Az ipari szennyvíz-kibocsátások mérséklődésével és a csatornázás kiterjesztésével a mezőgazdaság lett élővizeink fő szennyezője. Korábbi mérésekből ismert, hogy a hazai felszíni vizek jelentős mértékben szennyezettek a mezőgazdaságból származó vegyszermaradékokkal^[1]. Ezért a Levegő Munkacsoport és a szlovák Fenntartható Megoldások Központja (Centrum pre trvaloudržateľné alternatívy, CEPTA) a Duna vizének tisztaságát javítandó közös kampányba kezdtek, melyet a víz világnapján mutattott be a két szervezet.
A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával megvalósuló program célja, hogy csökkenjen a Dunát és vízgyűjtőjét érő mezőgazdasági eredetű vegyi szennyezés. A környezetvédő szervezetek a projekt során megvizsgálják a Duna és a környező ivóvízbázisok szennyezettségét, és a térség gazdálkodóinak bemutatják a szennyezés csökkentését eredményező alternatívákat. A későbbiekben pedig ökotoxikológiai szempontból hasonlítják össze az ökológiai, az integrált, illetve a hagyományos növényvédelem vizeinkre gyakorolt hatását.
A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete (MTA NKI) a Levegő Munkacsoport megbízásából több alkalommal vizsgálja vizeink szennyezettségét. Az első mintavétel február elején történt egy két hetes időszakban a Duna Pozsonytól Dunaújvárosig terjedő szakaszán, tíz ponton. A mérés során többféle gyomirtószer-maradékot találtak a Dunában, pedig még meg sem kezdődött a növényvédelem a mezőgazdaságban. Az eredmények ugyan elmaradtak a jogszabályban előírt határértékektől, azonban több, az emberi egészségre kockázatot jelentő anyag is előfordult a Duna vizében, így például a lehetséges rákkeltő és a hormonrendszert károsító alaklór^[2] és 2,4-D^[3] növényvédő szerek. A 11 mintából 5 minta tartalmazott alaklórt annak ellenére, hogy ezen anyag használata már évek óta nem engedélyezett az EU-ban^[4]. Egyes vízmintákban 6 különböző vegyszermaradékot is találtak. Ráadásul a határértékek megállapítása során a döntéshozók nem veszik figyelembe a különböző vegyszerek együttes hatását, így elképzelhető, hogy a többféle vegyszermaradékkal szennyezett víz a vártnál nagyobb kockázatot jelent.
Sajnos nem áll rendelkezésre megfelelő hivatalos információ a felszíni vizek szennyezettségéről. A legtöbb szennyezőanyagra nem is léteznek felszíni vízre érvényes határtértékek^[5], és a hatóságok a legtöbb szennyező jelenlétét nem is mérik. A civil szervezetek szerint ezért szükséges lenne a felszíni vizek és ivóvízbázisok rendszeres monitoringja, és az eredmények tükrében – valamint az uniós előírásokkal összhangban – programokat kellene indítani a növényvédőszer-használat csökkentésére. A zöld szervezetek szerint a növényvédő szereket a káros hatásukkal arányos környezetvédelmi adóval kellene terhelni, és az így keletkező bevételből lehetne finanszírozni a monitoringhálózatot és a kockázatcsökkentési programokat.
A mezőgazdaság, ezen belül a vegyszeres növényvédelem környezetre gyakorolt káros hatásainak megismertetése és csökkentése érdekében európai civil szervezetek a korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezik a Permetszer-mentes hetet március 20. és 30. között.

A „Ne szennyezze a mezőgazdaság a vizeinket!” (HUSK/0901/2.1.2/0076 számú) projekt megvalósítását a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Unió (ERFA) társfinanszírozza. Jelen sajtóközlemény tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.