Magyarország az egyik legrosszabb levegőjű európai ország, de az ÁSZ elégedett

Köszönő viszonyban sincs a valósággal az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számos megállapítása, amelyeket A levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések ellenőrzése című jelentésében tett – állapította meg a Levegő Munkacsoport.

Eredményesnek tekinti az ÁSZ a levegő minőségének javításáért tett intézkedéseket. Az adatok azonban mást mutatnak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14.000 ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, amivel ezen a téren – lakosságarányosan számítva – az egyik legrosszabb helyet foglaljuk el Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint a szennyezett levegő miatt évente több mint 1500 milliárd forint veszteség éri a magyar gazdaságot, beleértve 3 millió elvesztegetett munkanapot.

Elégedetten állapítja meg az ÁSZ, hogy a „kormányhivatalok a légszennyezettségi zónákra vonatkozó levegőminőségi tervvel rendelkeztek”, vagyis Magyarország egész területére vannak tervek légszennyezés csökkentésére. Arról viszont egyetlen szót nem ír a jelentés, hogy ezek a tervek – még ha végre is hajtanák azokat – elégtelenek a levegő minőségének érdemi javítására.

Főleg a levegőminőségi mérőállomások adatainak alakulását veszi figyelembe az ÁSZ, viszont a mért értékek nem tükrözik az embereket érő szennyezés súlyosságát: nagyon kevés a mérőállomás, így rengeteg település, illetve településrész van, ahol súlyosan szennyezett a levegő, de ezt nem mérik.

Magyarországon a legsúlyosabb légszennyezést lakossági szilárd tüzelés, és ezen belül is a hulladékégetés okozza. Az ÁSZ jelentése szerint „a kormányhivatalok hatósági és felügyeleti feladataikat megfelelően látták el”. Ugyanakkor a Levegő Munkacsoport több éves tapasztalatai és egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint is az illegális lakossági hulladékégetések elleni hatósági fellépések – ha egyáltalán megtörténnek – az esetek túlnyomó többségében sikertelenek. Ha az ÁSZ jelentése valóban foglalkozott volna ezzel a témával, azt is megállapíthatta volna, hogy a sikertelenségről nem a hatóságoknál dolgozók tehetnek elsősorban: bár az illetékes tárca, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a korlátozott lehetőségei között is komoly erőfeszítéseket tesz a hatóságok munkájának segítésére, a hatóságok jelentős forrás- és szakemberhiánnyal küzdenek, így nem tudnak alapvető változásokat elérni.

Az ÁSZ jelentése számos megtett intézkedést sorol fel, azonban semmivel nem igazolja, hogy ezek az intézkedések bárhol is érdemben javították volna a levegő minőségét. A felsorolt intézkedések között találhatjuk többek között az alacsony emissziós övezetek kialakítását – ezek létesítését régóta szorgalmazza a Levegő Munkacsoport is, azonban eddig egyetlen ilyen övezetet sem alakítottak ki Magyarországon.

Elismeréssel szól a jelentés arról, hogy az illetékes minisztérium a lakossági fűtéssel kapcsolatos szemléletformálási tevékenységet végez. Ez a tevékenység valóban rendkívül fontos és elismerésre méltó, azonban a jelentés másik fejezetéből kiderül, hogy erre a tevékenységre a szükségeshez képest elenyésző összeg jut.

Hírfigyelő