Festékek, lakkok

Probléma: 

A festékek gyakran igen magas koncentrációban tartalmaznak illékony szerves oldószereket (VOC). Ezek között megtalálhatók a légutakat irritáló, allergén, rákkeltő vagy az idegrendszert károsító hatású vegyületek is. A festékes dobozok felnyitásakor, illetve a festés idején jut a legtöbb káros anyag a levegőbe. Azonban még a festés után is hosszú időn keresztül párolognak illékony vegyületek a kezelt felületről.

Tippek: 

A festékek és lakkok oldószertartalmával a 2004/42 EK számú uniós jogszabály foglalkozik. Az előírás meghatározza, hogy az egyes termékcsoportok maximálisan milyen koncentrációban tartalmazhatnak illékony szerves vegyületeket (VOC), amelyek koncentrációját kötelező feltüntetni a termékeken. Válasszunk minél alacsonyabb oldószertartalmú termékeket, ilyenek például a vízbázisú festékek! Míg egyes oldószerbázisú termékek akár 700g/liter VOC-t is kibocsáthatnak magukból a száradás során, a vízbázis alapúaknál ez az érték egy nagyságrenddel kisebb is lehet. A fafelületek kezelésére használható lenolajkencék, bio besorolású viaszok is biztonságosak. Festés közben és után alaposan szellőztessünk, csak akkor költözzünk be az épületbe, ha már nem érződik a felújítás szaga.

Fenntarthatóság: 

A festékekben lévő illékony szerves vegyületek mérgezik az állatokat is, valamint elősegítik a növényzetet is károsító talajközeli ózon képződését.

Salakbeton fal

Probléma: 

A lakásokban felhalmozódik a természetes eredetű, földkéreg felől áramló, radioaktív gáz, a radon. Ez a színtelen, szagtalan nemesgáz felelős a természetes eredetű háttérsugárzás 40 százalékáért. A gáz a szabad légkörben is megtalálható, de a lakásokban jellemzően nagyobb koncentrációban fordul elő.

A gáz lakásokban mért koncentrációja függ annak kialakításától, szigetelésétől, szellőzésétől, de az építőanyag típusától is. A legnagyobb koncentrációban a vulkánikus területeken van jelen, de a salakbetonból is számottevő mennyiségben távozhat radon. Leginkább az 1960- 80 között épült házaknál fordul elő, hogy salakbetonból készültek. A salakot a falak mellett a födémekhez, aljzatokhoz is gyakran használták töltőanyagként.

Egészségügyi szempontból felerősíti a radon negatív hatását, ha magas a szálló por koncentrációja. Így a dohányosokat fokozottan veszélyezteti a belélegzett levegő szennyezettsége.

A tüdőrákos megbetegedések kialakulásában a dohányzás után ezt tekintik a legfőbb kockázati tényezőnek, mivel a megbetegedések 10–15 százalékáért tehető felelőssé.

A radon eredeténél fogva a legmagasabb koncentrációban az épületek legalsó szintjein található.

Tippek: 

Lehetőség szerint otthonunknak ne válasszunk szuterént (földfelszín alatti padlójú lakást), salakbeton épületet. A kockázatot rendszeres szellőztetéssel lehet a legegyszerűbben csökkenteni, amire különös figyelmet kell fordítani vulkánikus alapkőzetű területeken.

Fenntarthatóság: 

A radon természetes eredetű szennyező, a szennyezés csökkentését célzó szellőztetéssel más szennyezőanyagok mennyisége is csökken. A téli időszakban energiatakarékossági szempontból a rövid idejű, de intenzív szellőztetés az ajánlott.