A Bartók Béla út felújítása és a hozzá kapcsolódó egyéb beruházások

A Levegő Munkacsoport álláspontja

Mindenkit örömmel tölthet el a XI. kerületi Bartók Béla út régóta esedékes felújítása.

A Levegő Munkacsoport közel egy évtizede szorgalmazza ezt a beruházást, és ennek megfelelően üdvözli

annak megkezdését. Közvetítenünk kell azonban számos szakértő és helyi lakos aggodalmát a felújítás

és a hozzá kapcsolódó beruházások problémái miatt.

Miért nem alakítanak ki buszsávot a Bartók Béla úton?

A Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya hiába javasolta, a beruházásért felelős DBR Metró Projekt Igazgatóság mindeddig teljes mértékben elzárkózott attól, hogy a Bartók Béla úton az egyéb forgalomtól elkülönített buszsáv létesüljön.

Pedig ezen az útvonalon közlekedik a főváros – és egész Európa – legsűrűbb követésű buszcsaládja. A buszsáv hiánya eddig is súlyos gondot jelentett az autóbuszok számára. Útjuk rendszeres akadályoztatása az utasoknak jelentős időveszteséget és többletköltséget, az ottlakóknak felesleges zaj- és levegőszennyezést okoz.

Pedig a közlekedési szakértők általánosan elfogadott álláspontja szerint mindenütt szükséges buszsáv kialakítása, ahol a követési idő nem haladja meg a 2 percet. Márpedig a Bartók Béla úton a követési idő menetrend szerint délelőtt 1,1 perc, délután 1,7 perc. A legtöbb nyugat-európai városban ennél jóval nagyobb követési időköz esetén is kialakítják a buszsávot.

Pedig sem gazdasági, sem forgalomtechnikai akadálya nincs zárt buszsáv kialakításának a Bartók Béla úton. A buszsávval kapcsolatos fő ellenérv, hogy helyet kell biztosítani az itt parkoló gépkocsiknak. Alaposabban megvizsgálva a helyzetet, kiderül azonban, hogy ez az érv nem állja meg a helyét. A legkritikusabb szakaszon – a Móricz Zsigmond körtér és a Gellért tér között – az úttest mindkét oldalán összesen 200 gépkocsi parkol (ráadásul ma is jórészt szabálytalanul). 200 gépkocsi érdeke lenne fontosabb az itt lakókénál és a naponta két irányban autóbuszon erre utazó 82 ezer emberénél? (Villamossal 89 ezer, személygépkocsival 35 ezer ember utazik a Bartók Bála úton.) De ha a parkolás olyan fontos, miért nem engedélyezték a Lágymányosi híd megnyitásával egyidőben végig a Bocskai úton? Ráadásul az út felújítása miatt heteken, hónapokon át semmiféle parkolási lehetőség sem lesz. A felújítás alatti parkolási szokásokra támaszkodva pedig könnyű fenntartani a kialakult állapotot. (A nemrég történt közmű-felújításnál az egyik oldalon hetekig nem lehetett parkolni, mégsem volt nagyobb zűrzavar a környéken, mint korábban.)

Pedig a parkolás megszüntetése az úttest szélén és a járdán megnövelné az erre sétálók, gyalog járók számát, és ezáltal az üzletek forgalmát. Megfigyeléseink szerint ugyanis errefelé nem vásárlók parkolnak rövid ideig, a használat jellemzően tárolás jellegű. Hazai és nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy az emberek szívesebben vásárolnak a kis boltokban, ha ott a gyalogosoknak kedvezők a körülmények. (Példaképpen megemlíthetjük a bécsi Mariahilferstrasse gyalogosbarát felújítását, és a különbséget Budapesten a Váci utca és a Rákóczi út között.) A fizetőparkolás bevezetésével amúgy is megváltozó parkolási igények kielégítésére jó lehetőségek vannak a környéken, például a Műegyetem rakparton.

Pedig ezen az útszakaszon nap mint nap ötször annyi ember utazik tömegközlekedéssel, mint személyautóval. Köztudott, hogy az autóbusz sokkal előnyösebb környezet- és egészségvédelmi, valamint gazdasági szempontból, ha az egy utasra számított mutatókat vizsgáljuk. Mindössze huszada a személyautóénak egy busz károsanyag-kibocsátása utaskilométerenként.

Pedig a buszsáv számottevően csökkentheti az utazási időket és minőségileg javíthatja a tömegközlekedés színvonalát. A buszok folyamatos haladása következtében pedig érezhetően csökken a környezet szennyezése. Kevesebb lesz a zaj és levegőszennyezés, a BKV sok üzemanyagot takarít meg. (Kevésbé kell majd emelni a jegyek és bérletek árát!). Ha gyorsabban járnak a buszok, a zsúfoltság is csökken, ami az itt lakók, erre közlekedők életében, mindennapi közlekedésében minőségi javulást hozhat. A gyors eljutás és a kényelmes utazás az, ami az embereket a tömegközlekedés használatára ösztönzi. A vonzóbb szolgáltatás érdekében érdemes a az utasok kényelmét növelni.

Pedig a buszsáv nem zavarná a tervezett 4. (belbudai) metrót sem, aminek a megépítése olyannyira szívügye a DBR Metró Projekt Igazgatóságnak. Az új metró legkorábban hat év múlva épülhet meg, ez pedig egyáltalán nem indokolja, hogy ne tegyük ma kényelmesebbé naponta közel százezer ember utazását. Nem indokolja azt sem, hogy az itt élőket szándékosan kitegyék egy elkerülhető nagy mértékű környezetszennyezésnek. Amennyiben pedig megépül a belbudai metró, és a felszíni tömegközlekedés sokkal ritkább lesz a jelenleginél, a buszsáv minden további nélkül felszabadítható egyéb célokra.

Pedig javítaná a buszsáv az itt utazók 83 százalékának az utazási feltételeit. A várható haszon azonban ennél jóval több embert érintene a javuló környezeti állapot és a BKV Rt. pénzügyi megtakarításainak köszönhetően.

Lassul a forgalom a Szent Gellért téren?

Fel kell gyorsítani a Szent Gellért téren a tömegközlekedési járművek áthaladását. Ügy tűnik azonban, hogy ennek éppen ellenkezője történik.

Különös gondot kell fordítani autóbuszok forgalmi előnyben részesítésére. Tudomásunk szerint a BKV el készítette az erre vonatkozó előzetes tervet, amit szerintünk mindenképpen figyelembe kell venni a felújítás során. Úgy tudjuk, hogy ez nem történt meg.

Aggályos, ha a Szent Gellért téren megszüntetik az északi irányban haladó villamosok járműosztályozóját. Ez azt jelenti, hogy a villamosok csak a megálló elhagyása után tudnak majd szétválni attól függően, hogy a Szabadság hídon vagy a rakparton folytatják az útjukat. Ez a változtazás naponta közel százezer ember életéből fog elvenni egy percet, és csak a kilences villamos Batthányi téri lefejezéséhez hasonlítható kárt okoz a térség tömegkozlekedésében. Kétséges ugyanis, hogy egyéb műszaki megoldásokkal a maihoz hasonló hatékonysággal lehet majd itt átereszteni a villamosokat.

Kellenek-e most az aluljárók?

Miért kellene most olyan aluljárókat építeni, amelyek kizárólag a tervezett 4-es, belbudai metró miatt lehetnének egyszer szükségesek?

Helytelen volt összekapcsolni az aluljárók építési engedélyének kérelmét a Bartók Béla útra vonatkozó építési engedélyezési tervvel. Semmi sem indokolja, hogy a a Bocskai út és a Fehérvári út kereszteződésénél olyan aluljárót építsenek, amelynek a lejáróját a felszínen csak az úttesten keresztülmenve lehet megközelíteni. A házak melletti járdák keskeny volta miatt ugyanis csak a Bocskai úti középső fasor elejére, a villamos járdaszigetekre és a piac sarkára terveztek lejárót. Lemegy az ember a villamosmegállóban a föld alá, a Bocskai út közepén feljön, és keresztülvágva a Bocskai úton éri el azt a sarkot, ahova egyszerűen át is sétálhat a megállóból. Ez a létesítmény nem a gyalogos kényelmére, hanem a bosszantására épül. Kerülgetheti a lejárókat a Bocskai út egyik oldaláról a másikra menve.

Köztudott, hogy 2003-ban tervezik a Fehérvári úti piac átépítését. Vajon mi értelme van akkor most hozzákezdeni a Fehérvári út e szakaszán egy egyébként is szükségtelen közúti aluljáró sok és körülményes közmű áthelyezéssel járó építéséhez, hacsak nem az, hogy évekre megkeresítsék az itt lakók és az erre járók életét, közlekedését? Aggályos, hogy a sok kivitelező miként fogja megszervezni a munkálatokat – beleértve a forgalom elterelését és anyagszállítási útvonalak összehangolását – úgy, hogy az ne jelentsen további súlyos terhelést a gépjármű-forgalom által már most is szinte elviselhetetlen mértékben sújtott lakosság számára. Mivel ugyanarra az időre terveznek mindent, a Fehérvári út átalakítását, a Bartók Béla út felújítását és a piac átépítését, a Bartók Béla úton, a Fehérvári úton és a Bocskai úton egyidejűleg fog részben vagy teljesen megbénulni mind a tömegközlekedés, mind a személygépkocsi- forgalom.

Áthelyezik a 41-es villamos végállomását? MIÉRT?

A tervek szerint a 41-es villamos végállomását a Fehérvári úti piachoz fogják áthelyezni.

Ellentmond ez a terv egy általános tömegközlekedés-tervezési elvnek: annak, hogy az átszállások ne járjanak az utasok felesleges gyalogoltatásával. Azokat, akik a Móricz Zsigmond körtérre érkezve utaznak tovább a Kamaraerdő irányában (vagy fordítva), ez a változás felesleges gyalogolásra vagy átszállásra kényszerítené. Óhatatlanul az jutott eszünkbe a terve láttán, hogy a Fővárosi Önkormányzat így, az utasok büntetésével, leszoktatásával akarja kikényszeríteni a járat egyszer már meghiúsított megszüntetését.

Nem ad megfelelő tájékoztatást a Fővárosi Önkormányzat? MIÉRT?

Ahogy Ön is, aki idáig jutott az olvasásban, mi is értetlenül állunk a tény előtt, hogy törvényi kötelezettségeivel ellentétben a Fővárosi Önkormányzat elmulasztotta az Ön és a többi érintett budapesti lakos, de különösen az itt lakók megfelelő tájékotatását a Bartók Béla út felújításának és a kapcsolódó beruházásoknak fontos részleteiről. Ha Ön is furcsának tartja, hogy egy civil szervezetnek kell, már a beruházás megkezdése után, minderről lakossági fórumot szerveznie, hiszen ezt a beruházóknak kellett volna megtenniük még a döntés-előkészítés időszakában, akkor tegye ezt szóvá!

Budapest, 2002. április

 

 

Levegő Munkacsoport

Országos Környezetvédő Szövetség

· 1465 Budapest, Pf. 1676 · Telefon: 209-3822, 209-3823 · Fax: (1) 365-0438 ·

· E-posta:levego@levego.hu · Honlap: www.levego.hu ·