REACH

Országos sajtóközlemény

2003. december 4.

Környezetvédő civil szervezetek álláspontja az Európai Unió
új vegyianyag-politikájáról

Budapest – A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace közös sajtótájékoztatóban fejtette ki ma álláspontját az Európai Unió vegyianyag-politikával kapcsolatos új jogszabály-tervezetéről és annak magyar vonatkozásairól. Bevezetőjében Farkas István, az MTVSZ vezetője elmondta „a magyar állampolgárok egészsége és a környezet tisztasága érdekében a magyar nemzeti álláspontnak az eredeti EU-előterjesztés szellemiségét kell támogatnia.”

Az eredeti jogszabály-tervezet ugyanis a vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos teljes szemléletváltást jelentene. A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi anyagok nyilvántartása, értékelése és engedélyezése) célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék. A legfontosabb változás, hogy a REACH alapján a hatóságok helyett a gyártók kötelessége lesz majd a vegyi anyagok biztosságosságának a garantálása. „Az Európai Kémiai Bizottság 1998-ban kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 80%-a sosem volt kivizsgálva, hogy emberben rákkeltő-e, és okoz-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban. Ennek meg kell változnia: meg kell ismernünk az anyagok emberre és környezetre gyakorolt hatását!” – jelentette ki Martin Hojsik, a Greenpeace International vegyianyag-szakértője.

Szervezetünk nap mint nap több tízezer ilyen vegyülettel érintkezik. Vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a kozmetikumainkban, a tisztítószereinkben, a számítógépeinkben, a tévéinkben, vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, de még a friss zöldségeket is. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport szakértője ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Százezer, ember által alkotott ismeretlen hatású vegyi anyag vesz körül minket, előttünk a lehetőség megismerésükre. Nem engedhető meg, hogy a vegyipar rövid távú gazdasági érdeke előrébb való legyen, mint milliók egészsége és a környezet.”

A jelenlegi magyar szabályozás közvetett módon a már piacon lévő anyagok további használatát ösztönzi, még akkor is, ha azok valamilyen szempontból veszélyesek. Ennek oka, hogy míg a piacra kerülő új anyagok bevizsgálása kötelező, a meglévő vegyi anyagokat senki nem vizsgálja. A jelenlegi szabályozás tehát az innováció és az egészséges alternatívák ellen hat. A legtöbb országban megfigyelhető, hogy a vegyipar erőteljes nyomást fejt ki a kormányzatra annak érdekében, hogy az eredeti REACH-tervezet „felpuhuljon.” A környezetvédők ugyanakkor bíznak abban, hogy Magyarország ez ügyben képviselt álláspontját a kérdésben a kormányzat nem rendeli alá az ipari érdekeknek, hanem tekintetbe veszi az emberek és a környezet érdekeit is. A magyar környezetvédő civil szervezetek követelik, hogy a kormányzat vonja be őket Magyarország EU-ban képviselendő álláspontjának kialakításába. „Fontos felismernünk, hogy a szigorúbb vegyianyag-szabályozás új piaci lehetőségeket tárhat fel, hatására biztonságosabb, zöldebb termékek jelennek meg a piacon.” – tette hozzá Dragos Tibor, az MTVSZ munkatársa.

A mostani magyar és EU-s szabályozás megkülönbözteti az 1981 előtt piacra vitt vegyi anyagokat, amelyek „meglévő anyagnak” számítanak, és az 1981 után bevezetett „új anyagokat”. Míg az új anyagokat részletekbe menőkig vizsgálni kell egészségügyi, környezeti kockázatok szempontjából, ilyen előírás nincs a meglévő több mint 100 ezer anyagra. A jelenlegi szabályozás kedvez a meglévő, nem vizsgált anyagok további használatának, mert ez olcsóbb és könnyebb. Ennek eredményeképpen az 1981 óta bevezetett anyagok száma összesen mintegy 3 ezer.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a REACH alapján a hatóságok helyett a gyártók kötelessége lesz majd
a vegyi anyagok biztosságosságának a garantálása.

A REACH tavasszal megjelent változata szerint a vegyipari cégeknek minden általuk egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, felhasznált vagy importált anyag egészségügyi és környezeti hatásait kell megvizsgálniuk. Ez körülbelül 30 ezer anyagra vonatkozna.

Sajnálatos módon az utóbbi hónapokban az iparnak sikerült legyengíteni a jogszabály-tervezetet. A legutóbbi REACH-előterjesztés szerint csak a 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, felhasznált vagy importált anyagokra vonatkozna a szigorú szabályozás (ami már csak 10 ezer vegyi anyagot érintene), 1 és 10 tonna között csak egyszerűsített regisztráció lenne; illetve a polimerek (mint pl. a PVC) és a kozmetikai termékek valamint a tisztítószerek kikerülnének a rendelet hatóköréből. Miután 2003. október 29-én az Európai Bizottság előterjesztette a REACH tervezetét, az Európai Környezetvédelmi Iroda, a Föld Barátai, a Greenpeace és a WWF közös sajtónyilatkozatban tiltakozott az eredeti tervek gyengítése ellen. Csalódottságuknak adtak hangot, hogy többéves vitát követően a vegyipar érdekei nyertek az emberi egészség és a környezetvédelem megóvása helyett. Az októberi előterjesztés csupán árnyéka az eredetinek, kikerült belőle számos alapvetően fontos elem.

A magyar környezetvédő civil szervezetek követelik, hogy a kormányzat vonja be őket
az EU-ban képviselendő álláspont kialakításába.
A magyar állampolgárok egészsége és a környezet tisztasága érdekében a magyar nemzeti álláspontnak
az eredeti EU előterjesztés szellemiségét kell támogatnia.

A környezetvédő civil szervezetek legfontosabb javaslatai:

A helyettesítés elve legyen kötelező: ne engedélyezzék azokat a veszélyes anyagokat, melyek esetében jobb alternatíva is elérhető.
Ne legyen mentesség azokra az anyagokra, melyeket évente 10 tonnánál kevesebb mennyiségben állítanak elő, maradjon az eredeti egy tonnás határérték, illetve terjedjen ki a szabályozás a polimerekre (műanyagok, mint pl. a PVC) és a köztes termékekre.
Teljesüljön az információhoz való jutás joga, beleértve hogy mely vegyi anyagok jelennek meg az egyes termékekben.
Ne hivatkozhassanak a cégek az üzleti titokra az általuk felhasznált vegyi anyagokat illetően.