Módosító javaslat

dr. Szili Katalin Asszonynak,

az Országgyűlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 94. §-a és 102. § (1) bekezdése alapján módosító javaslatot terjesztünk elő az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló T/945. számú törvényjavaslathoz (ezek a részek nincsenek megnyitva az eredeti törvényjavaslatban):

1.

A törvényjavaslat kiegészül egy új, 5/A. §-sal:

Az Szja tv. 28. § (3) és (4) bekezdése törlésre kerül:

Indokolás:

A vonatkozó jelenleg hatályos törvényhely az alábbiakat tartalmazza:

“(3) A (2) bekezdésben és a 27. § c) pontjában meghatározott 30 százalékos korlátot figyelmen kívül kell hagyni annál a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél, aki a külföldi kiküldetéshez (külszolgálat) kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.

(4) A külföldi kiküldetés (külszolgálat) szabályainak alkalmazásában nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély az, aki a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetőleg más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végez, illetőleg abban árukísérőként közreműködik, kizárólag az e tevékenysége tekintetében.”

Az EU jogszabályaival és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény előírásaival is ellentétes ez a kedvezmény, amely kizárólag a közúti fuvarozás számára előnyös. Ezért ezt a diszkriminációt haladéktalanul meg kell szüntetni.

A jelenlegi helyzet ugyanis az alábbi hátrányokkal jár:

• Az így kieső állami bevételeket más, általában környezetkímélőbb ágazatoknak kell többszörös költséggel ellentételezniük. (Ha például ezen a téren 1 milliárd forint támogatást adunk a kamionforgalomnak, akkor többek között a vasútnak is nagyobb támogatást kell adni, miközben csökkennek a vasút bevételei, ugyanakkor a környezeti és egészségi károk elhárítására, felszámolására is jelentős összegeket kell fordítani.)
• Egyoldalúan a nemzetközi közúti árufuvarozást részesíti előnyben (elsősorban a vasúthoz képest), aminek következtében számos országban, beleértve az EU országait is

• a balesetek száma növekszik, több emberélet vész el, és
• a környezet terhelése is súlyosbodik.

• A versenysemlegességet durván torzító kedvezményt alkalmazunk, amely nemzetközileg nem fogadtatható el, hiszen ilyet egyetlen EU ország sem alkalmaz.
• Megnehezül csatlakozásunk az EU-hoz. Ha az EU Versenyügyi Főigazgatósága elé kerül az ügy, szigorú büntetést róhat ki Magyarországra.

A javasolt törvénymódosítás – megfelelő tájékoztatás esetén – kedvező visszhangot válthat ki az EU országok közvéleményében, különösen Ausztriában és Németországban. Ezen túlmenően ez – a napidíjaknak összességében 50%-os csökkenését feltételezve – kb. 6 milliárd Ft szja és társadalombiztosítási többletbevételt jelent évente.

2.

A törvényjavaslat kiegészül egy új, 22/A. §-sal:

Az Szja tv. 70. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbiak lépnek:

(3) Az (1) bekezdésben említett jövedelem miatt az adó (a továbbiakban: cégautó adó) havonta fizetendő mértéke a következő:

Az adó kiszámítási módja a következő:

(Vásárláskori érték – Alsó határ) százezerre kerekítve / 100.000 = Szorzó szám

Szorzó szám * Százalékos szorzó * 6000 + Adó minimum = Számított adó

Indokolás:

“A cégautó juttatás a társaságok vezetői, tulajdonosai jövedelmét kiegészítő juttatás, amelyben – felmérések szerint – a vezetők 75–95 százaléka részesül. Az ilyen “díjazás”, az autó értékétől és a személyes használat mértékétől függően évi 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő jövedelmet jelenthet a magánszemélynek. A cégautó juttatása révén kieső adót (társasági adó és forrásadó vagy személyi jövedelemadó) általában a cégautó adó ellentételezi, de minél nagyobb a juttatott jövedelem, ez annál kevésbé valósul meg a Szja tv. szerinti jelenlegi adómértékek mellett.” – olvashattuk a cégautók adójának 1999. évre szóló módosításának indoklásaként. 1999. január 1-én esetenként az inflációt többszörösen meghaladó mértékben emelték a cégautók adóját. Sajnos azonban 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben is elmaradt a további emelés.

Igencsak megéri cégautót juttatni a társaságok vezetőinek, különösen a nagyobb értékű személygépkocsik esetén. Például a legmagasabb tételnél (havi 21 ezer Ft) 2000-ben 252 ezer forint cégautó-adót kellett fizetni. Ehhez adódott hozzá a 25%-os egészségügyi hozzájárulás, így a befizetés összesen: 252 000 + 63 000 Ft = 315 000 Ft-ot tett ki. Az indoklásban említett 1 millió forintra jutó jövedelemmel és 40%-os adókulccsal számolva ez évente 400 000 – 315 000 = 85 000 Ft meg nem fizetett adót jelent. Viszont az egyéb közterheket (társadalombiztosítási járulék stb.) is számítva, az ily módon meg nem fizetett adó- és járulék összege meghaladhatja az 500 ezer forintot.

A cégautók adója a jelenlegi szabályozás szerint a juttatott autó értékének növekedésével csökken, tehát degresszív adókulcsú.

Nem tartjuk jónak a jelenlegi szabályozást abból a szempontból sem, hogy a beszerzést követő 5. évtől kezdve alacsonyabb adómértéket állapít meg. Az idősebb autók ugyanis általában sokkal inkább szennyezik a környezetet és balesetveszélyesebbek, mint az új autók.

A jelen módosítás révén egy 1,5 millió forint értékű, 1,3 literes gépkocsi havi cégautó adója 8100 + 360 = 8460 Ft lenne (jelenleg: 6000 Ft), egy 40 millió forint értékű, 3 literes luxus autó havi cégautó adója 302 760 + 4200 = 306 960 Ft lenne (jelenleg 21 000 Ft).

A fenti példán is látszik, hogy jelen módosítás amellett, hogy az adóztatásnál figyelembe veszi a környezetre gyakorolt hatást és károkozást, lényegesen arányosabban adóztatja meg a cégautó juttatást.

3.

A törvényjavaslat kiegészül egy új 129/A §-sal:

A Vámtv. 105. §-a helyébe az alábbi § lép:

Tv. 105. § (1) Vámmentes a gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott, továbbá a nemzetközi forgalomban részt vevő és/vagy javításra érkező légi járműből lefejtésre kerülő üzemanyag. Az e jogcímen vámmentesen vámkezelt üzemanyag a Magyar Köztársaság területén belül nem idegeníthető el.

(2) A gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott üzemanyag csak azon országokból történő belépés alkalmával vámkezelhető vámmentesen, amelyekben az üzemanyagokra vonatkozó szabványok környezetvédelmi szempontból nem rosszabbak, mint a hatályos magyar szabványok.

(3) A gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott üzemanyag a napi első belépés alkalmával vámkezelhető vámmentesen a belföldi forgalom számára.

(4) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról 45/1996. (III. 25.) Kormány Rendelet 179. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

Indoklás

A hivatalos statisztikán alapuló közelítő jellegű modellszámításaink szerint a magyar állampolgárok évente mintegy 287 millió liter, a külföldiek pedig 792 millió liter üzemanyagot hoznak be azokból az országokból, ahol az olcsóbb, mint nálunk. Az előbbin 40 milliárd, az utóbbin pedig 106 milliárd forintot veszít a magyar államháztartás. (A számítást a 2000. évi határátlépések száma alapján, a forint-értéket pedig a 2001. május 17-i egyidejű – vagyis összehasonlítható – árak alapján határoztuk meg. A személygépkocsiknál alkalmanként csak 40 liter, a tehergépkocsik és autóbuszok esetében pedig 600 liter benzinnel számoltunk.)

4.

A Gjt.-t úgy lenne célszerű módosítani, hogy a gépjárműadót a belföldi járművek esetén az APEH szedje be.

Indoklás

Jelenleg a gépjármű-tulajdonosok 30–40 százaléka nem fizeti be a gépjárműadót. Gazdasági, környezetvédelmi és erkölcsi szempontból egyaránt elfogadhatatlan, hogy a jármű-tulajdonosok egyharmada gyakorlatilag következmények nélkül nem fizeti be ezt az adófajtát, évi több milliárd forint bevételtől fosztva meg az állami költségvetést és az önkormányzatokat. Ki kell dolgozni olyan módszert, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok további terhelése nélkül számottevően javuljon a gépjárműadó-befizetés aránya. Az APEH a Belügyminisztérium gépjármű-nyilvántartásának felhasználásával be tudná szedni ezeket az adókat, és így a többlet adóbevételen túlmenően több milliárd forint adóbeszedési költséget takaríthatnának meg az önkormányzatok. (Az Állami Számvevőszéknek az önkormányzatok adóbevételeiről szóló jelentése szerint a beszedés költsége általában rendkívül magas, esetenként még a beszedett adók mértékét is meghaladja.) A gépjárműadóból beszedett összeggel az önkormányzatok támogatási összegét célszerű növelni. Ez annál is inkább indokolt, mivel a gépjárművek – és különösen a nehéz gépjárművek – hatalmas károkat okoznak az önkormányzatok kezelésében levő infrastruktúrában, illetve az ingatlanvagyonban.

5.

A törvényjavaslat kiegészül egy új, 98/A §-sal:

A Jöt. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 4500 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 19 százaléka;

b) a szivarra, a szivarkára és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 27 százaléka;

c) a finomra vágott dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 35 százaléka.”

Indokolás:

A dohánytermékek jövedéki adójának emelését elsősorban a lakosság egészségi állapota indokolja. Bizonyított tény, hogy az adóemelés csökkenti a dohányzást, különösen a fiatalok esetében. Ez utóbbi pedig különösen fontos, hiszen a kutatások kimutatták, hogy aki fiatalon rászokik a dohányzásra, az később már az esetek túlnyomó többségében nem tud leszokni arról. Ugyanakkor, aki fiatal korábban nem dohányzik, az általában már később sem szokik rá erre a rendkívül káros szenvedélyre.

Az adó emelését indokolja az is, hogy annak mértéke még mindig jóval elmarad az EU által megkövetelt szinttől.

Az emeléssel szemben nem fogadható el az az indok, hogy egy ilyen intézkedés növelné a cigarettacsempészetet:

1. A cigarettacsempészet túlnyomó részét az teszi ki, hogy az EU-ból legálisan adómentesen kiviszik a cigarettát, majd ugyanoda visszacsempészik. A magyarországi cigarettaáraknak erre semmiféle hatása nincsen.
2. Amennyiben Magyarországon alacsonyabb a cigaretta ára, mint az EU-ban, akkor az arra ösztönöz, hogy tőlünk csempésszenek cigarettát az EU országaiba.
3. Már most is jelentős különbség van a cigaretta árában Magyarország és egyes közeli (nem EU) ország között. A javasolt emelés ezen érdemben nem változtat, tehát a csempészet ettől nem fog növekedni. A csempészet visszaszorítására az emelés nélkül is határozott intézkedéseket kell hozni.

Budapest, 2002. október 22.