Egy most kezdődő szlovák-magyar projekt több száz kkv-t és szakmai egyesületet kíván együttműködésre ösztönözni. A 2012 decemberében Budapesten tartott nyitókonferenciára a Levegő Munkacsoportot is meghívták. Az előadók mindkét részről hangsúlyozták a környezetvédelmi szemlélet fontosságát a fakitermelés és a feldolgozás fázisaiban, azonban bírálatokat is megfogalmaztak a túlságosan bürokratikus, sokszor öncélúnak tűnő uniós szabályozással kapcsolatban.
Augusztusban számoltunk be egy készülő szlovák-magyar kétnyelvű faipari és környezetvédelmi szakkönyvtárról. Most egy újabb szlovák-magyar projektről adunk hírt, amely a mintegy 680 kilométer hosszúságú határszakasz két oldalán működő, több száz kkv-t és szakmai egyesületet kíván együttműködésre ösztönözni. A faipari szakmát összeköti a közös kultúra, a közös múlt – a Selmecbányai Erdészeti Akadémia. (Selmecbányán III. Károly 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskolát, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. 1807-ben az akadémia keretében létrejött az Erdészeti Tanintézet. Csehszlovákia 1919-es megalakulása után a hazai erdészképzés Sopronban folytatódott.)
A HUSK/1001/1.1.20005 számú projekt célja a határon átívelő üzleti kapcsolatok létrehozása a fafeldolgozás és a bútoripar területén. A december 14-én Budapesten tartott nyitókonferencia elsősorban a résztvevő szervezetek és a térség gazdasági helyzetének bemutatását, valamint a személyes ismerkedést szolgálta.
A konferencián több, a faiparon kívül más területeken is meglevő problémáról beszéltek.
A hazai kkv-k alig kooperálnak egymással, nemzetközi klasztereink pedig egyáltalán nincsenek. A világpiacon kis szériák nemigen értékesíthetők, a szövetkezéssel viszont a kapacitások összeadódhatnak. A projekt keretében a két ország vállalkozói gazdasági, adó- és egyéb fontos információkhoz juthatnak, ami az együttműködést megkönnyítheti.
Mindkét országra jellemző, hogy viszonylag magas a feldolgozatlan nyersanyag-exportja. (Szlovákiában 29%). Ez a foglalkoztatás és a hozzáadott érték szempontjából is kedvezőtlen. Ausztriában egyetlen köbméter fa sem hagyja el az országot feldolgozatlanul.
Mindkét országban gondot jelent az építőipar mélyrepülése, a lakásépítés a felére csökkent.
Magyarországon a bankok túlnyomó része külföldi tulajdonban van. Az anyabankok forrásai elapadtak, forrásaikat kivonták az országból. A kamatterhek Románia után nálunk a legnagyobbak a térségben, a hitelezés a 2007-es szint alá esett vissza. Az EU szigorúan ellenőrzi a kamatkedvezményt, mint vállalati támogatást. A megítélés azonban ellentmondásos, hiszen megenged olyan közvetett támogatásokat, mint pl. a roncsprémium, a háztartási gépek cseréje, a lakásépítési támogatás. Véleményünk szerint a Gazdasági Operatív Program (GOP) keretében egy-egy vállalatnak adott, akár 40 százalékot is elérő, vissza nem térítendő támogatás vagy a multiknak nyújtott eseti adókedvezmények verseny- és piactorzító hatásúak, ezért kerülendők. Ráadásul sok ezek közül környezeti szempontból is káros hatású. Támogatni csak az innovációt, a kutatást-fejlesztést, például a kkv-k és egyetemek közötti együttműködést, a közös marketinget, valamint az olyan, elsősorban a köz érdekében történő többletráfordítást szabadna, mint amilyen a műemlékvédelem.
A Magyar Fejlesztési Bank 6 százalékos kamattal, 15 éves futamidővel 2013-ig felvehető 1-100 millió forintos hitelt ajánl a vállalkozóknak, amely uniós források önrészéhez is felhasználható.
Problémát és többletköltséget okoz az 50 hektár, illetve 400 ezer euró árbevétel alatti kisebb erdőgazdaságoknak a könyvvezetési kötelezettség. Régóta mondják a vállalakozások, hogy egyszerűsíteni kellene a nyilvántartást, a könyvelést, és ezzel szemben ki kellene szűrni, szigorúan büntetni a csalókat.
A fűrésziparra is jellemző, hogy nincs az egyes szakmákat, területeket érintő statisztikai adatgyűjtés. A KSH ezt elkülönítve nem végzi, a szakmai szervezetek kérdőíveire pedig általában nem válaszolnak a vállalatok.
A résztvevők megegyeztek abban, hogy konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a magyar-szlovák gazdasági bizottság számára: hozzanak létre egy alapot a két ország közös erdő-, fa- és környezetvédelmi projektjeinek megvalósításához és az együttműködések koordinálására.
Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese