D.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK
Az alábbiakban javasolt intézkedések elsősorban a fekete gazdaság visszaszorítását célozzák, sok esetben azonban egyúttal hozzájárulnak a környezetszennyezés mérsékléséhez és az életkörülmények javulásához is.
Itt említjük meg, hogy az adószerkezet általunk javasolt átalakítása egyéb kedvező hatásain túlmenően jelentősen segíti egyben a fekete gazdaság visszaszorítását is. A fogyasztáshoz kapcsolt adók ugyanis jóval könnyebben beszedhetők, mint a béreket terhelő szja és tb járulék. Különösen igaz ez az energiahordozókra (beleértve az üzemanyagokat is), ahol viszonylag kis számú adózót kell csak ellenőrizni. Tehát a eddigi adószerkezet fenntartása nemcsak a gazdasági szerkezetváltozást akadályozza, hanem a fekete gazdaság nyílt támogatásaként is értékelhető.
A kormány komoly szándékát és tetteit a fekete gazdaság területén csak a költségvetésbe számszerűen beállított bevétel nagysága jelezheti. Ha a költségvetési törvényben nincs tételesen meghatározott többletbevétel a fekete gazdaság megadóztatásából, akkor a szándékot sajnos komolytalannak kell minősíteni, és ez sajnos a fekete gazdaság közvetett támogatásaként is értékelhető. Ezért örömmel üdvözöljük, hogy a korábbi évekkel szemben az 1999. évi költségvetés több tíz milliárd forintnyi ilyen jellegű bevétellel számol.
A fekete gazdaság és a bűnözés visszaszorításának egyik leghatékonyabb eszköze, ha az erre szakosodott meglévő intézmények érdekeltségét javítjuk.
A VPOP érdekeltségének megteremtésének több célt érhetünk el egyidejűleg. Egyrészt ez elősegítené a hazai gazdaság WTO-konform védelmét. Másrészt csökkennek a költségvetés nettó kiadásai azáltal, hogy a külföldi importtal fizettetjük meg a vámszervek tisztességes bérezését és korszerű munkahelyi körülményeinek megteremtését. Így 15–20 milliárd Ft többletbevétel biztosítható arra, hogy a VPOP szervezetét érdekeltségi alapra helyezzük. Ugyanakkor teljes egészében felszabadulna az az összeg, amelyet jelenleg a költségvetés közvetlenül fordít a VPOP-re (9 milliárd Ft, amit ezentúl más célra lehet majd fordítani).
A VPOP-nál a jelenlegi bérek átlagosan 50–100%-kal növelhetők és növelendők. Természetesen ennek teljes kihatását az importnak kell megfizetnie. Ezzel nem szabad takarékoskodni, mivel minden itt elköltött forint az import versenyképességét csökkenti, és ezzel a hazai gazdaság védelmét erősíti. Mivel a magyar vámosok bérszintje még ekkor is jelentősen elmarad majd a nyugat-európaitól, nem indokolt, hogy ezeket az intézkedéseket más országok diszkriminációként kezeljék.
A fekete gazdaság elleni harcban egy rendkívül hatékony és kellően érdekelt szervezet áll majd így rendelkezésre, ami évente legalább 40 milliárd Ft többletbevételt eredményezhet. (Ld. még a 2. mellékletet!)
Hasonló módon lehetne átalakítani és fejleszteni az APEH szervezetét, a rendőrséget, a külkereskedelmi engedélyezést, a környezetvédelmi felügyelőségeket, az egészségügyi hatósági intézményeket, és a fogyasztói érdekvédelmi intézményeket.
Ezzel az átszervezéssel az államigazgatás költségvetésből történő finanszírozását mérsékelni lehet, és egyúttal érdemi modernizációt hajthatnánk végre.
Ezen szervezetek vezetői és állománya az ilyen jellegű átszervezésben érdekelt lesz, ezért ez gyorsan végrehajtható. (Ezen átszervezés költségvetési haszna kettős: egyrészt mérsékli a költségvetésből történő finanszírozásokat, másrészt pedig a fekete gazdaság elleni fellépés hatékonyságának növekedése következtében ennél jóval nagyobb összeg behajtására képes, sőt ezektől várható a törvényellenes tevékenységek jelentős visszaszorítása. Ily módon évi mintegy 100 milliárd Ft többletbevételt jelentő csomagot lehetne megvalósítani.)
Társadalombiztosítás, a VPOP és az APEH kinnlevőségeinek összege közel 800 milliárd Ft. Az előzőekben vázolt intézkedésekkel megelőzhető lenne ennek további halmozása, és a hátralékból legalább 100 milliárd Ft-ot lehetne behajtani 1998-ban. Ezen összeg be nem fizetése a vállalkozók részéről súlyos adócsalást is jelent. Ennek be nem hajtása viszont a fekete gazdaság állami támogatásával egyenértékű. Ezen összegből (amely folyó áron számolva 1500 milliárd Ft-ot tehet ki), az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a társadalom más fontos területeit lényegesen javíthattuk volna, ehelyett ez az összeg a kevesek fogyasztására, ezen belül a felesleges import (fogyasztás, nem pedig beruházás) finanszírozására folyt el.
5.2. Az áfa beszedésének javítása az érdekeltség növelésével
A számos európai országban már alkalmazott módszerek bevezetése elősegítené az állami adóbevételek növelését, a fekete gazdaság visszaszorítását.
A legális szektort fel kell használni arra, hogy beszedjék az áfát és az egyéb adókat a nem regisztrált kereskedőktől, valamint egyéb vevőktől. Más – főleg nyugati – országokban az illegális szektortól történő adóbeszedést úgy segítik elő, hogy a legális értékesítők visszatartják az adót. Ezen tapasztalatok alapján elvileg a bevételeket a GDP 2%-át (130 milliárd Ft-ot) meghaladó mértékben lehetne beszedni. Ezen módszer kidolgozásával és az 2000. évtől történő bevezetésével mintegy 20 milliárd Ft többletbevétel biztosítható. (A kormány által javasolt módszernél ez szigorúbb és átfogóbb megoldást jelentene.)
5.3. Egyéb intézkedések az államigazgatásban előforduló
korrupció megakadályozására
Az általunk fentebb javasolt intézkedések (pl. a tb-járulék csökkentése) egyrészt érdekeltebbé teszik a vállalkozókat a fekete és szürke gazdaság legalizálásában, másrészt az ellenőrzések szigorításával, a jogszabályok egyértelműbbé tételével és a büntetések mértékének emelésével is csökken a fekete gazdaság mozgástere. A magyar társadalomban fejlődése érdekében ugyanakkor hatékony intézkedéseket kell tenni az államigazgatásban történő korrupció megfékezésére. Az államigazgatásban intézkedéseket kell végrehajtani végre a korrupció, összefonódások, összeférhetetlenségek kiszűrése céljából. Ezért különösen üdvözlendő a Kormánynak az a terve, hogy egy éven belül korrupcióellenes törvénycsomagot nyújt be az Országgyűlésnek (Népszabadság, 1999. január 12.). Javasoljuk, hogy ezeknek a jogszabályoknak a megalkotásánál vegyék figyelembe a Transparency International ajánlásait. A jogszabályoknak tartalmaznia kellene többek között az alábbiakat is.
Úgy véljük, hogy a Kormánynak az eddigieknél sokkal szigorúbb gyakorlatot kellene folytatni e tekintetben
Rendkívül kedvezőtlennek tartjuk, hogy az államháztartási törvény (Áht.) olyan módosításaira is sor került, amelyek jelentősen rontják az államháztartás áttekinthetőségét, ellenőrizhetőségét. Ez gyökeres ellentétben van azzal, amit a Kormány indokként hozott fel például az elkülönített állami alapok megszüntetésére. Idézünk az Állami Számvevőszék T/321/1. számú véleményéből:
"Az Áht. 16. §-át a törvény hatályon kívül helyezi. A rendes és rendkívüli bevételek, kiadások különválasztásának megszüntetésével csökken a költségvetési előirányzatok indokoltságának, a következő évekre való kihatásának megítélhetősége.
Az Áht. 18/C. § (10) bekezdésének módosítása a jelenleg hatályos rendelkezés szövegéből elhagyni javasolja az adatszolgáltatási kötelezettséget. A rendszer zártsága indokolja ennek további fenntartását.
Az Áht. 23. §-ának tervezett módosítása megítélésünk szerint nincs összhangban a 24. § (1) bekezdésben foglaltakkal, amely továbbra is kiemelt előirányzatként kezeli a felhalmozási kiadásokon belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások előirányzatait. Az előirányzatok bontásának megszüntetésével kevesebb információ áll rendelkezésre a beruházásokról.
Az Áht. 27. és 30. §-ának hatályon kívül helyezése szűkíti az Országgyűlés döntési jogosultságát a költségvetés előirányzatainak megállapításában, illetve a költségvetés egyenlegével kapcsolatos kérdésekben. Ez a megoldás a költségvetési gazdálkodás egyik legfontosabb alapszabályának elhagyását jelenti."
Szorgalmazzuk az Áht. olyan jellegű (vissza)módosítását, ami elősegíti az államháztartás átláthatóságát, a gazdálkodás hatékonyságának javítását.
A fekete gazdaság, a bűnözés és a környezetszennyezés csökkentése érdekében elengedhetetlen annak előírása, hogy a vállalkozó csak olyan tevékenységre vállalkozzon, amelynek környezeti, egészségi kockázatainak fedezésére megfelelő vagyonnal vagy biztosítással rendelkezik. (Ennek mértékét minden konkrét esetben a környezetvédelmi hatóságnak kell meghatároznia.) Egy ilyen intézkedés évente több száz millió Ft kiadáscsökkentést jelentene a költségvetés számára, hiszen jelenleg gyakori az az eset, hogy a környezetszennyezésben, illetve egészségkárosításban vétkes vállalkozó nem rendelkezik a szükséges összeggel az általa okozott kár felszámolására, s így azt az adófizetők pénzéből kell elvégezni. (Tulajdonképpen a társadalom részére ez évi több milliárd Ft veszteséget jelent, mivel a költségvetés a károknak csak kis részét téríti meg, illetve számolja fel.)
A vonatkozó koncepciót a Környezetvédelmi Minisztérium már elkészítette, sürgető feladat ennek jogszabályi megfogalmazása és hatályba léptetése.
Ehhez a témakörhöz tartozik, hogy új üzemanyagtöltő állomások létesítésének egy része pénzmosást fed vagy az üzemanyag-kereskedéssel történő visszaélésekhez kapcsolódik. Ezen felül gyakran komolyan veszélyezteti a környezetet és a lakosság egészségét. A régi kutak megfelelő felszámolására, az ott okozott környezeti kár elhárítására gyakran nem jut pénz vagy azt közpénzekből kell fedezni. Ezért javasoljuk, hogy csak azzal a feltétellel adjanak ki építési engedélyt új üzemanyagtöltő állomás létesítésére, ha a vállalkozó előre leteszi a kút felszámolásának árát is.
5.5. Betétdíjak kötelezővé és általánossá tétele
A Környezetvédelmi Minisztériumban már folyik a betétdíj-rendszerre vonatkozó koncepció kidolgozása. A betétdíjak meghatározott termékekre történő bevezetése
Az itt létrejövő inflációmérséklő hatás megkönnyíti az egyéb termékdíjak emelését.
5.6. A bírságok mértékének emelése
A bírságok mértéke ma már gyakran elmarad attól a szinttől, amely visszatartó hatású lenne, sőt gyakran még ösztönöz is a szabályok megsértésére. Ezért mielőbb szükség van a bírságok mértékének számottevő emelésére, különös tekintettel a környezet- és természetvédelemmel, valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos bírságokra, illetve a földvédelmi és a talajvédelmi bírságra. A szabálysértésről szóló törvény felülvizsgálata folyamatban van, így ehhez kapcsolódóan minden fajta bírságot át kell tekinteni és a szükséges mértékben megemelni.
A bírságok és egyéb büntetések mértékét haladéktalanul úgy kell megállapítani, hogy az arányban legyen az elkövetett jogszabályellenes cselekedettel, azaz valóban visszatartó erejű legyen. A jelenlegi előírások és gyakorlat tulajdonképpen sok esetben a fekete gazdaság és a bűnözés ösztönzését jelentik Például a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség legfeljebb 30 ezer Ft bírságot vethet ki akkor, amikor több millió Ft értékű rossz minőségű üzemanyagot talál egy benzinkútnál. Vagy például a Balatontól történő magáncélú területrablás bírsága kb. 50 ezer Ft, miközben a kisajátított terület értéke elérheti a 10 millió Ft-ot.