tonnás éves kibocsátásával szemben a lakosság a töredék mennyiségű lignit elégetésével négyszeres mennyiségű, körülbelül 625 tonna rákkeltő részecskét bocsát ki. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (US-EPA) légszennyezési adatbázisa alapján és a mátrai lignit 10-16%-os hamutartalmával számolva, 975-1556 tonna PM2,5 részecske száll ki a kályhákból. Ennek a két szennyezőanyagnak az ilyen mértékű kibocsátása az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kidolgozott módszertan szerint évente 131-176 ember idő előtti halálát eredményezi (55 haláleset az SO2 és 76-121 haláleset a PM2.5 miatt), a nemzetgazdaságnak okozott kár pedig 45-76 milliárd forintot tesz ki.

A Levegő Munkacsoport már 2012 májusában részletesen kidolgozott javaslatokat juttatott el a kormány számára (amelyeket nemrég kiegészített), többek között azt szorgalmazva, hogy szabályozza rendeletben a lakosság által égethető anyagokat, a tüzelőanyagok összetételét, minőségét, illetve támogassa a korszerű tüzelőberendezések beszerzését. Ennek a kormány részben eleget is tett, pályázatot írt ki biomassza tüzelő berendezések támogatására. Sajnos kérdéses ezeknek a berendezéseknek a minősége, hazánkban ugyanis nincs olyan rendkívül szigorú szabvány, mint amilyen például Németországban szabályozza a kályhák kibocsátását, nagy kihívás elé állítva a gyártókat és ösztönözve a fejlesztéseket. Ugyanakkor továbbra is várat magára a tüzelőanyagok minőségére vonatkozó szigorítása. Szükség lenne egy széleskörű szemléletformáló kampányra is, mely megtanítja, hogyan fűthetünk kis légszennyezéssel. A lakosság rendkívül rossz egészségi állapota, a légszennyezés miatt bekövetkező, uniós szinten toronymagas elhalálozások miatt azonnali cselekvésre van szükség. Ez azért is elemi érdekünk, mert a légszennyezés hatalmas gazdasági károkat is okoz a válsággal küzdő országunknak, és megoldhatatlan feladat elé állítja az egyébként is rogyadozó egészségügyet.

Lenkei Péter
a Levegő Munkacsoport Környezeti
Tanácsadó Irodájának vezetője

Hírfigyelő