3. MELLÉKLET
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény – elődeihez hasonlóan – egyik legfontosabb nemzeti kincsünk, a termőföld elkótyavetyélésére ösztönöz, és nincs tekintettel az élő talaj szerepére ökológiai rendszerünkben. A föld ára töredéke az EU-országok árainak, ugyanakkor törvényeink gyakorlatilag szabad utat engednek a termőföld beépítésének és elhanyagolásának. Ennek tudható be, hogy az elmúlt 30 évben 420 ezer hektár földet vontak ki a művelés alól, ami évenként 14 ezer hektár veszteségnek felel meg. Gyökeres, gyors változásra van szükség, amit nagymértékben elősegíthetne
A termőföldről szóló törvény által etalonnak tekintett 20 aranykorona nyolcadik minőségi osztályú föld (5. § 1. bekezdés és 1. számú melléklet 1. pont) hektáronként 80 ezer forint járulékot jelent, ami 1 év búzatermésének árával egyenlő! Tehát 1 év búzatermésével letudható 1 hektár föld beépítése. Szőlő esetében ötödik minőségi osztálynál a járulék 380 ezer Ft/ha, ami még el sem éri az egy évi termés értékét!
Az egy négyzetméterre jutó járulék termőföldnél 8–36 forint és még védett természeti területen sem haladja meg az 50 forintot. Építési telekként viszont 3 ezer–10 ezer forint négyzetméterenként a realizálható bevétel. A termőföld belterületbe vonása így négyszázszoros-ezerszeres haszonnal kecsegtet, mert az alacsony eladási árnak sincs visszatartó ereje.
Ha a termőföldet nem csupán termelési tényezőként fogjuk fel, hanem pótolhatatlan környezeti elemnek tekintjük, a földvédelmi járulékot emelni kell. Ennek pedig tudományosan is alátámasztott módja a hétszeres emelés, így ezt vezettem át a törvény megfelelő pontjain.
Miért javasoljuk hétszeresére emelni a földvédelmi járulékot?
Most lezáruló századunkban a tudományos világ figyelme egyre inkább az élet alapját képező fotoszintézis felé fordult. Főleg a felhasználást és a folyamat produktumát vizsgálták, amelyhez első lépésként a tényezők molekulatömegeit vázolták fel.
Leegyszerűsítve:
288,06(6CO2) + 216,01(12H2O) + 2828 ´ 103 J =
= 168,06(C6H12O6) + 108,048(12H2O) + 192,00(6O2)
Ebből következően 1 kg primér növényi szénhidrát mennyiségére vonatkoztatva:
1,071403(CO2) + 1,25319(H2O) + 11849´ 103J =
= 1,000000(C6H12O6) + 0,59982(H2O) + 1,18530(O2)
Azaz 1 kg primér növényi szénhidrát keletkezése mellett felszabadul 599 gramm víz és 1,18 kilogramm oxigén.
A mellékelt két táblázatból az is kiderül, hogy vegetációs típusonként évente és hektáronként mennyi primér szárazanyag termelődik. (A táblázatok forrása Ghimessy László: “Tájpontenciál” című 1994-ben megjelent könyve.)
Ha a szárazanyagot 1,18-cal beszorozzuk, a felszabadított oxigénhez jutunk el, ha a szorzószám 1,07, akkor a felhasznált szén-dioxid adatait kapjuk meg. Szántóföld esetén 1 hektár/évi 7,7 tonna O2-t termel, és 6,9 tonna CO2-t köt le. (Az oxigéntermelés egyébként legelőn és parlagterületen évi 5,9 tonna, bozótos területen 7,1 tonna, míg vízfelületen 5,7 tonna.) A szén-dioxid a légkört jelentősebben befolyásoló tényező, az oxigén inkább népszerű megközelítési forma. A légkörben ugyanis 600-szor kevesebb szén-dioxid található, mint oxigén, így az előbbi arányát az emberi tevékenység sokkal inkább befolyásolja. Ugyanakkor a szén-dioxid rendkívül fontos és érzékeny szabályozási szerepet tölt be bolygónk légkörében.
Napjainkra a hazai tudomány is alaposabb feltáró munkát végzett, amelynek következtében már túljutottak azon az elavult szemléleten, hogy a földet csupán termelési tényezőként kezeljék. Várallyai György talajkutató, a mezőgazdasági tudományok doktora a Magyar Tudomány 1997. decemberi számában elemezte a talaj funkcióit. Összeállításából különös figyelmet érdemel, hogy a talaj:
E hét tényezőn kívül a szerző még felsorol néhány egyéb tényezőt is, mint pufferkapacitást a stresszhatások kiegyenlítésében, valamint természetes detoxikáló szűrőrendszert, végül pedig mint a régészeti ritkaságok megőrzésének közegét.
A földtörvény a régi gyakorlatot követve csak a termelési funkciót védi, ám nem vitás, hogy az összes tényezőt értékképző elemnek kell tekinteni!
A magyar termőföld irreálisan alacsony ára, amely egyetlen szempontot követ – nem tartható. A hétszeres szorzat egyenlőnek tekinti a többi elemet is. (Ezekből fentebb csak az asszimilációs folyamatot elemeztem, mint az egyik alapvető környezeti tényezőt.)
Felmerülhet, hogy 1 évi termés helyett 8-10 év legyen a földvédelmi járulék alapja, ami összegét tekintve elfogadható, szemléletében viszont nem, mert megint a termésmennyiség felől közelítene, és nem az ökológiai érték oldaláról.
A hétszeres szorzat vonatkozik a földvédelmi bírságra, és a nagyon elhanyagolt talajvédelem területén felemelendő bírságra is.
A felemelt bírságok a 33/1977. évi természetvédelmi bírságot megállapító kormányrendelet összegkereteit fenyegetik, ezért utóbbiakat az alapbírság tekintetében háromszorosára kellene emelni, míg az ottani szorzók változatlanok maradhatnának. Az erdők és települési zöldfelületek értékelésére még visszatérek.
2. A földvédelmi járulék és bírságok kiterjesztése
E tekintetben a termőföldről szóló törvény átfogóbb átalakítására van szükség. A módosítások célja, hogy a földvédelmi járadék és a bírságok
– kiterjedjenek minden kül- és belterületi termőföldre, valamint
– megakadályozható legyen, hogy spekulációs céllal egyes önkormányzatok belterületbe vonjanak termőföldet.
A törvényben javasolt megszorítások ütköznek az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés (településszerkezeti terv, kül- és belterületi határ) és a 12. § (5) bekezdés a) pontjával (szabályozási terv, kül- és belterület). E törvényhelyek hatályon kívül helyezendők, ha meg akarjuk védeni nemzeti kincsüket, a termőföldet, mert indokolt beépítéssel is valódi veszteségként jelentkezik kieső környezeti elemként a termőföld.
3. Erdők és belterületi zöldfelületek értékelése
Az erdőértékelés módszerét két erdész-kutatótársammal még 1989-ben kidolgoztam. A módszer – amelynek leírása a Levegő Munkacsoport irodájában megtalálható –, ma is vállalható, csupán az árakat kell az 1999. évi értékre átszámítani.
A városi zöldfelületekre kidolgozott módszerem van, amely kiterjed
Ezt a módszert a Belügyminisztérium az önkormányzatok részére ajánlásként közzétette (Településfejlesztési füzetek 9. és 20. számaiban, Útmutató a zöldfelületek értékeléséhez és az önkormányzatok zöldfelületi feladatainak ellátásához, BM Kiadó 1994. és 1996.)
A következő oldalakon szövegszerű javaslatot teszünk a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítására.
Javaslat a termőföldről szóló törvény
szövegszerű módosítására
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvénynek az alábbi módosítását javasoljuk. (A törlendő részeket szögletes zárójelbe tettük és vastag betűvel írtuk, az újonnan beszúrandókat aláhúzással jeleztük.)
2. §
(3) A [tulajdonos kérelmére, illetőleg a] földhivatal [megkeresésére az első fokú építési hatóság] igazolja, hogy a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló
belterületi föld kialakított építési teleknek vagy építési területnek, illetőleg kialakított területnek minősül-e.
3. §
a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település kül- és belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési
ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
3. §
e) talaj: a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység, feltételesen megújuló természeti erőforrás és környezeti
elem;
3. §
f) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: [a rendeltetésszerű felhasználásig (az Országos Építésügyi Szabályzat szerinti építési telekké,
építési területté, illetőleg területté alakításig)] az a belterületi földrészlet, amelyet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas, erdő művelési ágban vagy
halastóként tartanak nyilván;
3. §
g) termőföldvédelem: a termőföld mennyiségének védelme (a továbbiakban: földvédelem) és a termőföld minőségének védelme (a továbbiakban: talajvédelem),
továbbá a földnek mint pótolhatatlan ökológiai és nemzeti kincsnek a védelme
27. §
(4) Kül- és belterületi földek egymással nem cserélhetők, azonos vagy különböző tulajdonosok között sem.
36. §
(2) [Hatósági] Földhivatali engedéllyel és földvédelmi járulék megfizetésével lehet
[b) a külterületi földet belterületbe vonni;]
(5) Külterületi földet beépítés céljából belterületbe vonni csak a Természetvédelmi Igazgatóság és a földhivatal engedélyével és a földvédelmi járulék megfizetése esetén lehet.
42. §
(4) Az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág visszaállításának kötelezettsége alól, kérelemre, a természetvédelmi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével, a földhivatal felmentést adhat, a földvédelmi járulék befizetése mellett.
44. §
(1) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet
felhasználni, a földhivatal engedélyével és a földvédelmi járulék befizetése mellett.
[(4) A település rendezési terve szerint belterületi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a rendezési terv megvalósításától függően, vonhatók a belterületbe.]
45. §
(3) Az időleges hasznosítás akkor engedélyezhető, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, és a terv előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését, valamint igazolja a törvény 1. számú mellékletében a művelési mód és A.K. érték alapján kiszámított – az igénybevételével arányos – földvédelmi járulék befizetését.
46. §
(1) A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi, a törvény 1. számú mellékletében meghatározott művelési móddal és A. K.
értékkel kiszámított földvédelmi járulék mellett.
48. § (1) A földhivatal más célú hasznosítás engedélyezéséről helyszíni vizsgálat alapján dönt, illetőleg előterjesztést tesz az engedélyezésre jogosult megyei földhivatalhoz és a fizetendő földvédelmi járulék mértékére a törvény 1. számú melléklete alapján.
51. §
(2) A kötelezett a helyreállítás elvégzését köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentés alapján a földhivatal helyszíni szemlét tart, s határozatot hoz a helyreállítás elfogadásáról, és egyidejűleg dönt a fizetendő földvédelmi járulék és bírság kérdésében e törvény 1-es és 2-es melléklete alapján, vagy újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő.
52. §
[(3) e) belterületen lakóterület és közterület,]
55. §
(1) e) külterület engedély nélküli belterületbe vonása esetén.
57. §
c) külterület belterületbe vonása esetén a Természetvédelmi Igazgatóság.
80. §
j) az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 11. § (3) bekezdése és 12. § (5) bekezdése.
1. számú melléklet az 1994. évi LV. törvényhez – A földvédelmi járulék mértéke
1. A termőföld és a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld más célú hasznosításáért nyolcadik minőségi osztály esetén az AK érték [négyezerszeres] huszonnyolcezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként (a továbbiakban: járulék) fizetni.
2. Ha a termőföld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor az 1. pontban megállapított szorzót minőségi osztályonként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú termőföldnél az ötödik minőségi osztályig ötezerrel, az öttől az első minőségi osztályig hétezerrel, gyep, nádas, halastó esetén az ötödik minőségi osztályig kétezerrel, az öttől az első minőségi osztályig négyezerrel növelni kell.
5. A termőföld más célú időleges hasznosításáért a járulékot a minőségre tekintet nélkül az első évre vonatkozóan [ezres] hétezres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. A szorzót évente ötszázzal növelni kell mindaddig, amíg a terület eredeti állapotába helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe.
2. számú melléklet az 1994. évi LV. törvényhez – A földvédelmi bírság mértéke
1. A földvédelmi bírság
a) az 55. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt esetekben a termőföld AK értéke [ezerszeres] kétezerszeres;
2. Az 55. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esetben a bírság összege
b) ha az állami ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág helyreállítása alól a kötelezett felmentést kapott, a termőföld eredeti művelési ága alapján megállapított AK érték [háromezerszeres] ötezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.
3. Az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a bírság összege
b) ha az engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállítása alól a kötelezett felmentést kapott, a föld végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék [háromszorosa] hétszerese.
c) engedély nélküli belterületbe vonásért a földvédelmi járulék hétszerese.
3. számú melléklet az 1994. évi LV. törvényhez – A talajvédelmi bírság mértéke
Az összes kg érték a hétszeresére változik.
Budapest, 1999. január
Dr. Radó Dezső