Zöld költségvetési siker

A német kormány a válságkezelő intézkedései között elfogadta a Levegő Munkacsoport társszervezetének, a Német Zöld Költségvetés Szövetségnek (FÖS) több javaslatát. Ilyen például a repülőjegy-adó (fejenként 10-20 euró minden felszálláskor) és atomenergia-adó (1,5 eurócent/kWh mértékben) bevezetése, az ipari energiaadó alóli kivételek jelentős részének megszüntetése, a szénbányászatnak nyújtott támogatások csökkentése, és a pénzügyi műveletek megadóztatása. Ezt a szervezet angol és német nyelven megjelenő hírlevelének legfrissebb számában közölte.

További hírei között arról is tudósít, hogy Kína 2011-ben bevezeti a széndioxid-adót. Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök pedig sürgeti, hogy az EU vessen ki környezetvédelmi vámot azoknak az országoknak a termékeire, amelyek nem hoznak megfelelő éghajlatvédelmi intézkedéseket. Barack Obama amerikai elnök javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely szerint megszüntetnék az olaj- és gáztársaságoknak nyújtott évi 36 milliárd dollár körüli adókedvezményt.

Az ökoszociális államháztartási reform lényege a következő: csökkenteni kell a munkabért terhelő adókat, járulékokat, növelni a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést szolgáló ráfordításokat, ugyanakkor fokozottan kell megadóztatni a súlyosan környezetterhelő, egészségkárosító tevékenységeket és termékeket, illetve fel kell számolni a káros támogatásokat. Ezek a célok a pénzügyi válság miatt most kiegészültek egy új céllal: az említett intézkedésekből eredő többletbevételt, illetve kiadáscsökkenést az államadósság, illetve az államháztartási hiány mérséklésére is érdemes felhasználni.

A gyakorlati tapasztalatok és az elméleti kutatások egyaránt bebizonyították, hogy az ökoszociális államháztartási reform hatásai egyaránt kedvezőek a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés, a versenyképesség és a foglalkoztatottság szempontjából.

Gyakorlati tapasztalatok:

  • Németországban a környezetvédelmi adóreform – az energiaadó bevezetése, többek között a villamos energiára és a közlekedési célú üzemanyagokra, és ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási járulék csökkentése és az energiahatékonysági beruházások támogatása – 1999 és 2003 között 2 százalékos csökkenést eredményezett a teljes széndioxid-kibocsátásban, mialatt 250 000 új munkahely keletkezett a megújuló energiával és az energiahatékonysággal foglalkozó iparágakban. A közlekedés üzemanyag-fogyasztása 17 százalékkal esett vissza 2008 végére az 1999-es szinthez képest, és a tömegközlekedést használók száma évenként 3-5 százalékkal nőtt 1999 és 2008 között.1

  • Svédországban a széndioxid megadóztatásának köszönhetően a széndioxid-kibocsátás 1990 és 2007 között 9 százalékkal csökkent, mialatt 48 százalékos gazdasági növekedést értek el, bebizonyítva ezzel azt, hogy a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése mellett is elérhető jelentős gazdasági növekedés. Ha a széndioxid-kibocsátás adóterhe az 1999-es szinten maradt volna, mára a kibocsátás 20 százalékkal lenne nagyobb.

  • Az Egyesült Királyságban az éghajlatváltozási adó kiemelkedő kibocsátás-csökkenést eredményezett az iparban. A második szakaszban, 2004-ben a széndioxid-kibocsátás 14,4 millió tonnával csökkent, és ezáltal az összes ágazat fele elérte a csökkentési céltervet.

  • Dániában a kénszennyezés megadóztatása 84 százalékos csökkenést eredményezett a kénkibocsátásban 1995 és 2004 között. Jelenleg Dániában a legalacsonyabb az egységnyi GDP-re jutó kéndioxid-kibocsátás az OECD-országokban.

  • Dániában a regisztrációs adó a személygépkocsi árának 212 százaléka. Az 1000 főre jutó gépkocsik száma a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-ban.

  • Svájcban 2001-ben rendkívül magas kilométer-arányos díjat vetettek ki a tehergépkocsikra. A tehergépkocsi-forgalom 2001 és 2008 között csaknem a felére csökkent ahhoz képest, mintha a 2001 előtti tendencia folytatódott volna tovább!

  • Szingapúrban 1975-ben igen magas behajtási díjat vetettek ki a gépjárművekre, és azóta rendszeresen emelték. A bevezetésének indoka a következő volt: „Az akadálytalan, torlódások nélküli forgalom rendkívül hatásos vonzerő az ipar és a kereskedelem számára.”

A fentebb felsorolt országok a Világgazdasági Fórum adatai szerint a Föld legversenyképesebb államai közé tartoznak.

Kutatási eredmények:

  • A COMETR projekt2(a környezetvédelmi adóreform hatása a versenyképességre) a környezetvédelmi adózásnak a versenyképességre és növekedésre gyakorolt hatását vizsgálta. Azokban az országokban, ahol bevezették ezt az adóreformot, a széndioxid-kibocsátás átlagosan 3-4 százalékkal csökkent. A vizsgált hét országból ötben a GDP 0,5 százalékos növekedése tisztán a környezetvédelmi adóreformnak volt köszönhető. Az energiaadó ösztönözte az energiatakarékosságot, új termékek kifejlesztését és olyan innovációs folyamatokat indított el, ami előmozdította a versenyképességet.3

  • A PetrE projekt4 (termelékenység, környezetvédelmi adóreform és a fenntartható fejlődés az EU27 országaiban) a széndioxid-kibocsátás egy meghatározott csökkentéséhez szükséges adó mértékét vizsgálta. A modellezés azt mutatta, hogy magas széndioxid-ár szükséges ahhoz, hogy az EU csökkentési célja elérhető legyen, azonban ennek gazdaságilag kedvező hatása lenne: a GDP-t 0,2-0,8 százalékkal növelné, GDP-hez viszonyítva az adóbevételek 1,8-6,2 százalékát adná és a foglalkoztatottságot 1,1 -2,7 százalékkal emelné.

  • A GRACE projekt5 (általános költség kutatása és költségbecslés) rámutatott, hogy jelentős javulás érhető el a társadalmi jólét szempontjából Európa legtöbb államában a közlekedés külső költségeinek érvényesítésével az árakban, amennyiben az így keletkező többlet adóbevételeket az élőmunka terheinek csökkentésére használják fel.

  • „Az éghajlatváltozás és foglalkoztatás – Az éghajlatváltozás és a széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések hatása az EU-25-öknél 2030-ig” című, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC), a spanyol Munka, Környezet és Egészség Szakszervezeti Intézet (ISTAS), a Társadalmi Fejlesztési Ügynökség (SDA), a Syndex és a Wuppertal Intézet által közösen végzett kutatás6megállapította, hogy a piaci eszközök alkalmazásával a klímaváltozás elleni küzdelemben több állás fog létrejönni az energiahatékony tevékenységekben, mint amennyi elvész az energiaigényes ágazatokban.

Javaslatok a magyar kormánynak

A Levegő Munkacsoport a külföldi gyakorlati tapasztalatok és kutatások, továbbá az EU és az OECD ajánlásai alapján 1991 óta dolgoz ki konkrét javaslatokat az államháztartás ökoszociális reformjára.7

3 Ez a kedvező hatás az ún. Porter-hatás.

7 A javaslatok megtalálhatók a www.levego.hu honlapon az Államháztartás rovatban.

Hírfigyelő