Fővárosi Törvényszék

1055 Budapest,

Markó utca 27.

Tisztelt Fővárosi Törvényszék!

Alulírott

B. D I. rendű felperes

Schnier Mária elnökhelyettes a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (Levegő Munkacsoport 1075 Károly krt. 3/a III. em. 2.) II. rendű felperes  nevében

k e r e s e t e t

terjesztünk elő a - a felperesek által július 31-én és augusztus 6-án kézhez vett -  Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Főosztály V-B-009/00444-11/2012. ügyiratszámú Határozata ellen, mellyel a felperesek fellebbezését elutasította

és  a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Jegyzője Eljáró elsőfokú hatóság 2011. február 11-én kelt, XI/2875/5/2011. számú elsőfokú határozatának rendelkező részeiben foglaltakat,  mely megadta az építési engedélyt a Budapest V. kerület József nádor tér (24480) hrszám alatti ingatlanon felszín, 0., -1., -2., -3 szintes 525 db férőhelyes mélygarázs építésére, a beléptető-rendszer működéséhez szükséges felügyeleti helyiségek, kiszolgáló helyiségek, gépészeti helyiségek megépítésére, gépi autómosó kialakítására, 3 db felszínre felvezető lépcsőházra, 2 db lift acél-üveg szerkezetű felépítményére, a József nádor tér 8. sz. alatti lakóépület udvarán az épülethez illeszkedő légcsatornára, a felszín rendezésére a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján -  változatlanul fenntartotta.

Kérjük a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Főosztály V-B-009/00444-11/2012. ügyiratszámú Határozatának az I. fokú határozat rendelkező részére is kiható megsemmisítését és a Határozat végrehajtásának felfüggesztését, mivel a végrehajtás megkezdése, mely a tér növényzetének letarolását és  az építkezés megkezdését jelentené, visszafordíthatatlan károkat okozna a tér értékes épületállományában.  Kérjük továbbá keresetünkkel kapcsolatban tárgyalás tartását.

Keresetünket Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Főosztály V-B-009/00444-11/2012. ügyiratszámú Határozatában lévő alábbi jogszabály sértéssel indokoljuk:

A másodfokú Határozat kapcsán a Hatóság nem tett eleget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50. § szerinti tényállás tisztázási kötelezettségének, nem indokolta határozatát kellően, illetve nem vizsgálta meg kielégítően a fellebbezések valamennyi pontját.

 

A tér fáival kapcsolatos tisztázatlanságok

A tér fáival kapcsolatban két szakértői értékelésről tesz említést a tárgyi  határozat. Hivatkozik Szendrői József kertészmérnök szakértő 2004. decemberi szakvéleményére, aki 16 db fa kivágását indokolta növény-egészségügyi szempontból,  és Móczár Béla kertészmérnök igazságügyi szakértő 2008. júniusi szakvéleményére, aki a fák egyedi vizsgálata alapján azok egy részét „kifejezetten életveszélyes”-nek nyilvánította és indokoltnak tartotta az egész állomány cseréjét. Ez utóbbi, Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft.  által megrendelt szakvélemény, mely az V. kerületi Önkormányzat honlapján is megtekinthető, utal arra, hogy a tér talaja több évtizede tömörült, és nem alkalmas új ültetésre. A tér faállománya a két kertészeti szakvélemény ellenére sem lett lecserélve, hiszen Budapest igen sok közterületi fájáról megállapíthatók hasonló növény-egészségügyi problémák, a fák lecserélése azonban részben környezetvédelmi, részben gazdasági okok miatt meggondolandó. A Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. készíttetett 2012. május 18-án is szakvéleményt a József nádor tér fáiról a Főkert Zrt. munkatársával, Szaller Vilmossal. Ennek eredménye szintén látható a kerületi Önkormányzat honlapján. A lakossággal történt egyeztető bejárás után megtörtént a legutóbb bevizsgált 6 db veszélyes fa szakszerű, ifjító csonkolása. Ezáltal megszűnt a téren a fák által történhető baleseti veszély.

A július 12-én kelt tárgyi Határozat nem tartalmazza a tér faállományával kapcsolatos májusi fejleményekre, illetve a májusi szakértői vizsgálatra való utalást.

A Határozatban szereplő tájékoztatás, miszerint „másodfokú eljárásban bekért hiánypótlás során az Építtetők  Belváros-Lipótváros Polgármesterének 2012. június 22-én kelt. nyilatkozatával megerősítették”  az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását a fák kivágásához, nem tekinthető szakértői véleménynek.   

Tehát sem az építtetők részéről történő fakivágási jogosultság, sem a hatóságok részéről a fakivágás irányában teendő „haladéktalan” intézkedés  szükségessége nem időszerű.

 

A tervezett mélygarázs szellőzésének megoldásával kapcsolatban

A  tervezett mélygarázs szellőzése céljából a József nádor tér 8. számú ház liftaknája mellé tervezett kidobó kürtővel kapcsolatos problematikát sem vizsgálta kielégítően a Hatóság.

A Levegő Munkacsoport fellebbezésében idézi az építési engedélyezési dokumentációban található „Építési engedélykérelem környezetvédelmi tervfejezete” című kötetből az alábbiakat:

„A fáklya diszperziója miatt 30 méteren belül a kilépő légszennyezés felhígul, vagyis a légköri állapottól függetlenül nem juthat koncentrált légszennyező anyag a 28 m magasan levő, lakás kinézetű objektum ablakainak közelébe.”

Ez az idézet bizonyítja, hogy az építési engedélyezési dokumentáció beismeri, hogy a kürtőn keresztül a megengedett egészségügyi határérték felett szennyezett levegő lépne ki.

A ház belső udvaráról a lakosság által készített fotók bizonyítják, hogy a liftaknához igen közel (például 3 méternyire) is vannak lakásablakok. Erre vonatkozó megjegyzést tartalmaz az Erzsébet tér 5. számú társasház lakóinak fellebbezése. Vagyis: az építési engedélyezési dokumentációba becsatolt műszaki leírásnak nincs kellő helyszíni megalapozottsága.

A Határozat nem vizsgálta kellő gondossággal a Levegő Munkacsoport fellebbezésében foglaltak közül az alábbi utalásokat és összefüggéseket:

„A Kárpát-medencében az év jelentős részében anticiklonális helyzet van. Ez a megállapításunk összecseng az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH 3547-6/2008. sz. alatt adott másodfokú szakhatósági állásfoglalásával, amikor a „kedvezőtlen időjárási körülményekre” hivatkozott, mely körülmény miatt megtagadta hozzájárulását a környezetvédelmi engedély megadásához.” A szellőző kürtőn kibocsátani szándékozott levegő tekintetében a Levegő Munkacsoport többször hivatkozott az építési engedélyezési eljárás alapjául szolgáló környezetvédelmi eljárásra és leszögezte, hogy a második környezetvédelmi eljárásban az elsőfokú egészségügyi szakhatóságnak nem lett volna joga felülbírálni a másodfokú szakhatóság első eljárásban kinyilvánított állásfoglalását.

A tárgyi Határozat Indoklásában a másodfokú egészségügyi szakhatóság  állásfoglalásában leírja a Levegő Munkacsoport kifogását azzal kapcsolatban, hogy nem vették figyelembe ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH 3547-6/2008. sz. alatt adott másodfokú szakhatósági állásfoglalását, mely másodfokú hatóság a környezetvédelmi eljárásban nem adta meg a mélygarázs létesítéséhez a környezetvédelmi engedélyét, csak abban az esetben, ha előzetesen megtisztítják a kürtőn kilépő levegőt.

A Levegő Munkacsoport fellebbezésében idézi a szóban forgó mélygarázs környezetvédelmi dokumentációjából - és mélygarázsok környezetvédelmi eljárásában más esetben is szereplő - azt a szakmai megállapítást, miszerint:- „A szakértői vélemény alapján a tervezett pontforráson kivezetett  légszennyező anyagok utólagos csökkentése  - az elérhető legjobb technikának megfelelően - jelenleg nem megvalósítható.”

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve nem foglalkozik azzal a problémával, hogy miért mellőzte a második környezetvédelmi eljárásban (a Levegő Munkacsoport fellebbezése szerint jogtalanul) az elsőfokú egészségügyi szakhatóság a felettes szakhatóságának az első eljárásban kinyilvánított véleményét.

Nem foglalkozik azzal az ellentmondással sem, hogy miért bizonygatja az Építési engedélykérelem környezetvédelmi tervfejezete, hogy a kibocsátás magasságában felhíguló kibocsátott levegő már nem tartalmaz koncentráltan légszennyező anyagot. Nem ad választ arra a megállapításra sem, miszerint szakértői vélemény alapján a tervezett pontforráson kivezetett  légszennyező anyagok utólagos csökkentése  - az elérhető legjobb technikának megfelelően -  jelenleg nem megvalósítható. (Ez utóbbi megállapítást tartalmazza a másodfokú környezetvédelmi szakhatóságnak a tárgyi Határozat indoklásában beidézett állásfoglalása is, mégsem indította mérlegelésre a T. Kormányhivatal Építésügyi Főosztályát.)

A mélygarázs szellőzésének tervezett módjával kapcsolatban kifogást emelt valamennyi fellebbező. Az Erzsébet tér 5. számú társasház lakástulajdonosai például problematikusnak találták az alábbiakat:

- a 8. számú társasház alapjainak megbonthatósága a levegőnek a liftakna mellé tervezett kürtőbe vezetése miatt

- a kürtő tetősíkon túli kiemelkedésének városképi vonatkozása

- a kürtő távolsága a házak belső udvarának ablakaitól látvány, zaj és légszennyezés vonatkozásában (erre  a belső udvarra nyílik az Erzsébet tér 5. sz. társasház és a Harmincad utca 4. számú társasház is)

A tárgyi Határozat rendelkező része - bár kiegészíti azzal az elsőfokú Határozatot, hogy az elszívó berendezést bejelentés köteles pontforrásnak minősíti - az esetleges ellenőrzést a használatbavételi eljáráshoz köti. Vagyis, nem teszi függővé a terv szakmai felülbírálatától a megvalósíthatóságot.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a tárgyi Határozat elmulasztotta a fellebbezésekben felvetett probléma tisztázását a tervezett szellőző kürtő vonatkozásában.

 

 

A tervezett mélygarázs talajvíz visszaduzzasztó hatásával kapcsolatban felmerült problémák tisztázatlansága.

A fellebbezésekben megnyilvánuló aggodalmak ellenére sem bizonyítják megnyugtatóan a tárgyi Határozatban beidézett szakhatósági állásfoglalások, hogy a tervezett műtárgy miatt visszaduzzasztott talajvíz nem károsítaná a környező épületek alapjait.

Meg kívánjuk jegyezni, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek a tárgyi Határozatban idézett szakhatósági állásfoglalásában  szereplő Lorberterv Kft. 2011. szeptember 21-i Hidrogeológiai szakvéleménye a leírás szerint egyszeri alkalommal történt fúrásokon alapul. Bár utal arra, hogy a modellszámításnál figyelembe vették a Duna közelségét és az árvízszintet, ez nem indokolja a talajvíz visszaduzzasztását  ellensúlyozó műszaki tervek hiányát.

A talajvíz mélygarázs miatti visszaduzzasztó hatása becslésének tekintetében jelentős különbség van az építési engedélyezési dokumentáció Műszaki leírásában található leírás és a Lorberterv Kft. becslése között. Az építési engedélyezési dokumentáció ezt 50-60 cm-re becsüli, míg a tárgyi Határozatban szereplő szakhatósági véleményben idézett 2011. évi szakvélemény csak 27 cm-re.

Annak ellenére, hogy a fellebbező József nádor tér 11. számú társasház lakástulajdonosai is problematikusnak tartották a talajvíz visszaduzzasztása általi veszélyeztetettséget és a Levegő Munkacsoport fellebbezésében részletesen kitér az építési engedélyezési dokumentáció műszaki leírásának a talajvíz visszaduzzasztásával kapcsolatos részére, és aggodalmasnak tartja a talajvízszint figyelő kutaknak a hatásvizsgálati eljárásban szereplő többéves adataival összevetve a házak pincéinek  az 50-60 cm-es visszaduzzasztás miatti érintettségét, a másodfokú Határozatot kiadó Hatóság e tekintetben sem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, mert nem vizsgáltatta ki kellően a fellebbezésekben kiemelt, az épületek állagát, biztonságát súlyosan veszélyeztető körülményt.

 

Az építési zaj számításával kapcsolatban a Határozatban idézett szakmai vélemény elfogadhatatlansága:

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek a tárgyi Határozatban idézett szakhatósági állásfoglalásában  zajhatással és közlekedési hatásokkal foglalkozó szakértő cégek említése mellett szerepel az alábbi mondat:

„A mélygarázs építése csak nappal tervezett.” Gyakorlati tapasztalatokkal cáfolható, hogy a mélyépítések műveletei korlátozhatók lennének minden esetben kizárólag nappali időszakokra, illetve bizonyos, nappal megkezdett, de be nem fejezett  műveletek  félbeszakíthatók lennének a zajkorlátozási napszak kezdetével.

Mivel nem alkalmazható a tervezett építési tevékenység helyszínére, félrevezető az alábbi idézet:

„A zajképező modell számítás alapján az építési kivitelezési tevékenység végzéséből származó zaj várható A-hangnyomásszintje 40 méterre:

-          a terület előkészítése, bontás, előzetes földmunkák, talaj eltávolítás végzésekor 58 dB

-          résfalépítés során: 56 db 

-          fenéklemez, födémek beépítése: 61 dB 

-          földfeltöltés, tereprendezés során: 56 dB 

Az építési tevékenységből származó, várható zajterhelés nem lépi túl a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: ZHR.)  2. sz. mellékletében előírt, nappal 65 dB/A  zajterhelési határértéket a legközelebbi zajtól védendő építmények homlokzata előtt.”

A szakhatósági véleménynek ez a része a József nádor térre tervezett építkezés szempontjából érdektelen, hiszen az egész tér szélessége alig több 40 méternél, ahol emiatt ráadásul visszaverődő zajhatással is számolni kellene. A tervezett 2 méter magas zajvédő fal a magasabb emeleti lakásokat nem védené, a zaj terjedésének természete miatt.

Közlekedésszervezési vonatkozásban:

A közlekedési szakhatóságok  - és ezáltal a tárgyi Határozat is -  figyelmen kívül hagyták az Erzsébet tér 5. számú társasház lakástulajdonosainak  a forgalommal kapcsolatos  megjegyzéseit, és azt az aggodalmukat, hogy a mélygarázs  a térre a mostaninál még nagyobb forgalmat fog vonzani.

 

Nem vizsgálták a valóságnak megfelelően továbbá a tervezett létesítmény szükségessége illetve szükségtelensége szempontjából azt a tényt, hogy a környéken milyen mennyiségű, állandóan szabad mélygarázs hely található minden napszakban.

Tisztelt Fővárosi Törvényszék!

Kérjük a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Főosztály V-B-009/00444-11/2012. ügyiratszámú Határozatának az I. fokú határozat rendelkező részére is kiható megsemmisítését és a Határozat végrehajtásának felfüggesztését, mivel a végrehajtás megkezdése, mely a tér növényzetének letarolását és  az építkezés megkezdését jelentené, visszafordíthatatlan károkat okozna a tér értékes épületállományában.

Kérjük továbbá keresetünkkel kapcsolatban tárgyalás tartását.

Budapest, 2012. augusztus 10.