Budapest, 2004. január 26.
24/2004

Dr. Draskovics Tibor úr
címzetes államtitkár, a miniszterelnök kabinetfőnöke,
pénzügyminiszter-jelölt
Miniszterelnöki Hivatal
Budapest

Tisztelt Államtitkár Úr!

Engedje meg, hogy pénzügyminiszterré történő kinevezéséhez őszintén gratuláljak, és felelősségteljes munkájához sok sikert kívánjak.

A Levegő Munkacsoport elismeréssel fogadta, hogy az Ön kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium a széles nyilvánossághoz fordult, javaslatokat kérve az államháztartási kiadások csökkentésére. Ez az intézkedés erősítheti az emberek hitét abban, hogy a kormány ténylegesen is végrehajtja a Kormányprogramnak a társadalmi párbeszédre vonatkozó pontjait.

A Levegő Munkacsoport rendkívül fontosnak tartja a társadalmi-gazdasági szempontból felesleges, általában környezetvédelmi szempontból is káros állami támogatások minél szélesebb körű feltárását és mielőbbi felszámolását. Ez a feladat azért sem könnyű, mert a támogatásoknak sok, nemegyszer nehezen felismerhető formája van. A közvetlen támogatásoknál sokkal nagyobb mértékűek a közvetett, rejtett támogatások. Ide soroljuk azokat az eseteket is, amelyeknél a gazdasági élet egyes szereplői - szöges ellentétben a piacgazdaság elveivel és a tisztességes piaci verseny követelményeivel - nem fizetik meg mindazokat a költségeket, amelyeket okoznak, hanem ezeket az államra, illetve az egész társadalomra hárítják.

Tavaly ősszel már eljuttattuk a Pénzügyminisztérium részére az "Ajánlások a 2004. évi állami költségvetéshez" című tanulmánykötetünket, amelyben részletes javaslatokat tettünk az állami kiadások csökkentésére (ld. a 2. mellékletet!). Ezúton is köszönetünket fejezzük ki javaslataink részletes értékeléséért, amit a Pénzügyminisztérium munkatársai elvégeztek és megküldtek részünkre.

Alapelvünk, hogy javaslatainkat mindig költségvetés-semleges módon tesszük meg, azaz megvalósításuk esetén nem növekedne, de nem is csökkenne a költségvetés hiánya. Tekintettel azonban az államháztartás jelenlegi helyzetére el tudjuk fogadni, hogy a többletbevételeket az államháztartási hiány csökkentésére fordítsák - azonban kizárólag abban az esetben, ha ezek a többletbevételek a fekete gazdaság kifehérítéséből, illetve a súlyosan környezetszennyező és egészségkárosító tevékenységek támogatásának csökkentéséből származnak, hiszen ez többszörösen is előnyös a társadalom részére.

Az alábbiakban röviden ismertetjük javaslataink egy részét. Megvalósításuk esetén több százmilliárd forint takarítható meg (1. melléklet) oly módon, hogy növekszik a nemzetgazdaság versenyképessége, mérséklődnek a társadalmi feszültségek és javul a környezet állapota. (Az államháztartási megtakarítás várható összegét éves szintre vetítve adjuk meg. A 2004. évi tényleges bevétel a bevezetés időpontjától függ.)

1. A fekete gazdaság visszaszorítása. Az MTI-ben nemrég megjelent hír szerint László Csaba pénzügyminiszter 30-35 százalékra becsülte a fekete gazdaság arányát. Ez egy óriási rejtett támogatást jelent az adócsalóknak, bűnözőknek. E jelenség visszaszorítása érdekében meg kell erősíteni az APEH-et és a VPOP-t. Az APEH-re fordított minden egyes forint 116 forint, a vámhatóságra fordított minden forint pedig 69 forint államháztartási bevételt eredményez (a 2003. évi előzetes adatok alapján). Fontos még hangsúlyozni, hogy a VPOP által beszedett összegek szinte teljes egészében javítják országunk versenyképességet, mivel az általuk beszedett összegek túlnyomó részben a külföldieket, illetve az importot terhelik. (Részletesebben ld. a 3. mellékletben!) A fekete gazdaság támogatásának ilyen módon végrehajtott csökkentése következtében legalább 30 milliárd forinttal mérséklődhet az államháztartás hiánya. (Megjegyzendő, hogy az alábbi pontok nagy részének megvalósítása további jelentős összegeket vonhat el a fekete gazdaságtól és csökkentheti a költségvetési hiányt.)
2. A nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjának bevezetése. - A nehéz tehergépjárművek évente közel 300 milliárd forint olyan kárt okoznak az utakban, az utak alatt futó közművezetékekben, az utak menti épületekben, a környezetben, az egészségben, amelyet nem ezen járművek üzemeltetői fizetnek meg. Ezt a hatalmas támogatást fokozatosan, de mielőbb fel kell számolni. Ezt a svájcihoz hasonló úthasználati díjjal javasoljuk megoldani. A nehéz tehergépjárművekkel történő áruszállítás támogatásának csökkentése az első évben mintegy 40 milliárd forintot, az ezt követő években pedig reálértéken számítva is folyamatosan növekvő összeget tehet ki. Ennek és a következő pontnak a megvalósítása még azzal az előnnyel is jár, hogy gazdaságosabbá válik a vasúti fuvarozás, ami szintén csökkentené az államháztartásra nehezedő nyomást (ld. a 4. mellékletet!). Ennek az intézkedésnek további előnye, hogy javítja az adófizető állampolgárok helyzetét.
3. A 10 tonna tengelyterhelést meghaladó gépjárművek túlsúlydíjának emelése, kiterjesztése. - A túlsúlyos járművek évente sok milliárd forint kárt okoznak, miközben a túlsúly-díjból származó állami bevétel 2002-ben mindössze 900 millió forint volt. Ezért a túlsúly-díjat emelni kell, és a mentességeket meg kell szüntetni. Az EU előírásainak megfelelően a Kormány azt tervezi, hogy a fő közlekedési utakat alkalmassá teszi 11,5 tonna tengelyterhelésre a jelenlegi 10 tonna helyett. Ez az ún. útburkolat-megerősítési program, amely a gépjárművek néhány ezrelékének az igényeit szolgálja, 300 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek. Ezt a támogatást semmilyen szempontból nem tartjuk elfogadhatónak. Ezt a terhet teljes egészében azokra kell terhelni, akiknek ezekre a beruházásokra igénye van. Ez különösen indokolja a túlsúly-díjak jelentős megemelését. A túlsúlyos gépjárművek támogatásának mérséklése az első évben mintegy 12 milliárd forint, a további években ennél még nagyobb megtakarítást eredményezhet.
4. A külföldi kiküldetések napidíjának egységesítése. - Jelenleg a közúti teherfuvarozásban dolgozók külföldi napidíja jóval magasabb szintig mentesül az szja és tb-járulék befizetésétől, mint az egyéb tevékenységeknél (például a vasútnál). Ezt az indokolatlan támogatást azért is javasoljuk megszüntetni, mivel ellentétes az EU és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásaival. Ez erre fordított támogatás megszüntetése 6 milliárd forint megtakarítást hoz.
5. A külföldi autóbuszok utáni áfa beszedése. - Jelenleg Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is behajtják az áfát a külföldi autóbuszok utaskilométer teljesítménye után az országuk területén. Magyarországon mulasztás miatt ezt nem végzik el. A javasolt intézkedéssel felszámolhatjuk a Magyarországon bejegyzett autóbuszok és a MÁV utasszállításának hátrányos, a tisztességes piaci versennyel ellentétes megkülönböztetését. A külföldi autóbuszoknak nyújtott támogatás megszüntetése 5 milliárd forint megtakarítással jár.
6. A gépjárművek tankjában való üzemanyag-behozatal visszaszorítása. - A határainkon belépő gépjárművek évente annyi üzemanyagot hoznak be a gyárilag beépített tartályaikban, amennyi a teljes hazai fogyasztás mintegy 30 százalékának felel meg. Ezért a gépjárművek gyárilag beépített üzemanyag-tartályában behozott üzemanyagok vonatkozásában a következőket javasoljuk: (1) Figyelembe véve az EU vonatkozó előírásait, vessenek ki környezetvédelmi termékdíjat vagy energiaadót minden olyan üzemanyagra, amelyet olyan nem EU-tagországból hoznak be, ahol az üzemanyag-szabványok nem felelnek meg a magyarországiaknak. (2) Állítsák vissza azt a jogszabályi előírást, amely szerint egy járműben legfeljebb 200 liter üzemanyagot lehet behozni adó- és vámmentesen. (3) Egy napon csak egyszer lehessen vám- és adómentesen üzemanyagot behozni még akkor is, ha esetleg számlával próbálják igazolni, hogy az üzemanyagot Magyarországon vásárolták. Ezekkel az intézkedésekkel 30 milliárd forinttal csökkenthető az a támogatás, amelyet jelenleg a magyar állam a gépjárművek tankjában behozott üzemanyagokra nyújt.
7. A személygépkocsi-használat elszámolásának szigorítása. - A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok befizetésének elkerülésére széles körben elterjedt módszer, hogy a személygépkocsik magáncélú használatát is hivatalos útnak számolják el. Ezeknek a törvénytelen (Btk. 310. §: adócsalás) és társadalmilag rendkívül igazságtalan manipulációknak a következtében az államháztartás évente legalább 600 milliárd forint adóbevételtől esik el. Ezt a rejtett támogatást fokozatosan fel kell számolni. (Az erre vonatkozó részletes javaslatokat ld. az 5. mellékletben!) Első lépésben mintegy 100 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a személygépkocsi-használat támogatását.
8. A cégautók adójának megfizettetése az eva alá eső vállalkozásokkal - Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) alkalmazó vállalkozásoknak nem kell fizetniük a cégautók adóját. Ez a korábbi állapothoz képest jelentős újabb támogatást jelent egy súlyosan környezetszennyező tevékenységnek. A cégautók adója elsősorban a jármű beszerzési árától függ. Ezáltal a jogalkotó igyekezett az arányos közteherviselés Alkotmányban rögzített elvének eleget tenni. A cégautók adójának részbeni eltörlésével sérült az Alkotmány vonatkozó paragrafusa. Egyúttal sérült a tisztességes piaci verseny követelménye is, ami a magyar és az EU joganyagnak egyaránt az egyik legfontosabb része. A cégautó-használat ilyen jellegű támogatásának megvonása mintegy 8 milliárd forint megtakarítást eredményezne.
9. A cégautók adójának megfizettetése az átalányadózás alá eső vállalkozásokkal - Az átalányadózó vállalkozásoknak sem kell fizetniük a cégautók adóját. Ezt a támogatást az előző pontban említett indokok alapján szintén el kell törölni. Az így nyújtott támogatás megszüntetése mintegy 10 milliárd forintra megtakarítást hozhat.
10. A nagyobb értékű autók regisztrációs adójának emelése. - A regisztrációs adó bevezetésével a személygépkocsik nagy része olcsóbbá vált, mint korábban. (A Világgazdaság internetes változata épp néhány nappal ezelőtt adta hírül, hogy a regisztrációs adónak a korábbi fogyasztási adóhoz képest alacsonyabb mértékének "2,8 millió forintos fogyasztói ár körül már érezhető a hatása". (Ez a változás még inkább visszás a nagy értékű, illetve a luxusautók esetén.) Környezetvédelmi, szociális és gazdasági okok mellett ezért is indokolt ezen járművek részére a regisztrációs adó emelése. Amennyiben visszavonnák a nagyobb értékű személygépkocsik vásárlása ilyen jellegű - most bevezetett! - támogatását, az legalább 5 milliárd forint megtakarítást eredményezhet.
11. A Forma-1 Magyar Nagydíj közvetlen és közvetett támogatásának megszüntetése. - A rendezvénynek jelentős a környezetkárosító hatása. A jelentős mértékű közvetlen állami támogatás mellett a Forma-1 hatalmas rejtett támogatásokat is élvez (nem fizeti meg a környezeti károkat. mentesül a dohányreklám-tilalom alól stb.). Ezért az állami támogatásokat meg kell szüntetni és a rejtett támogatásokat is fel kell számolni. A közvetlen támogatás megszüntetésével a költségvetés mintegy 2,7 milliárd forintot takaríthat meg.
12. Az autópálya-építések támogatása utáni áfa-visszaigényelhetőség eltörlése. - Az utóbbi időszakban készült hazai és külföldi tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy az autópálya-építések rontják környezetünk állapotát és nemzetgazdaságunk versenyképességét, továbbá növelik a társadalmi feszültségeket. Az erre alapozó közlekedésfejlesztés az Európai Unió 2001-ben elfogadott új közlekedéspolitikája és az OECD állásfoglalása szerint is fenntarthatatlan. (Részletesebben ld. a 6. mellékletben!) Különösen visszás, hogy az autópálya-építésekre nyújtott állami támogatások után az áfa visszaigényelhető, miközben más területeken (például a vasútnak vagy az informatikai fejlesztéseknek nyújtott támogatás esetén) ilyen visszaigénylés nem lehetséges. Ez összeegyeztethetetlen a piacgazdaság elveivel, valamint "a teljesség, a részletesség, a valódiság, az egységesség, az áttekinthetőség és a nyilvánosság alapelvével", amit az államháztartási törvény megkövetel. Ennek, az alkotmányossági szempontból is megkérdőjelezhető támogatásnak a visszavonása 43 milliárd forint megtakarítással jár.
13. Az autópálya-építések támogatásának csökkentése - Az előző pontban megfogalmazottak alapján az autópálya-építések támogatásának jelentős csökkentését tartjuk indokoltnak, legalább 100 milliárd forint értékben.
14. Repülőtéri adó kivetése. - A légi közlekedés az egyik legsúlyosabban környezetszennyező közlekedési mód, ugyanakkor óriási rejtett és nyílt támogatásban részesül (ld. a 7. mellékletet!). Ráadásul a légi közlekedést a tehetősebb rétegek veszik igénybe, tehát a szociális indokok is a támogatás haladéktalan megszüntetését támasztják alá. Ennek egyik módja egy külön adó kivetése mindazon esetekre, amikor valaki a repülőtérre repülővel érkezik, illetve azt azzal elhagyja. Ily módon a légi közlekedés támogatása legalább 10 milliárd forinttal csökkenthető.
15. A repülőtér-fejlesztési támogatások megszüntetése. - A fent említett okok mellett a támogatás megszűntetését az is indokolja, hogy ugyanezt az összeget más tevékenységekbe fektetve jóval nagyobb nemzetgazdasági haszon érhető el. Egyes esetekben már eddig is előfordult, hogy az ilyen jellegű támogatás révén egy-egy külföldi turista több mint százezer forint támogatást kapott. Ezen támogatás leállításával legalább 3 milliárd forint takarítható meg.
16. A MALÉV privatizálása. - A MALÉV veszteségeit rendszeresen közpénzekből fedezik. (Legutóbb 10 milliárd forinttal ajándékozták meg az adófizetők.) Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, ami a MALÉV privatizációjával érhető el. (Az összeg meghatározására nem áll rendelkezésünkre elegendő adat. A megtakarítások nagyobbik része csak a későbbi években jelentkezik.)
17. A GKM előirányzatokból és a Munkaerőpiaci Alapból adható egyedi támogatások korlátozása. - Ezek az egyedi támogatások gyakran súlyosan környezetszennyező tevékenységeket segítenek elő. Többnyire gazdaságilag is értelmetlenek, hiszen az esetek nagy részében olyan beruházásokhoz adnak támogatást, amelyek e nélkül is megvalósulnának. (Ld. például a 8. mellékletet!) Sokszor a várt munkahelyteremtés sem valósul meg, legalábbis nemzetgazdasági szinten. (Például a bevásárlóközpontoknak nyújtott támogatások ott munkahelyet teremtenek, ugyanakkor esetenként még több munkahelyet szüntetnek meg a kisebb üzletekben.) Olyan esetről is tudunk, amikor a GKM egy munkahely létrehozására több mint 100 millió forint támogatást adott! Ezeknek a támogatásoknak a megszüntetésével az államháztartás hiánya legalább 10 milliárd Ft-tal csökkenthető.
18. A szénhidrogének és nem-szénhidrogén anyagok bányajáradékának emelése. - Jelenleg a kitermelők nem fizetik meg azt a kárt, amellyel nem megújuló nyersanyag-kincseink, pótolhatatlan természeti erőforrásaink kitermelésével okoznak. Ezen támogatás csökkentése céljából szükséges a bányajáradék emelése, ami a szénhidrogének esetén 20 milliárd, az építő- és kerámiaipari nyersanyagoknál 3 milliárd forinttal mérsékelheti az államháztartás hiányát.
19. A földvédelmi járulék emelése és kiterjesztése. - A földvédelmi járulék jelenleg olyan alacsony, hogy nem ösztönöz a termőföld, a zöldterületek megőrzésére. Ez szintén egy rejtett támogatás, ami hatalmas nemzetgazdasági károkat okoz, és rendkívül elterjedt korrupciós ügyleteknek is a táptalaja. Ez a támogatás elősegíti a települések terjeszkedését és a természeti értékek pusztulását, továbbá hatalmas többletköltségeket ró a társadalomra (óriási támogatásokkal, közpénzen kell új utakat, csatornát, iskolát, tömegközlekedést stb. biztosítani, miközben a meglévők kihasználtsága, hatékonysága romlik). Ezért a járulék mértékét sokszorosára kell emelni, és a mentességeket meg kell szüntetni. Ez az intézkedés azért is hasznos, mert a zöldmezős beruházások helyett a barnamezős (a felhagyott ipari és egyéb leromlott, zöldfelülettel nem fedett területen történő) beruházások megvalósítását is ösztönözné, ami nemzetgazdasági és környezetvédelmi szempontból is sokkal előnyösebb. Ennek a káros támogatásnak a megszüntetése első évben mintegy 50 milliárd forint, a későbbiekben évi több százmilliárd forint megtakarítást eredményezhet.
20. A lakástámogatások környezeti szempontú átalakítása. - A jelenlegi lakástámogatási hitelezési rendszer mindannyiunk pénzéből gyakran olyan lakásépítést támogat, amely szintén hozzájárul az előző pontban említett káros, a közpénzek jelentős pazarlásával járó folyamatokhoz. Ugyanakkor Magyarországon nincs mennyiségi lakáshiány, viszont rengeteg a leromlott, korszerűtlen lakás. A hitelezéssel azt kell elősegíteni, hogy ez utóbbiak kerüljenek felújításra, korszerűsítésére, illetve hogy - amennyiben célszerű - bontsák le ezeket, és helyükre építsenek újakat, ne pedig zöldterületekre. A javasolt módosítás elfogadása ezt ösztönözné. (Csupán Budapesten több kerületnyi lepusztult, ún. barnazónás terület található, amelyek kiválóan alkalmasak lakáscélú fejlesztésekre.) A kedvező változás elérése érdekében egyebek mellett az Szja. törvény 32. §-ának (6) bekezdését az alábbi pontokkal javasoljuk kiegészíteni:
    c) az (1) aa) és ab) alpontokban meghatározott lakás 2004. január 1-je után az építése területén termőföld megsemmisítésével vagy növényzet károsításával kerül megépítésre;
    d) az (1) aa) és ab) alpontokban meghatározott lakástól 500 méteren belül nincs olyan tömegközlekedési megállóhely, ahol csúcsidőben legalább 15 percenként megáll valamely tömegközlekedési járat;
    e) az (1) aa) és ab) alpontokban meghatározott lakás telke 2004. január 1-jén nincs ellátva folyóvízzel és biológiai szennyvíz-tisztitást biztosító csatorna-rákötési lehetőséggel, vagy ez utóbbival egyenértékű vagy ennél jobb megoldással, illetve a hatóság által engedélyezett természetközeli szennyvíztisztítással.
    Ennek a nemzetgazdaságilag káros támogatásnak a felszámolása elősegítené az előző pontban említett évi több százmilliárd forint megtakarítás elérését. Az első évben pedig legalább 20 milliárd forintra becsüljük az elérhető megtakarítás mértékét.
21. Pornó- és erőszaktartalmú termékek és szolgáltatások kulturális járulékának megfizettetése. - A televízióban, a mozikban, a videofilmeken és a nyomtatott művekben is rendkívül elszaporodott az erőszak és pornográfia megjelenítése, ami pénzben is kifejezhető, aggasztó mértékű károkat okoz az egész társadalomnak. Ezen termékek és szolgáltatások után a hatályos törvényi előírás szerint 25%-os járulékot kell befizetni, azonban a hiányos jogszabályok miatt ezt az APEH nem tudja végrehajtani. Ezért a jogszabályok pontosítása szükséges, ami legalább 5 milliárd forinttal csökkentheti az államháztartás hiányát.
22. NATO-kötelezettségek teljesítésére tervezett intézkedések elhalasztása. - Az ország védelmét, biztonságát sokkal inkább szolgálná a szociális feszültségek csökkentése, a humán szféra fejlesztése, valamint a környezeti veszélyek mérséklése, semmint a honvédelmi kiadások növelése. A NATO-nak adókedvezmények révén és egyéb módokon sokkal több pénzt adtunk és adunk, mint amennyit kimutatunk. Ezeket az összegeket pontosan ki kell mutatni, és a NATO-val el kell fogadtatni. Fontos szempont az is, hogy egy sor gazdaságilag fejlett NATO-tagország esetében 2002-ben a magyarországinál (1,8%) jóval alacsonyabb GDP-hányadot költöttek védelmi kiadásokra, így például Belgium 1,3%-ot; Kanada 1,1%-ot; Németország 1,5%-ot; Luxemburg 0,8%-ot ; Dánia 1,5%-ot (KSH Zsebkönyv 2002). Ráadásul a magyar GDP-ből a magas külföldi részarány miatt kisebb arányt lehet belföldi célra szétosztani, ezért igazságosabb lenne a GNI arányában történő kötelezettségvállalás, ahogy azt az EU-ban is teszik. "A közép-európaiak még mindig ellenállnak annak, hogy a kiadásaikat a lehetőségeikhez igazítsák. Keveset költenek az egészségügyi és oktatási rendszereikre, miközben odadobják a pénzt a politikailag befolyásos hadseregnek. A honvédelmi kiadásaik emelése katonailag értelmetlen. Gazdaságilag pedig őrültség." (A Business Central Europe című folyóirat 2000. októberi számának vezércikke) A támogatásnak a 2004. évre előirányzott - GDP-hez viszonyított - 1,9%-ról 1,8%-ra csökkentése 20 milliárd Ft megtakarítást eredményez.

 A fenti intézkedések megvalósításához - az ország egyik legnagyobb és legismertebb környezetvédő civil szervezeteként - felajánljuk segítségünket.

 Üdvözlettel:

Lukács András
elnök

 Mellékletek:

1. Összesítő táblázat a javasolt támogatáscsökkentésekről, megtakarításokról
2. Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetőségei - Ajánlások a 2004. évi állami költségvetéshez
3. A hatóságok leépítése több kárral jár, mint haszonnal
4. Gazdaságtalan-e a vasút?
5. A motorizációval összefüggő állami bevételek és kiadások
6. Gazdaságosak-e az autópályák? Ld. az 1. melléklet 266-277. oldalán!
 A légi közlekedés gazdaságtana
"Közúti járműcsere", avagy a közpénzek eltékozlása (http://www.lelegzet.hu/archivum/?2882

1. melléklet

A Levegő Munkacsoport javaslatai
államháztartási kiadáscsökkentésekre 2004-ben

* A teljes évre vetítve. A tényleges megtakarítás a bevezetés időpontjától függ.