A megújuló energiák alkalmazása a háztartásokban alapos utánajárást igényel.

A Tanácsadó Irodák Hálózatához, más néven Kötháló, melynek országszerte számtalan civil szervezet a tagja, évente rengeteg ember fordul tanácsért. Ezek közül az egyik a következő volt.

Egy Győr közeli kis faluból egy hölgy háztartása áramellátását szerette volna függetleníteni, melynek keretében egy kisebb szélkereket kívánt felállítani a kertjében, melyhez kapcsolódóan két kérdése fogalmazódott meg:

• Hol tud kisebb szélkereket beszerezni?
• Milyen feltételekkel tudja a hálózatra betáplálni a felesleges áramot?

Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan nem elhanyagolható az a kérdés sem, hogy az ilyen típusú, pár száz wattos szerkezetek esetében van-e védőtávolság, illetve ha van mennyi az belterületen?

A decentralizált, egyedileg háztartásokban alkalmazott megújuló szélenergia használatánál meg kell említenünk, hogy sok esetben nem érdemes belevágni egy effajta pénztárcát nem kímélő beruházásba. Szélgenerátorokat, kisebb, ún. rásegítő szélgenerátorokat háztartásokban is lehet ugyan elektromos áram termelésre alkalmazni, de a világon inkább a napenergia hasznosítás terjedt el ebben a körben.
Magyarországon csak a magasra helyezett és nagy rotortengelyű szélerőművek térhódításával nyílt lehetőség arra, hogy gazdaságos szélenergia termelésről beszélhessünk. Az Alpokkal és a Kárpátokkal jól védett Magyarországon a szélenergia viszonylag kicsi. A 29 magyarországi meteorológiai állomás minimum öt éves, 10 m-es magasságra korrigált széladatsora alapján az éves átlagos szélsebesség 1,47 ms-1 (Jósvafő) és 4,05 ms-1 (Szentkirályszabadja) között változik. Így az európai szélosztályozás alapján hazánk a mérsékelten szeles kategóriába sorolható.
A legnagyobb szélpotenciállal rendelkező területek Északnyugat-Magyarországon, a Dévényi-kapun beáramló légáramlás körzetében találhatók. A meteorológiai szélmérés alapján az Alföldön 70-100 W/m2év, Északnyugat Magyarországon: 160-200 W/m2év szél potenciállal lehet számolni, míg a nagy szélenergia-hasznosító, tengerparttal rendelkező európai országokban (Hollandia, Dánia, Németország) a hasznosítható szél potenciál közel egy nagyságrenddel nagyobb: 600 - 800 W/m2év. Tehát sokkal költséghatékonyabb és környezetkímélőbb megoldás, ha az ember az energiatakarékosságra, az épületek megfelelő hőszigetelésére törekszik, ellentétben azzal, hogyha mindenki felszerelné a házát szélkerékkel, mert ezeknek a megtérülési idejük nagyon hosszú és az okozott zajhatás sem elhanyagolható. Valamint egyedi szélerőművek esetén alapvető gazdasági követelmény az is, hogy 10 km-en belül legyen csatlakozásra alkalmas középfeszültségű vezeték vagy állomás.
A szélenergiával szemben hazánk adottságai napenergia hasznosítás szempontjából kiemelkedőek. Tehát sokkal több haszna lenne környezeti szempontból is, ha nem a szelet fognánk munkára, hanem az évi 1900-2100 óra napsütés melegét, és ezzel a használati melegvízet állítanánk elő. Így rengeteg földgáz elégetésével kijuttatott széndioxidot, vagy vízmelegítésre használt elektromos áramot takaríthatnánk meg.

Mindezek ellenére az ügyfél kérdésére válaszolva, a beszerzésre vonatkozóan tanácsadóink a következő honlapok megtekintését javasolták a hölgynek:

• http://fenntarthato.hu/epites/termekek/megujulo-energiak/szelenergia-hasznosito-berendezesek
• http://zoldtech.hu/piacter/cegek/lista?kategoria=szelturbina
• http://szelenergia.lap.hu

valamint a következő oldalon található űrlap kitöltésével ajánlatkérésre van lehetőség:

• http://zoldtech.hu/piacter/ajanlatkeres

Az áramátvétellel kapcsolatban a következő információkkal tudtunk szolgálni. Eddig 100 kW felett volt csak köteles átvenni a helyi áramszolgáltató a háztartásoktól a megújuló energiából termelt áramot, de ez a korlátozás megszűnik, ha elfogadják az új energia törvényt. Ugyanakkor az áramszolgáltató támaszthat bizonyos műszaki feltételeket, amelyek teljesítése gondokat okozhat. Mindazonáltal minden esetben célszerű a helyi szolgáltatóval egyeztetni, mert például az ELMÜ, ÉMÁSZ területen fontos változások történtek a kis teljesítményű hálózatra kapcsolt rendszerek által termelt és el nem fogyasztott áram átvételében!!! (http://www.klnsys.hu/index1hu_elemei/elmu.htm)

Kis teljesítményű rendszerek esetében nem kell modem, nem kell völgy-csúcs mérés, elegendő egy sima ad-vesz mérős villanyóra, amit a szolgáltató ad (kb. 20-30000 Ft)!!!

Információink szerint védőtávolság nincs, az 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról, 9.§ (1) ad)pontja szerint viszont:

9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:
a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:
aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót,
ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.),
ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét,
ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket,
ae) a zászlórudat,
af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt),
ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet,
ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket,
ai) a síremléket, urnasírt,
aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat,
ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést,
al) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt,
am) az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó műtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli);

10. § (1) A 9. § (1) bekezdésének a), b), d) és g) pontjaiban, valamint önkormányzati rendeletben ekként meghatározott építési tevékenység eredményeként megvalósult építmények csak jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján vehetők használatba.

(2) A 9. § (1) bekezdésének c), e), f), h), i) és j) pontjaiban meghatározott építési tevékenységek elkészültét az építtetőnek írásban be kell jelentenie az építésügyi hatósághoz.

Tehát a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkerékre nem kell építési engedély, de az ennél magasabbakra szükséges.

A villamos energia törvény tervezet fejezeteinek tartalomjegyzék szerinti rövid bemutatása

Szószerinti kiemelést érdemel a törvény célkitűzése:
„Az Országgyűlés a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és alacsony költségű villamos energia-ellátása céljából, az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályozás kialakítása, a villamosenergia-versenypiac kialakulásának elősegítése, a villamos energia-hálózatokhoz való szabályozott hozzáférés megteremtése, valamint az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, és a környezetvédelem követelményeire figyelemmel a követlező törvényt alkotja:”

A fentiek elérését kerettörvény jelleggel 12 fejezetben rögzített 128 § teszi lehetővé.

I. FEJEZET: 1§ - 3§
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
Általános követelmények
Értelmező rendelkezések
A törvény a villamosenergiarendszer minden elemére, valamennyi szereplőjére kiterjed, beleértve a fogyasztókat is. Előírásait az atomenergiáról szóló, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni, továbbá a Polgári Törvénykönyv előírásait is figyelembe kell venni. A továbbiak során is számos utalás történik egyéb törvényekre, különböző szintű szabályozásokra.

II. FEJEZET: 4§ - 11§
KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK
Állami feladatok
Gazdasági miniszter
A Magyar Energia Hivatal

Az egyik legfontosabb törvényi fejezet, mely csupán tézisszerűen felsorolja a közigazgatási hatásköröket, rögzíti a részletes szabályozási kötelezettségeket.

- A kormány mintegy 14 fontos részletkérdés szabályozásáert a jogok és kötelezettségek rögzítéséért felelős, közöttük szerepel:

„A szociális villamos energia-ellátás igénybevételének rendjét, valamint a jogosultak körét” meghatározó szabályozás is.

- A gazdasági miniszter további rendeletek megalkotására, részletes utasítások kidolgozására kap felhatalmazást:
11 esetben saját hatáskörében köteles eljárni, további 9 kiemelt témát illetően pedig az érintett szakminiszterekkel, illetve egyéb szervezetekkel, közöttük az érdekképviseletekkel együtt alakítja ki a szükséges rendelkezéseket.
Itt kerűltek rögzítésre az alábbiak szerint kiemelt miniszteri kötelezettségek:
„A villamos energia-ipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal, valamint az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások munkavállalói érdekképviseleti szervezeteivel való együttműködés érdekében energetikai tanácsadó területet működtet. Az együttműködés részletes feltételeit a három fél, illetve a felek képviselői közösen állapítják meg”

- A Magyar Energia Hivatal hatás és jogköre jelentősen bővült.

Elnökét és elnökhelyetteseit 6 éves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki. Az Elnök évente az országyűlésnek tartozik beszámolni.

A Hivatal felügyeli és ellenőrzi az engedélyköteles tevékenységet folytató társaságok működését, kiadja a szükséges engedélyeket.

Többek között ellátja a fogyasztói érdekek képviseletét, az érdekvédelmi szervezetekkel együttműködik és a szükséges adatokat, informaciókat számukra biztosítja.

A fogyasztók biztonságos ellátása érdekében ellenőrzi a szolgáltatás színvonalát, meghatározza a minőségi követelményeket.

III. FEJEZET: 12§ - 48§
VILLAMOS ENERGIA-ELLÁTÁS
- Általános szabályok
- Szociális villamos energia-ellátás
- Termelő
- A megújuló energiaforrásokból és hulladékból nyert energiával termelt villamosenergia
- A hálózatok üzemeltetése
- Hálózatok fejlesztése
- A közcélú hálózathoz való hozzáférés
- A villamos energia átvitel, és -elosztás korlátzása és szüneteltetése
- A rendszerirányító
- A villamosnerergia-kereskedő
- A közüzemi nagykereskedő
- A közüzemi szolgáltató
- A feljogosított fogyasztó
- A villamosenergia határon keresztűl történő szállítása

A törvényi előírás a villamos energia rendszer általános szabályai mellett rögzíti a villamos energia rendszer sajátosságait, az üzemeltetési és fejlesztési kötelezettségeket, a szereplők jogait, kötelezettségeit. A részletes szabályrendszerek kidolgozását külön üzemi, kereskedelmi és elosztói, összességében úgynevezett villamos energia-ellátói szabályzatok megalkotásában követeli meg.
A jogalkotó számos egyéb kapcsolódó jogszabály kidolgozását is előírja, megnevezve a felelősök körét, kiemelve a Magyar Energia Hivatal szerepét.

IV. FEJEZZET
ENGEDÉLYEZÉS 49§ - 68§
- Az engedélyezés általános szabályai
- 50MW és ezt meghaladó teljesítményű erőmű létesítésére vonatkozó engedély
- Az erőmű bővítésére, teljesítményének növelésére, tüzelőanyagának választására, megváltoztatására, valamint a villamosenergiatermelés és az erőmű megszüntetésére vonatkozó engedély
- A villamos energia átvitelére, illetve elosztására vonatkozó működési engedély
- A villamos energia-rendszer irányítására vonatkozó működési engedély
- A villamos energia-kereskedelemre, a közüzemi nagykereskedelemre és a közüzemi szolgáltatásra vonatkozó engedély
- A szervezett villamos energia-piac működésére vonatkozó engedély
- A villamos energia határon keresztűl történő szállítására vonatkozó tevékenységi engedély
- Kizárólagossági jog és kötelezettség
- A működési engedély módosítása
- A működési engedély megszegése

A törvényben nevesített tevékenységeket a Hivatal által kiadott ENGEDÉLY alapján lehet gyakorlolni. Ennek részletes eljárásrendjét, tartalmi és formai követelményeit a fentiekben rögzített rugalmas törvényi előírások figyelembevételével a Magyar Energia Hivatal állapítja meg és gyakorolja az ezzel összefüggő jogokat és kötelezettségeket, megteremtve a liberalizált energia-pica működési feltételeit.

V. FEJEZET: 69.§ - 81.§
AZ IDEGEN INGATLANOK TULAJDON- ÉS HASZNÁLATI JOGÁNAK KORLÁTOZÁSA
Előmunkálati jog
- Vezeték jog
- Használati jog
- Szolgalmi jog
- Kisajátítási jog
- Közvetlen vezetékkel kapcsolatos jogok
- Biztonsági övezet

A törvényi szabályozás e fejezetben a felek megegyezésén alapuló, piaci típusú szabályzásokat javasol életbeléptetni.
Kivételt képez a kisajátítás, amikor is az ingatlant az állam tulajdonába és az engedélyes ingyenes használatba kell adni.

IV. FEJEZET: 82.§ - 94.§
KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS
- A közüzemi szerződés
- A villamos energia továbbadása
- Mérés, elszámolás, díjfizetés
- A közüzemi szerződés megszegése
- A közüzemi szerződés megszegésének következményei
- A villamos energia szabálytalan vételezése.

A fenti területeken a közüzemi fogyasztók jogai kedvező törvényi szabályzozást nyertek. Az engedélyeseket ellátási kötelezettség terheli az ÜZLETSZABÁLYZAT-ban rögzített feltételek szerint, melyet a Hivatal hagy jóvá. A fogyasztó megegyezés esetén EGYEDI SZERŐDÉS megkötésére jogot szerezhet, kvázi feljogosított fogyasztóként vételezhet villamosenergiát.

VII. FEJEZET: 95.§ - 100.§
ÁRMEGÁLLAPÍTÁS, ÁRSZABÁLYOZÁS

A törvényi szabályozás rögzíti a hatósági, illetve a szabad árak alkalmazási terűletét, meghatározva az árképzési alapelveket, a legkisebb költség elvét, az árfelülvizsgálatok rendjét, az átállási költségek kezelését, a Magyar Energia Hivatal szerepét.
Az engedélyesek részére kötelezően előírja a költség és árbevétel struktúra átláthatóságát biztosító nyilvántartási és elszámolási rendszer kialakítását, az adatszolgáltatási kötelezettségeket.

VIII.FEJEZET: 101.§ - 102.§
TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA

A törvény a tevéknységek szétválasztását kötelezően előírja - belső számvitelben elkülönítve, éves beszámoló és kiegészítő mellékletek, tevékenységek szerinti mérleg és eredménykimutatások formájában - de nem követeli meg önálló jogi személyiségű társaságok létrehozását.

IX. FEJEZET: 103.§ - 105.§
AZ ENGEDÉLYES VÁLLALKOZÁSOKBAN TÖRTÉNŐ RÉSZESEDÉSÉNEK KORLÁTOZÁSA

A törvény különleges felügyeletet biztosít a Magyar Energia Hivatal számára, mely jogosult korlátozni az engedélyesek gazdasági társaságainak összevonását, szétválasztását, részesedések megszerzését, monopoliumok kialakításának lehetőségét. Az ilyen irányú befolyásszerzést a hivatal nem hagyhatja jóvá. A törvény erre vonatkozóan részletes szabályokat rögzít.

X. FEJEZET: 106.§ - 108.§
A VILLAMOS ENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA

A törvény rögzíti a válsághelyzeteket kiváltó okokat, eseményeket és meghatározza a Rendszerirányító elhárítási jogait, válsághelyzet esetén pedig a Kormány feladatait.

XI. FEJEZET: 109.§ - 111.§
MŰSZAKI - BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

A törvény előírja a szolgáltatók, a fogyasztók és a szabályalkotók, közöttük a miniszter kötelezettségeit, műszaki-biztonsági felügyelet létrehozását. Rendelkezik a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges a szakmai képesítés és gyakorlat külön jogszabályban történő szabályozási kötelezettségéről is.

XII. FEJEZET: 112.§ - 128.§
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes és felhatalmazó rendelkezések
Módosuló jogszabályok
Átmeneti rendelkezések
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
A törvény ebben a fejezetben rögzíti a hatálybalépés 2003 január 01-i időpontját a kivételek megjelölése mellett.
Továbbá rendelkezik a kapcsolódó törvények modosításáról, egyes törvényi előírások megszüntetéséről.

Forrás: http://www.vd.hu/cikk.php?cikk=415&szid=0