Wolfgang Rauh, VCÖ – Osztrák Közlekedési Klub vcoe@vcoe.at, www.vcoe.at

UTAK A KERÉKPÁROZÁSHOZ

Kerékpárosbarát települések kialakítása

(Budapest, 2001. 11. 30-án a kerékpározás biztonságával kapcsolatos konferencián elhangzott előadás vázlata)

A kerékpározás biztonságos!

Van egy német közmondás: „A félelem butít.” Ez jut az eszembe némely kerékpározó viselkedése, egyes szakszerűtlenül kialakított kerékpárút láttán. Egynéhány biciklista és a közlekedéstervezők szinte valamennyien olyan veszélyektől félnek, amilyenek nem is léteznek - legalább is nem olyan mértékben. Ez a túlzott félelem megakadályozza őket abban, hogy higgadtan gondolkozzanak a tényleges veszélyekről és a megoldásokról. Közvéleménykutatások szerint az emberek a kerékpározást tízszer veszélyesebbnek hiszik, mint a gyaloglást. Minden nagyobb osztrák városban (Bécs, Innsbruck, Salzburg, Linz, Graz) azonos felmérést végeztek a kilencvenes években. A kapott adatokból tudjuk, hogy a megtett kilométerekre vetítve a súlyos és halálos gyalogos balesetek száma kétszer annyi, mint a kerékpárosoké. Mondhatják persze, hogy az ember gyalog kevesebbet megy. Ha azonban nem a hosszat, hanem az utazások számát hasonlítjuk össze, akkor ugyanannyi a baleset kockázata gyalog, mint kerékpárral. Ha pedig a kerékpáros baleset kockázatát az autózással hasonlítják össze, akkor a halálos baleset kockázata az autónál négyszeres. Autóval nyilván jóval hosszabban utazunk a településeken kívüli veszélyes utakon. Ha tehát a sisakot a kockázat nagysága szerint kellene hordanunk, akkor nemcsak a kerékpárosoknak, hanem az autósoknak és gyalogosoknak is sisakot kellene viselniük.

A településen belüli kerékpárutak nem biztonságosak!

Sokan kérdezik, nem segítenénk-e a településükön kerékpárutat kialakítani, tudván, hogy az Osztrák Közlekedési Klub a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban információkkal szolgál. Nagyon erős a tévhit, hogy a kerékpárutak biztonságosabbak, mint a normál városi úttestek. Ezért azután nálunk is és valószínűleg Önöknél is milliókat költenek évente városi kerékpárutak kiépítésére. Településen kívül vitathatatlanul jobb az elkülönített kerékpárút, és sokkal biztonságosabb. Ezzel szemben az úttest mentén futó kerékpárút településen belül szinte mindig veszélyesebb, mint az úttest. Ennek az oka mindenek előtt az, hogy településen belül sok a kereszteződés, és itt a kerékpárosok rossz helyzetbe kerülnek. Kinek jutna eszébe egy jobbra kanyarodó autóhoz képest jobbra sorolni akkor, ha egyenesen kíván továbbhaladni? A kerékpárutak viszont legtöbbször ilyen abszurd helyzetre vannak kialakítva. Egy svéd vizsgálat szerint, ha a közlekedéstervezők nem tesznek semmit a vázolt veszély elkerülésére (például a kanyarodó gépkocsiknak leágazást alakítanak ki), három és félszer akkora a balesetveszély, mintha a kerékpáros az úttesten haladna. Közel háromszoros a balesetveszély akkor is, ha a biciklista nem az úttestről akarna balra kanyarodni, hanem a kerékpárútról. Különösen veszélyes, ha a kerékpárút csak az úttest baloldalán fut végig. Ilyen esetben az egyenesen továbbhaladni szándékozó kerékpáros kockázata 12-szeres. Hasonló megállapításokat tettek német kutatók is. Az ingatlanokról kihajtó vagy oda bekanyarodó autók nagyon veszélyesek, mert a vezető a többi jármű takarásában nem veszi észre a biciklistát. Összességében a balesetveszély 1 millió kerékpárral megtett kilométerre vetítve 2,5-3-szor nagyobb a kerékpárúton közlekedőknél, mint a normál városi úttesteken. Csak igen nagy forgalmú városi közutak esetében érdemes különválasztani a kerékpárutat. A módszerek az Utak a kerékpározáshoz c. magyarra fordított kiadásunkban találhatók.

Hogyan csináljunk kedvet a biztonságos kerékpározáshoz?

Nem kerékpárutakban, hanem megoldandó problémákban kell gondolkodnunk. A kedvcsináláshoz először megkérdeztük az embereket, mi szerint választják meg a közlekedési módokat? (Messze az első helyen az időmegtakarítás áll. A biztonságot még fele annyiszor sem említették, és az utolsó helyen állt a kényelem. A felmérés szerint tehát városokban a kerékpározás versenyképes alternatíva. Mivel a dugók elkerülhetők és elmaradnak a parkolási gondok, 4 kilométeren belül a kerékpár városokban a leggyorsabb közlekedési eszköz – ajtótól ajtóig számítva. Mivel az időtényező a legfontosabb a kerékpározásnál, a közlekedéstervezőknek mindent el kell követni azért, hogy gyorsan, problémamentesen tudjanak haladni.

·         Egy kerékpárbarát településen az egész úthálózat minden irányban szabad a kerékpározásra. A kerékpározást csak az autópályán és az autóutakon kell megtiltani, semmi sem indokolja, hogy települési főutakon is tiltsák.
·         Az autók számára kötelező egyirányú utak, bekanyarodási tilalmak ne vonatkozzanak a kerékpárosokra. Ausztriában több olyan város van, ahol a kerékpárosokra az előbbi szabályok nem vonatkoznak, és a kerékpárosok a sétálóutcát is keresztezhetik.
·         A közlekedési lámpák a kerékpárosokat az autókkal együtt engedjék át, és ne a gyalogosokkal, mert így gyorsabb haladás biztosítható számukra.
·         Többlet összeköttetésekkel le lehet rövidíteni egyes útszakaszokat. Egy új híd, gyalogos aluljáró, amelyet kerékpárosok is használhatnak, az autópályák, vasúti sínek, folyók okozta természetes akadályok leküzdésében segíthetnek.

Mivel tehető biztonságosabbá a kerékpározás?

Tudomásul kell venni, hogy a kerékpár közlekedési eszköz. A közúti forgalomban elkerülhetetlen a közlekedési eszközök konfliktusa. A különböző sebességekből adódó konfliktusok is természetesek. Ilyenek például a fékezésből, jobbra illetve balra kanyarodásból, váratlan megállásból, parkolásból származó konfliktusok, semmiben sem különbözve más járművek közötti problémáktól. A baleset elkerülhető, ha a helyzet jól átlátható és kiszámítható. Világos és kiszámítható a közlekedési helyzet, ha a résztvevő kerékpárosok – gyerekek, fiatalok és felnőttek betartják a szabályokat az úttesten haladáskor. Az iskolai közlekedési oktatásokon világossá kell tenni a gyerekek előtt, hogy csak akkor lehet a baleseteket elkerülni, ha ők is ugyanúgy betartják a KRESZ előírásait, mint a közlekedésben résztvevő autósok. Jelezzék egyértelműen a szándékaikat. A biztonsági intézkedések, jelzések le vannak írva az „Utak a kerékpározáshoz” c. könyvben.

·         Kerékpáros kitérő, ott, ahol a főút jobbra kanyarodik, és a mellékút egyenesen folytatódik.
·         A kerékpárosok várakozási helye lámpás kereszteződésben.
·         A minősített jobbra kanyarodó sáv a jobbra kanyarodóknak az egyenesen haladni szándékozó kerékpárosok védelmére.
·         A kikerülés jelzése, amely a kanyarodókat és az egyenesen továbbhaladókat elválasztja.
·         Megfelelő útszélesség. 

A kerékpárosok magukat is járművel közlekedőknek tartják

A megkérdezetteknek 11%-a jelentette ki, hogy ő csak a járdán szeretne kerékpározni.

A balra kanyarodás nehéz manőver. Itt lehet jól látni, hogy a kerékpáros valóban egyenrangú félnek tekinti-e magát a közlekedésben. A megkérdezésnél csak 14% nyilatkozta, hogy gyalogos módjára kanyarodik, 86% az autósokkal azonosan.

Minél többen kerékpároznak, annál nagyobb lesz a biztonságuk

A VCÖ nemzetközi adatok összehasonlításával kimutatta, hogy azok a városok veszélyesek, ahol kevés a kerékpáros. Ha sokan kerékpároznak, a közlekedésben résztvevők megtanulják a veszélyes helyzeteket kezelni. Különösen feltűnő volt ez Bécs esetében. 1983 óta 1%-ról 4%-ra nőtt a kerékpározók száma, anélkül, hogy a balesetek érdemben növekedtek volna. Ez egyre több embert ösztönöz arra, hogy kerékpározzon. A kerékpározás biztonságát kell hangsúlyozni ahhoz, hogy beinduljon ez a növekedés. Detmoldban egy éves kampányt indítottak a kerékpározásért. Rendezvényeken, a médiában hangsúlyozták a kerékpározás előnyeit és a kerékpározók száma megháromszorozódott. Mindez nem a gyalogos utak számának csökkenését jelentette. Miután abbahagyták a kampányt, a kerékpározók száma érdemben nem emelkedett, és ugyanakkor nőtt az autózások száma.

Ez az eset is mutatja, hogy a műszaki beavatkozások önmagukban nem növelik lényegesen a kerékpározók számát. Csináljunk kedvet a kerékpározáshoz, propagáljuk folyamatosan! Erre leginkább az iskolák megfelelőek. A kerékpározók száma elsősorban a lakosság kerékpározásról alkotott képétől függ.

Az UTAK A KERÉKPÁROZÁSHOZ c. könyv a KEROSZ Budapest, V. Vadász u. 29. alatt igényelhető, vagy levélben a bringa@kerosz.hu címen.