Az illegális háztartási hulladékégetés akár több százszor komolyabb egészségkárosító kockázatot jelent a települések lakói számára Kelet- és Közép-Európában annál, mint amit eddig feltételeztünk. Ezt állapította meg egy új nemzetközi kutatás. A lakossági hulladékégetés illegális, de ennél is nagyobb baj, hogy ennek során az egészségre legártalmasabb égéstermékek közé tartozó, ún. policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) brutális...

A Fővárosi Önkormányzat által társadalmi vitára bocsátott Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv egyeztetési változata általánosságban jó irányba mutat, azonban hiányoznak a részletes tervek és határidők, így annak végrehajtását lehetetlen számonkérni. Ezt állapította meg a Levegő Munkacsoport az önkormányzatnak írt véleményében.Részletesen

Sokféle módon igyekeznek az uniós tagállamok, köztük Magyarország is megelőzni a közelgő klímakatasztrófát. A legfontosabb ebben a törekvésben az, hogy megállítsuk a légkör dúsítását üvegházhatású gázokkal, különösen szén-dioxiddal. A visszaszorítást szolgáló intézkedéseknek, szabályozásoknak a lehető legjobban illeszkedniök kell(ene) a különféle kibocsátások forrásához. Ez tükröződik abban,...Részletesen

Több mint 200 polgármesternek küldött levelet a Levegő Munkacsoport, tizenegy pontban foglalva össze, hogy mit tehetnek a lakossági hulladékégetés visszaszorítására. Ezt a rendkívül káros és jogsértő tevékenységet ugyanis széles körben űzik hazánkban.Részletesen

Javaslatot dolgozott ki és küldött az agrárminiszternek a Levegő Munkacsoport arra, hogy az országos szabályozás megengedje az önkormányzatoknak a szilárd tüzelőanyagok háztartási égetésének korlátozását. Egyúttal szorgalmazza, hogy a kormány segítse elő a kevésbé környezetszennyező fűtési módokra történő átállást, különösen a korlátozást bevezető településeken.Részletesen

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa várhatóan február végén ülésezik újra, amikor Fürjes Balázs és Vitézy Dávid javaslatára újra napirendre kerül a Galvani híd levezető úthálózatáról szóló döntés.Részletesen

Mintegy 19 ezer milliárd forintról – ez Magyarország 2019. évi GDP-jének 40 százaléka – dől most el, hogy milyen célok és prioritások mentén költi el a magyar állam. Ekkora összeghez jut ugyanis Magyarország az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetéséből és a koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási csomagból összesen. A források felhasználásának kötelező eleme az érintett társadalmi...Részletesen