5. MELLÉKLET

 A magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok visszaesésének várható gazdasági hatása

 

1.) A költségvetési és államháztartási bevételek realizálása

 Makrogazdasági szempontból figyelembe kell venni azt, hogy az Oroszországba irányuló magyar export legnagyobb hányada magasan feldolgozott termék. Ezek a termékek több magyar cég, széleskörű és nagy számú hazai bedolgozó vertikális termelését is tartalmazza. Ennél fogva a költségvetés (SZJA, ÁFA megelőlegezett fizetése, helyi adók stb.), valamint az államháztartás más alapjai (Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap) jelentős bevételhez jutnak már a termelés során, azaz export értékesítése előtt. Ennek összege az export értékének mintegy 50%-át teszi ki.

Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján azt is számításba kell venni, hogy az orosz adósság is értékkel bír, ez a bruttó érték közel 60%-ának felel meg. Várhatóan az export csupán kis hányadának adósságát nem törlesztik időre, amit az adósság adás-vételi piacán is lehet értékesíteni.

Tehát makrogazdasági szinten a kockázat nem olyan súlyos, mint azt egyesek beállítják.

A magyar-orosz külkereskedelmi forgalmat elemző táblázatunk adatai szerint minden Magyarország által exportált egy dollár értékű termékre több mint 2 dollár értékű Oroszországból származó import jut. Ebből az a tanulság vonható le, hogy az ellentételezés fizikailag megoldható. Nagyon ügyetlen az a kereskedelempolitika, amelyik ebben a helyzetben nem talál megfelelő megoldást.

 

2.) Mezo- és mikrogazdasági szinten az orosz piacnál több szempontot kell figyelembe venni, különösképpen a gyógyszergyártó, autóbusz-exportáló és feldolgozott agrárgazdasági termékeket értékesítő cégek terén:

A több vertikumból álló export kiesése nemcsak a közvetlenül exportáló cégeket, hanem a beszállítókat is érinti. Ágazati szinten nézve egy fő közvetlen exportáló foglalkoztatott további kb. 3 fő bedolgozónak biztosít munkahelyet.

  Magyar-orosz külkereskedelem alakulása
millió USD

Megnevezés

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998*

98/97*

EXPORT

Származás/rendelt.

1133.1

945.0

807.0

822.8

775.7

968.2

660.7

68%

Szerződés szerint

751.9

862.9

718.4

650.3

599.6

703.9

435.5

62%

Közvetítők

381.2

82.1

88.6

172.5

176.1

264.3

225.2

85%

Közvetítők, %

34%

9%

11%

21%

23%

27%

34%

IMPORT

Származás/rendelt.

1669.8

2397.6

1745.8

1839.8

2005.1

1963.1

1666.0

85%

Szerződés szerint

1088.0

1765.7

948.8

759.5

701.9

800.6

652.4

81%

Közvetítők

581.8

631.9

797.0

1080.3

1303.2

1162.5

1013.6

87%

Közvetítők, %

35%

26%

46%

59%

65%

59%

61%

Szaldó

Származás/rendelt.

-536.7

-1452.6

-938.8

-1017.0

-1229.4

-994.9

-1005.3

101%

Szerződés szerint

-336.1

-902.8

-230.4

-109.2

-102.3

-96.7

-216.9

224%

Közvetítők

-200.6

-549.8

-708.4

-907.8

-1127.1

-898.2

-788.4

88%

FORGALOM

Összes forgalom

2802.9

3342.6

2552.8

2662.6

2780.8

2931.3

2326.7

79%

Közvetítő bonyolít.

963.0

714.0

885.6

1252.8

1479.3

1426.8

1238.8

87%

Közvetítők, %

34%

21%

35%

47%

53%

49%

53%

109%

Import/export mutató

*1998. évi adatok előzetesek!

Szárm./rend. szerinti

1.47

2.54

2.16

2.24

2.58

2.03

2.52

Szerződés szerinti

1.45

2.05

1.32

1.17

1.17

1.14

1.50

Teljes magyar külkereskedelmi forgalomban elfoglalt orosz arány bemutatása:

Export:

Vámbelföld

M.USD

12867.0

12858.6

14065.9

14733.1

Orosz/összes export (vámbelföldi)

%

6.39%

6.03%

6.88%

4.48%

Ipari vámszabad területekkel együtt

M.USD

14480.0

15703.7

19099.9

23005.3

Orosz/végösszes export

%

5.68%

4.94%

5.07%

2.87%

Szerződéses orosz export/Összes export

%

4.49%

3.82%

3.69%

1.89%

Import

Vámbelföld

M.USD

15466.3

15617.0

17032.2

19235.8

Orosz/összes import (vámbelföldi)

%

11.90%

12.84%

11.53%

8.66%

Ipari vámszabad területekkel együtt

M.USD

16753.3

18143.7

21234.0

25706.4

Orosz import végösszesen

%

10.98%

11.05%

9.25%

6.48%

 

 Az orosz piac átmeneti fizetési nehézségeit és az ebből eredő bizonytalanságot az ún. biztonsági barter ügyletekkel lehet áthidalni. Erre jó példa Németország gyakorlata, amelynek az lényege, hogy a német áru csak az orosz áru beérkezése után kerül leszállításra.

 

3.) Az EU csatlakozásunk és a magyar-orosz kereskedelem két vonalon kapcsolódik:

 a.) A magyar-orosz kereskedelem magyar exportja az egyre szorosabb EU kapcsolataink következtében áttételesen az EU-nak is piacot és új munkahelyeket jelent. Tehát az orosz piacunk ezen EU szegmenseit célszerű mélyebben feltárni és bemutatni az EU-nak.

 b.) Energiahordozó importunk, amely gazdaságossági szempontok miatt szinte csak orosz lehet (meglévő vezeték-kapacitások kihasználásának előnye, viszonylagos közelség stb.), mennyiségben és arányban egyaránt nő. Ezen növekedésnek két objektív tényezője tartós hatást gyakorol:

Ezen két eredő együttes hatása következtében rövid időn belül az import mennyiségének dinamikus növekedése várható. A mennyiségből eredő import értékének növekedését az energiahordozók várható árnövekedésének indexével kell még felszorozni (a mostani kifejezetten alacsony energiaár a készletek fogyása miatt sem tartható). Ehhez járulnak még a növekvő környezeti költségek, amelyeket előbb vagy utóbb be kell építeni az energiahordozók árába.

 Összefoglalva a fenti hatásmechanizmusokat várható, hogy az EU-ba történő tényleges csatlakozásunk időpontjában energiaimportunk évente a jelenlegi közel 2 milliárd USD-ról 3 milliárd USD-ra növekszik. Az EU-tól remélt támogatás bruttó összege 3 milliárd USD-ra becsülhető, 1 milliárd USD magyar befizetése mellett, tehát ebből a forrásból nettó 2 milliárd USD várható. Ha orosz exportunkat csak fenntartjuk (a jelenlegi válság ellenére), akkor a teljes EU nettó bevételünk körülinek megfelelő összeget kellene az orosz energia kifizetésére fordítanunk. Az EU ezt nyilván nem fogadhatja el, mivel EU belépésünk devizabevétele gyakorlatilag az orosz energia számla kifizettetését szolgálná (vagyis ez EU erőforrások kiszivattyúzását jelentené)!