6. MELLÉKLET

 Embargó Kárpótlási Alap létrehozása

 Javaslat

 

A Kis-Jugoszlávia elleni gazdasági embargó igen súlyos károkat okozott a magyar gazdaságnak. Ezen károk valós nagyságát napjainkban több mint 3 milliárd USD-re becsüljük.

A Nemzetközi Valuta Alap is több írásbeli jelentésében elismerte, hogy az embargó a költségvetési egyenlegünknek összességében 2 milliárd USD veszteséget jelentett (bevételkiesés, illetve kiadások növekedése miatt). Az embargó a külkereskedelmi és a fizetési mérleget nagymértékben rontotta.

Az embargó okozta kedvezőtlen hatások különleges kezelésének jogosságát (valamilyen kompenzációra való ígérvény formájában) az ENSZ több határozatában is elismerte.

Mindezek megerősítik azt a magyar tárgyalási pozíciót, hogy az ilyen Alap létrehozásának nemzetközi prezentációja több mint megfelelő és kellően indokolt.

Megjegyezzük, hogy az Alap létrehozásával és megfelelő formában történő meghirdetésével pótlólagosan olyan kedvező nemzetközi tárgyalási pozícióba kerülünk, hogy a legrosszabb esetben is jelentősen javulhat a dél-szláv újjáépítésben való helyzetünk a jelenlegihez viszonyítva.

Magyarországgal ellentétben a térségünktől távolabb fekvő országok kedvezőbb pozícióba kerültek. Az embargó nem vagy csak minimális mértékben okozott károkat számukra, így jogtalan versenyelőnybe kerültek (azért is, mert kilátásba helyezték az embargó által okozott károk kompenzációját, de azt nem kaptuk meg) a magyar gazdálkodókkal szemben. Sőt, a forgalom kényszerű átterelődése következtében még nőtt is az előnyük.

Meg kell jegyezni, hogy a dél-szláv országok újraépítésében való magyar részvétel a külföldi cégekkel történő együttműködés keretében igen csekély eredményt hozott. Viszont a magyar gazdaság hátrányai tovább nőttek, mert a katonai jellegű részvételünk csak 1996-ban közel 5 milliárd Ft-tal növelte a költségvetés terheit, elvonva ezt a pénzt a magyar gazdaságtól (például ennyivel lett volna növelhető a GFA összege.)

A magyar szándékok erősítését szolgálhatná az embargós károk kezelését célzó javaslat — paradox módon még ez esetben is, ha az végül is nem kerül megvalósításra. Az újjáépítési üzletben való részvételi lehetőséget mindenképp elősegítené az Embargó Kárpótlási Alap (a továbbiakban: EKA) létrehozásának felvetése.

Az embargó kedvezőtlen hatásai:

A kormány 1995-ben az embargós kár miatt is hozta meg stabilizációs és piacvédelmet célzó intézkedéseit átmeneti jelleggel. Ez 1997-től jelentős feszültséget okozott azáltal, hogy a csökkenő, majd megszűnő vámpótlék miatt — a vámleépítéssel együtt — a belföldi termelők versenyképessége a belső piacon gyengült. Ezáltal a költségvetés jelentős bevételektől esik el az import miatt, amit részben a belföldi termelőkre kénytelen áthárítani, és ezzel tovább növeli versenyhátrányukat. Ezek következtében az import versenyképessége nő és ez összességében tovább erősíti az import iránti keresletet.

 Ezért fontos olyan ezt pótló piacvédelmi intézkedések meghozatala, amelyek segítik a belföldi termelőket és ugyanakkor a magyar gazdaság általános exportképességét is javítják.

Fontos a Magyarország déli részein gazdálkodó szervezetek, illetve a velük kapcsolatban álló termelőegységek kezdeményezése, hiszen ők szenvedték a legnagyobb károkat az embargó következtében.

A dél-szláv államokban a korábbi belpiaci kapcsolatok a felbomlás után nemzetközivé váltak. A piac ezen kinyílása miatt most van az a történelmi időpont, hogy Magyarország több évtizedre előre tartósan megerősítse piaci jelenlétét e térségben (némiképp hasonló a helyzet a török bizodalom korábbi felbomlásához, amely lehetőséget a Monarchia illetve Magyarország jól kihasznált).A közös határ, a közelség és a magyar kisebbség jelenléte együttesen olyan komparatív előnyt jelentenek, amelyek ezen piacokon való részvételünket tartósíthatják annak megszerzése után.

Az intézkedéseknek olyan nagyságrendűeknek kell lenniük, hogy a korábbi piaci pozícióhoz legalább hasonló méretű új exportpiaccal rendelkezzünk megvalósításuk után, illetve amennyiben ez nem lehetséges, úgy más piacokra történő intenzívebb behatolás révén javuljon hasonló nagyságrendben a magyar gazdaság exportpiaca.

A javasolt Alap által finanszírozandó fejlesztések és a nyújtott kedvezmények élénkítő hatást gyakorolnának a magyar gazdaságra. Ez azonban nem járna az egyensúlyi helyzet romlásával, mivel exportorientált területek fejlődnének, érezhetően javítaná ami a külkereskedelmi egyensúlyt, és nem szabad elfeledkezni az importterhek fenntartásának hatásáról sem. Az exportjövedelmek növekedése következtében a költségek és a bevételek aránya is érezhetően javulna.

 A javasolt funkciók erősítenék hazánk külpiaci pozícióját:

  

Az Embargó Kárpótlási Alap (EKA) működése

 1. Az Embargó Kárpótlási Alap funkciója

 A nagyobb hatékonyság biztosítása, a zökkenőmentesebb indulás és az állami pénzeszközök jobb felhasználása érdekében célszerű lenne a Területfejlesztési Alap szervezetének felhasználása, annak egyidejű megerősítse mellett.