A törvényjavaslat 1. §-át törölni javasoljuk.
Indokolás:
A földvédelmi járulék elengedése az említett célok esetén is tovább ösztönözne a termőföld beépítésére, ami önmagában is hozzájárulna a környezet állapotának romlásához, és így károsan hatna a lakosság egészségére. Ezért felmerül a kérdés, hogy a javaslat nem alkotmányellenes-e.
A törvényjavaslat nem pontosítja eléggé, hogy valójában milyen intézmények létesítése esetén lehet elengedni a járulékfizetést, így például – a törvényjavaslat indoklásban leírtakkal ellentétben – egy kisebb golfpálya vagy motorverseny-pálya létesítése is ide tartozhat, ami különösen káros a környezetre.
Nem bizonyított, hogy adott esetekben a földvédelmi járulék elengedése járulna-e hozzá a leghatékonyabban a lakosság egészségi állapotának javításához. Amikor a meglévő egészségügyi intézmények és sportlétesítmények súlyos anyagi gondokkal küszködnek, akkor nem valószínű, hogy az új létesítmények építéséhez nyújtandó ilyen jellegű pénzügyi kedvezmény szolgálná a legjobban a kívánt cél elérését.
A törvényjavaslat indoklásában szerepel, hogy “a vállalkozási és üzleti célú nagy területigényű beruházások e kedvezményre nem jogosultak”. Ez azonban magában a törvényjavaslatban nem szerepel. Egyébként a felsorolt intézmények (a sportlétesítmények különösképpen) a 2 hektárt meg nem haladó területeken is jelentős részben magántulajdonú vállalkozások formájában működnek.
Továbbá a “2 hektárt meg nem haladó” területi korlátozást könnyen ki lehet játszani. A törvényjavaslat ugyanis nem szabályozza, hogy ezzel a lehetőséggel összesen hányszor élhet az adott önkormányzat. Például az egy-egy alkalommal 2 hektárt meg nem haladó igénybevett területek egybefüggőek vagy majdnem egybefüggőek is lehetnek, és ilyen módon előfordulhat, hogy újabb és újabb 2 hektáros területekkel bővítik a létesítményt.
Igen sok településen vannak leromlott lakó-, illetve ipari területek (ún. barna zónák). A gazdasági szabályozóknak ezeknek a felújítását, újjáélesztését kellene ösztönözni. (Ezekre a területekre esetenként egészségügyi és sportlétesítmények is telepíthetők.) Ezért sem célszerű az olyan törvénymódosítás, amely ennek ellenkezőjére, vagyis a termőföld más célra történő fokozottabb igénybevételére ösztönöz.
A törvényjavaslat 2. §-át törölni javasoljuk.
Indoklás:
Az 1. § törlése esetén értelemszerűen törölni kell a 2. §-t is.
Ennek a §-nak a törlését az is indokolja, hogy a termőföld valószínűleg örökre megszűnik, így az egyéb célra történő hasznosítás esetén 15 év után is meg kellene fizetni a földvédelmi járulékot.
A törvényjavaslat 3. §-t javasoljuk módosítani:
Az Ftv. 1. számú melléklete 2. pontja az alábbiak szerint módosul:
2. Ha a termőföld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor az 1. pontban megállapított szorzót minőségi osztályonként [szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú] az ötödik minőségi osztályig nyolcezerrel, az öttől az első minőségi osztályig tizenhatezerrel [gyep, nádas, halastó esetén az ötödik minőségi osztályig kétezerrel, az öttől az első minőségi osztályig négyezerrel] növelni kell.
Indokolás
Mivel a termőföldet nem elsősorban mint termelési tényezőt kell figyelembe venni, hanem mint pótolhatatlan környezeti elemet, nem célszerű a járulékfizetést aszerint meghatározni, hogy az adott pillanatban éppen milyen művelési ágba tartozik. Egyébként ez a § világosan mutatja, hogy a korszerű földhasználati szempontok figyelembevételével mennyire elavult a hatályos földtörvény. (Mi van, ha például az EU szabályozások miatt a szőlőt amúgy is ki kell vágni, miközben a terület más szempontból rendkívül értékes lehet?)
Új §-ok beiktatása
Az Ftv. 1. számú melléklete 1. pontja az alábbiak szerint módosul:
“1. A termőföld és a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld más célú hasznosításáért nyolcadik minőségi osztály esetén az AK érték [négyezerszeres] harminckétezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként (a továbbiakban: járulék) fizetni.”
Az Ftv. 1. számú melléklete 5. pontja az alábbiak szerint módosul:
“5. A termőföld más célú időleges hasznosításáért a járulékot a minőségre tekintet nélkül az első évre vonatkozóan [ezres] nyolcezres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. A szorzót évente ötszázzal növelni kell mindaddig, amíg a terület eredeti állapotába helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe.”
Indokolás
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény – elődeihez hasonlóan – egyik legfontosabb nemzeti kincsünk, a termőföld elkótyavetyélésére ösztönöz, és nincs tekintettel az élő talaj szerepére ökológiai rendszerünkben. A föld ára töredéke az EU-országok árainak, ugyanakkor törvényeink gyakorlatilag szabad utat engednek a termőföld beépítésének és elhanyagolásának. Ennek tudható be, hogy az elmúlt 30 évben több mint 420 ezer hektár földet vontak ki a művelés alól, ami évenként 14 ezer hektár veszteségnek felel meg. Gyökeres, gyors változásra van szükség, amit nagymértékben elősegítene a földvédelmi járulék, a földvédelmi bírság és a talajvédelmi bírság emelése, valamint a földvédelmi járulék és a bírságok kiterjesztése.
A törvény által etalonnak tekintett 20 aranykorona nyolcadik minőségi osztályú föld (5. § 1. bekezdés és 1. számú melléklet 1. pont) 1999. évi áron hektáronként 80 ezer forint járulékot jelent, ami 1 év búzatermésének árával egyenlő! Tehát 1 év búzatermésével letudható 1 hektár föld beépítése. Szőlő esetében ötödik minőségi osztálynál a járulék 380 ezer Ft/ha, ami még el sem éri az egy évi termés értékét!
Az egy négyzetméterre jutó járulék termőföldnél 8–36 forint és még védett természeti területen sem haladja meg az 50 forintot. Építési telekként viszont 3 ezer–10 ezer forint négyzetméterenként az elérhető bevétel. A termőföld belterületbe vonása így négyszázszoros-ezerszeres haszonnal kecsegtet, mert az alacsony eladási árnak sincs visszatartó ereje.
Ha a termőföldet nem csupán termelési tényezőként fogjuk fel, hanem pótolhatatlan környezeti elemnek tekintjük, a földvédelmi járulékot jelentősen emelni kell. Ennek pedig tudományosan is alátámasztott módja a legalább nyolcszoros emelés.
Napjainkra a tudomány alapos feltáró munkát végzett, amelynek következtében már túljutottak azon az elavult szemléleten, hogy a földet csupán termelési tényezőként kezeljék. Várallyai György akadémikus, talajkutató a Magyar Tudomány 1997. decemberi számában összegezte a talaj funkcióival kapcsolatos nemzetközi tudományos megállapításokat. Összeállításából különös figyelmet érdemel, hogy a talaj
A földtörvény a régi gyakorlatot követve csak a termelési funkciót védi, ám nem vitás, hogy az összes tényezőt értékképző elemnek kell tekinteni!
A magyar termőföld irreálisan alacsony ára, amely egyetlen szempontot követ – nem tartható. A nyolcszoros szorzat egyenlőnek tekinti a többi elemet is, azaz feltételezi, hogy a többi tényező is legalább olyan értékű, mint a termelési tényező.
Fontos megjegyezni, hogy a termőföldet csupán termelési tényezőként tekintve is hibás a jelenlegi szabályozás. Semmi sem indokolja ugyanis, hogy csak egy évi búzatermés árát kelljen megfizetni és nem – mondjuk – 10 évi termését. Ez utóbbi esetben viszont – a többi felsorolt tényezőt is legalább ezzel egyenértékűnek tekintve – a földvédelmi járulékot nem nyolcszorosára, hanem nyolcvanszorosára kellene emelni! Fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy a tulajdonképpen az esetek többségében csak ilyen mértékű járulék lenne visszatartó erejű.
A járulék jelentős emelését a társadalmi igazságosság és a gazdasági ésszerűség is megköveteli. A jelenlegi rendkívül alacsony járulék ugyanis lehetővé teszi, hogy egyesek gyorsan és igen komoly mértékben növeljék vagyonukat anélkül, hogy ezzel a vagyongyarapodásukkal arányos ellenszolgáltatást nyújtanának a társadalom részére. A járulék számottevő emelése tehát – az indokok megfelelő kommunikációja esetén – széles körű társadalmi elismerést váltana ki.
Az Ftv. 3. § a) pontja az alábbiak szerint módosul:
3. §
a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település kül- és belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, , kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként vagy rekreációs és egyéb célú zöldterületként tartanak nyilván, illetve amelyet a gyakorlatban e törvény hatályba lépésekor ezen célok valamelyikére használnak;
Indokolás
A termőföld ugyanazokkal az értékekkel rendelkezik, akár kül-, akár belterületen található. Sőt, a belterületen fekvő termőföld a lakosság egészségi állapotára és közérzetére, a települési környezetre gyakorolt hatását tekintve sok esetben értékesebb a külterületen fekvőnél. Ezért semmiképp sem indokolt a kül- és belterületi termőföld megkülönböztetése, és különösen elfogadhatatlan, hogy ez a belterületen elhelyezkedő termőföld hátrányára történjen.
Az “illetve amelyet a gyakorlatban e törvény hatályba lépésekor ezen célok valamelyikére használnak” kiegészítés azt a célt szolgálja, hogy az önkormányzat által hivatalosan (azaz papíron!) építési, közlekedési, intézményi stb. övezetbe sorolt, ténylegesen azonban az e törvény hatályba lépésekor termőföldként létező terület a valóságnak megfelelően kerüljön számbavételre.
Az Ftv. 3. § f) pontja az alábbiak szerint módosul:
3. §
f) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: [a rendeltetésszerű
felhasználásig (az Országos Építésügyi Szabályzat szerinti építési telekké,
építési területté, illetőleg területté alakításig)] az a belterületi földrészlet,
amelyet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas, erdő művelési ágban vagy
halastóként vagy rekreációs és egyéb célú zöldterületként tartanak nyilván,
illetve amelyet a gyakorlatban e törvény hatályba lépésekor ezen célok valamelyikére
használnak;
Indokolás
A törölni javasolt rész alapján a törvény úgy is értelmezhető, hogy a “rendeltetésszerű felhasználás” nem a termőföld funkció, és ezért nem kell földvédelmi járulékot, illetve földvédelmi bírságot fizetni a felhasználási mód megváltoztatása esetén. A módosítás ezt küszöbölné ki.
Az Ftv. 3. § g) pontja az alábbiak szerint módosul:
g) termőföldvédelem: a termőföld mennyiségének védelme (a továbbiakban: földvédelem) és a termőföld minőségének védelme (a továbbiakban: talajvédelem), továbbá a földnek mint pótolhatatlan ökológiai és nemzeti kincsnek a védelme.
Indokolás
A javasolt kiegészítés révén felel meg a meghatározás a korszerű tudományos szemléletnek.
Az Ftv. 2. számú melléklete 1. a). pontja az alábbiak szerint módosul:
1. A földvédelmi bírság
a) az 55. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt esetekben a termőföld AK értéke [ezerszeres] nyolcezerszeres;
Az Ftv. 2. számú melléklete 2. pontja az alábbiak szerint módosul:
2. Az 55. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esetben a bírság összege
b) ha az állami ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág helyreállítása alól a kötelezett felmentést kapott, a termőföld eredeti művelési ága alapján megállapított AK érték [háromezerszeres] huszonnégyezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.
Indokolás:
A bírságnak elrettentő mértékűnek kell lennie, hiszen a célja a jogszabályellenes magatartás megelőzése. (Amennyiben a bírság nem ekkora mértékű, akkor adóként működik, ami ellentétes a jogalkotó céljával.) A bírság mértékének módosítása megfelel a földvédelmi járulék javasolt módosításával. Az emelés mértéke megfelel a földvédelmi járulék javasolt emelésének.
Az Ftv. 3. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:
A talajvédelmi bírság mértéke
Az összes kg érték a nyolcszorosára változik.
Indokolás:
A bírságnak elrettentő mértékűnek kell lennie, hiszen a célja a jogszabályellenes magatartás megelőzése. (Amennyiben a bírság nem ekkora mértékű, akkor adóként működik, ami ellentétes a jogalkotó céljával.) A bírság mértékének módosítása megfelel a földvédelmi járulék javasolt módosításával. Az emelés mértéke megfelel a földvédelmi járulék javasolt emelésének.
Budapest, 2001. május 16.