Szervezetünk nap mint nap tízezernyi mesterséges vegyülettel érintkezik. A vegyi anyagok gyakorlatilag életünk minden pontján körülvesznek minket, hisz nem csak a hagyományos háztartási tisztítószerek, de a kozmetikumok, a műanyagok, a gyógyszerek, a festékek, a növényvédő szerek valamint az állatok takarmányának egy jó része is a szintetikus vegyipar terméke. Mesterséges vegyi anyagok vannak a bútorokban, a ruhákban, a műszaki cikkekben és sajnos az élelmiszerekben, üdítő italokban is. Csak az E-számmal jelölt élelmiszer-adalékanyagokból évente több kilogrammot fogyasztunk.
A körülöttünk lévő anyagok bekerülnek szervezetünkbe, egyes esetekben fel is halmozódhatnak. A mesterséges vegyi anyagok egy része mérgező, rákkeltő, károsítja az immun- és hormonális rendszerünket. Az emberek szervezetében több száz mesterségesen előállított vegyi anyag található, ezek jelentős része az újszülöttekből is kimutatható.
Az Európai Unióban, így hazánkban is jelen lévő több mint százezer különböző, ember által előállított vegyi anyag döntő többségéről nem tudjuk, hogy miként hatnak az egészségünkre. Egy uniós vizsgálat szerint a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok kevesebb, mint 20 százalékáról tudjuk, hogy az emberekre nézve rákkeltő hatásúak-e, illetve okoznak-e károsodást a nemzőképességben vagy az utódainkban. A vegyszerek 85 százalékáról nem tudjuk, hogy felhalmozódnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban, és 70 százalékukról nem ismert, hogy miként bomlanak le a környezetben.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felmérése szerint az összes munkahelyi megbetegedés 18-30 százalékáért a vegyi anyagok a felelősek. Magyarországon évente 30-35 ezer ember hal meg daganatos megbetegedésben. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség tanulmánya szerint az elmúlt két évtizedben a rákban megbetegedett gyerekek száma évente egy százalékkal, a serdülőké pedig másfél százalékkal nőtt. A rákkeltő anyagok mellet számos ideg- immun- és hormonrendszer-károsító, továbbá géneket és a szaporodási képességet veszélyeztető anyag is forgalomban van.
Az allergia a fejlett világban népbetegség, hazánkban a lakosság legalább egynegyede érintett A vegyi anyagok elterjedésével és a légszennyezés növekedésével párhuzamosan nőtt az allergiás megbetegedések száma is. A mindennapi életben, kozmetikumokban, tisztítószerekben, élelmiszerekben megszámlálhatatlan olyan vegyi anyaggal érintkezünk, melyek önmagukban is allergiás reakciót váltanak ki az arra érzékeny emberekből, de sok anyag kölcsönhatásban járul hozzá az allergiás megbetegedés kialakulásához. Immunrendszerünk képtelen mit kezdeni a korábban sosem létezett vegyületek tízezreivel. A pollen- és egyéb allergiás megbetegedések jelentős részének oka az ésszerűtlen vegyszerhasználat következménye lehet. A kemikáliák fokozott kockázatot jelentenek a védtelen embriókra és a fejlődő gyermekekre nézve. Különösen azok az anyagok veszélyesek, melyek hormonként hatnak, károsítják a szaporítószervek működését vagy fejlődési rendellenességet okoznak. A gyerekek mellett a nőket veszélyeztetik fokozottabban a vegyi anyagok, hiszen ők érintkeznek gyakrabban a háztartási vegyi anyagokkal és a kozmetikumokkal. Az anyákban található vegyi anyagok egy része, akár az ötöde is, átjut a méhben fejlődő gyermekbe, valamint az anyatejbe is bekerül.
Számtalan, korábban ártalmatlannak hitt anyagról derült ki, hogy hosszú távon egészségkárosító hatása van. A veszélyes kemikáliákat egészségkárosító hatásuk bizonyítása után túlzottan hosszú idő után vonják ki a forgalomból.
Jól tesszük tehát, ha a kockázatok
csökkentése érdekében a mindennapok során
odafigyelünk a körülöttünk lévő
mesterséges vegyi anyagokra, és igyekszünk korlátozni
a velük való érintkezést.
|
|
|
