Az alábbiakban összesítjük azokat a bevételi (57. táblázat) és kiadási (58. táblázat) különbségeket, amelyek megvalósultak volna, ha az Országgyűlés ajánlásaink szerint módosította volna az 1999. évi költségvetési törvényjavaslatot.
A közszolgálati szféra (közalkalmazottak és köztisztviselők) reálbérének olyan szintentartása szükséges, amely nem a létszámcsökkentésből teremti meg a bérnövekedés feltételeit. Az EU-ba történő belépésünk folyamata hatékony államigazgatást követel meg, ezért a romboló leépítés elfogadhatatlan. A bérek szintentartásához 247 milliárd Ft bruttó bértömeg szükséges, amely közvetlenül 119 milliárd Ft tb-járulékot és szja-t tartalmaz. Természetesen ebből további több 10 milliárd Ft egyéb államháztartási bevétel is keletkezik, azonban ezeket itt nem vesszük számításba (ez tulajdonképpen a költségvetés "rejtett" tartalékát képezheti).
A bevételi tételek utolsó sorában számszerűsítettük azt a kedvezőbb gazdasági légkört, amely a javaslataink nagyobb részének elfogadása esetén az egész nemzetgazdaságban multiplikatív hatásaként kialakul. Például a foglalkoztatottság növekedése pótlólagos keresletet támaszt, az adóbehajtás szigorítása hatására növekszik a befizetési hajlandóság, a környezet állapotának és a lakosság egészségének javulása emeli a társadalmi hatékonyságot, a nemzetközi versenyképességet, javítja az ország arculatát és vonzerejét stb. Ennek a hatása feltehetően jóval nagyobb, mint az említett sorban leírt 100 milliárd forint, azonban a számszerűsítés nehézségei miatt első lépésben csak ennyit jelöltünk meg.
Külön kiemelendő, hogy amennyiben megvalósulnak a javasolt többletbevételek és -kiadások, akkor társfinanszírozásként az EU-tól több tíz milliárd Ft forrás vonható be.
57. táblázat
Javasolt többletbevételek, ill. kiadáscsökkentések
az 1999. évi költségvetési törvényhez képest
(Összesítő táblázat)
Megnevezés |
Többletbevétel milliárd Ft |
Üzemanyagok jövedéki adójának emelése |
100,0 |
Gépjárművek tankjában behozott üzemanyag adója |
10,0 |
Gépjárműadó emelése |
30,0 |
Külföldi kiküldetések napidíjának egységesítése |
3,0 |
Személygépkocsi-költségelszámolás szigorítása |
20,0 |
Új személygépkocsik fogyasztási adójának emelése |
15,0 |
PB-gáz jövedéki adója |
20,0 |
Légi közlekedésből többletbevétel |
10,0 |
Vezetékes energiahordozók áfájának emelése (nettó bevétel) |
60,0 |
Atomenergia befizetései |
9,7 |
Műtrágyák, gyomirtók stb. áfájának emelése (nettó bevétel) |
3,0 |
Környezetterhelési díj |
12,5 |
Termékdíjak emelése és kiterjesztése |
5,0 |
Bányajáradék emelése |
10 |
KKKSZ-díjból elvonás |
4,5 |
Veszélyes hulladék bírságának emelése |
2,0 |
A földvédelmi járulék és földvédelmi bírság emelése |
1,0 |
Radó-féle módszer kötelezővé tétele |
2,0 |
Élvezeti cikkek jövedéki adójának emelése |
30,0 |
Luxus fogyasztási adók |
10,0 |
Kulturális járulék emelések |
17,0 |
Közvetítői kereskedelem költségeinek felszámítása |
10,0 |
Utasforgalomban behozott termékekre vámok, adók megfizettetése |
15,0 |
Vámkedvezmények szűkítése |
10,0 |
Embargó ellentételeztetése |
100,0 |
M3-as autópálya-építés támogatásának megszüntetése |
3,8 |
Fekete gazdaság visszaszorítása |
40,0 |
Külföldi nagyvállalatoknak nyújtott támogatások, kedvezmények csökkentése |
10,0 |
Államadósság kamatkiadásainak csökkentése |
100,0 |
Közszolgálati szféra (közalkalmazottak, köztisztviselők) reálbérének szintentartásának többlet tb- és szja-bevétele |
119,0 |
További intézkedések, illetve a fentiek multiplikatív hatásai |
100,0 |
Bevételek összesen |
882,5 |
58. táblázat
Javasolt többletkiadások, ill. bevételcsökkentések
az 1999. évi költségvetési törvényhez képest
(Összesítő táblázat)
Megnevezés |
Többletkiadás milliárd Ft |
Társadalombiztosítási járulék csökkentése |
457,5 |
Közszolgálati szféra (közalkalmazottak, köztisztviselők) reálbérének szintentartása |
247,0 |
PB-gáz kompenzáció |
4,0 |
Energiakompenzáció, energiaracionalizálás |
30,0 |
Környezetvédelmi tevékenységek |
23,0 |
Válságövezetek támogatása (energiaracionalizással) |
2,0 |
Tömegközlekedés |
10,0 |
Vasúti közlekedés fejlesztése |
8,0 |
Vasúti refakció Kelet-Magyarország támogatására |
1,5 |
Kis- és középvállalkozások támogatása |
10,0 |
Veszélyes hulladék felszámolása |
2,0 |
Gyógyszergyártási K+F |
2,0 |
Gyógyturizmus fejlesztése |
2,0 |
A fekete gazdaság visszaszorítására támogatások (VPOP, rendőrség) |
10,0 |
Társadalmi célú kommunikáció |
24,0 |
MTA kutatások |
5,0 |
Bányarehabilitáció |
10,0 |
KKKSZ-díj visszajuttatása környezetvédelmi célra |
4,5 |
Nonprofit szféra támogatása |
20,0 |
Embargó kárpótlási hitelkeret |
10,0 |
Kiadások összesen |
882,5 |
Amint az 57. és 58. táblázatból is látható, költségvetési javaslataink úgy kívánják erősíteni az ország versenyképességét, javítani az oktatás, a közművelődés, az egészségügy, a tudományos kutatás helyzetét és a környezet állapotát, valamint visszaszorítani a fekete gazdaságot és a bűnözést, hogy összességében nem növelik sem a központi költségvetés, sem a lakosság, sem a vállalkozások terheit.